Cséfalvay Gyula (KDNP)
Cséfalvay Gyula
CSÉFALVAY GYULA (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársak! A Kormány programját tekintve mintegy 28 oldalas sorba lett besűrítve. Ebben a programban nagyon sok hézagot találtak sokan, hiszen programot, egy kormányprogramot, ami politikai, társadalmi, gazdasági, ha tudjuk azt, hogy a gazdaságnak még nagyon sok ágazata van, akkor azt nem lehet egy 28 soros programba összetömöríteni, besűríteni úgy, hogy ne vegyünk észre hézagot. Én utalok arra, hogy dr. Lakos László képviselőtársam ezt a programot a Grósz- Kormány programjához hasonlította. Hát nem tudom, hogy lehet ehhez hasonlítani akkor, amikor az a program olyan volt, mint egy egyirányú utca. Csak egy irányba volt szabad, minősíteni, egy irányba lehet közlekedni. Ezt a programot nagyon széles körben vitatjuk, úgy az ellenzék, mint a kormánykoalíció. És ez a vitatás a végletekbe csapott át, éppen a pozitív és a negatív vonatkozását illetően. A mezőgazdasági kérdések tekintetében éppen dr. Lakos László képviselőtársam aggódik amiatt, hogy a kormányprogramba a kisgazdák a 47-es földtulajdont vették bele, ennek az elérését. Én azt hiszem, hogy nemcsak a 47-es állapotot, hanem az azóta eltelt időben meglévő dolgokat, eseményeket majd mind figyelembe kell venni. Én fel kell hogy hívjam a figyelmet arra, hogy közeledik az aratás ideje, a kalászos gabona betakarítódik a földről és ez a föld már fölszabadul: hogyha itt a földtulajdon kérdéséhez hozzányúlunk, akkor nagyon sürgősen a földtörvényt létre kell hozni, meg kell valósítani, fel kell építeni, hogy azok a jogos tulajdonosok, akik birtokba akarják venni majd a földjüket, hozzá is tudjanak ehhez nyúlni. De nemcsak ezzel kell foglalkoznunk, hanem sürgősen foglalkozni kell azon túlmenően a szövetkezeti törvénnyel. Mert ezt a szövetkezeti törvényt, ami jelenleg van, csak csúfolni lehet szövetkezetnek, mert hiszen egy uniformizált valami, amit parancsuralmi rendszerben hoztak létre, aminek az alapszabályát törvényben írták elő, és a szabályozását törvényileg írták elő, és törvényes szabályzatokat kellett maguknak a tsz-eknek létrehozni. A földtulajdon kérdésében itt meg kell említenem azt az aggodalmat, amit a képviselőtársam említett, hogy mi lesz akkor, ha a földtulajdonosok visszakapják a földtulajdonukat. Mintegy 50 százaléka, vagy ennél talán még több az a földtulajdon-mennyiség a tsz-eknek a tulajdonában, ami úgy került hozzájuk, hogy birtokában voltak, a tsz-tag meghalt, az örökös nem lépett be a termelőszövetkezetbe, és a fennálló törvény értelmében a termelőszövetkezet tulajdonába ment át oly módon, hogy az államhatalom megállapította annak az árát, mintegy ?00 forintban holdanként. Ebben az esetben csak vevő volt, de eladó nem. Hát milyen üzlet az, amikor valaki hozzájut egy vagyonhoz oly módon, hogy neki nem adták el, de ő megvette? De ugyanezt a földterületet a termelő szövetkezetek kezdik kiárusítani százszoros, vagy ennél többszörös áron is, amién már több esetben tiltakoztunk (Taps.), hogy ezt függesszék fel, állítsák le. Azt, hogy a kisüzemnek vagy a nagyüzemnek a fölénye hogyan áll, sajnos, nem lehetett bebizonyítanunk, azért, mert itt a hatalom kimondta a nagyüzem fölényét. De nem volt kontroll. Nem engedték meg azt, hogy mellette legyenek kisüzemek. Meg kell engedni, melyiket válassza a magyar paraszt. Ha ragaszkodik a földjéhez, ő tudja, hogy miért vállalja ezt, az ő saját tőkéjét fogja kockáztatni, míg a tsz-elnök vagy a tsz-vezető a tsz-ét kockáztatja, és szívesen eladja a más tulajdonát azért, hogy neki több legyen a prémiumja. (Közbeszólás: Úgy van!) Én ezt a kormányprogramot elfogadásra javasolom. Köszönöm a türelmüket. (Taps.)