Torgyán József (FKGP)
Torgyán József
DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKgP): Tisztelt Ház! A kormányprogram feletti vitát hallgatva egynéhány képviselőtársam felszólalásakor ágy éreztem magam, mint a bokszoló, aki bemegy a ringbe abban a biztos tudatban, hogy az ellenfele jobbkezes, és bal kézzel kezdi kapni az ütéseket, és nemcsak bal kézzel, hanem övön alul is. Mert vajon mi másnak minősíthetném az olyan megnyilatkozásokat, amelyek egy olyan kormányprogramot, amely fölött szinte százával jelentkeznének a képviselőtársak, hogy az álláspontjukat kifejtsék, van olyan képviselőtársunk, aki azt még programnak sem tekinti, hanem csak irománynak'? Vagy mi másnak tekinthetném az olyan felvetést, amely arról szólt, hogy a Független Kisgazdapárt nem egyeztette az álláspontját a kormányprogram kidolgozásakor a Demokrata Fórummal? Hát akkor kérdezem én, hogy vajon hogy került a kormányprogram 19. oldalára a Független Kisgazdapárt földprogramja, ha ez a Kisgazdapárttal nem nyert egyeztetést. De nem is ezért szóltam, igen tisztelt Ház. Nem ez a lényege a felszólalásomnak. Hanem kénytelen vagyok a földtörvény-koncepciónkkal kapcsolatban az alábbiakra felhívni az igen tisztelt Ház figyelmét. Miről van itt tulajdonképpen szó? Szó van egyrészt egy technikai részről, amelyet úgy kell jellemeznem, hogy nem 1947-hez akarunk visszakanyarodni, hiszen a 47-es tulajdoni állapot az azt jelenti, hogy ezt csak 1967-ben kezdték megszüntetni. Tehát nem egy negyvenéves visszakanyarodásról van szó; maximum húsz évről. De még továbbmegyek. A jelenlegi földek közül is negyven százalék az 1947- es tulajdoni állapotoknak megfelelően van olyan tsz-tagok birtokában, akik a földet ma is megművelik. További hét, usque tíz százalék föld van a magántermelők használatában. Tehát a 47-es tulajdoni állapot azt jelenti, hogy egyrészt 67 után kezdték megváltoztatni, másrészt, hogy az ötven százaléka jelenleg is a használók tulajdonában van. Tehát kérném, itt lényegében már csak ötven százalékról van szó, olyan ötven százalékról, ahol, legyen szabad a tulajdonjog rendelkezési körére utalnom, általánosan elfogadott alapelv az a Polgári Törvénykönyvben, hogy a tulajdonjog az magában foglalja a rendelkezés és a használat és a hasznosítás jogát is. Vajon miért ne foglalná magában ez a földek esetén`? De kérem, mit jelent még a földtulajdon? Jelent egyrészt rehabilitációt, jelent továbbá privatizációt. A rehabilitáció vonatkozásában mindenki azt mondja, hogy az jogos. A privatizációnál viszont legyen szabad felvetnem: milyen privatizáció folyt eddig ebben az országban? Olyan privatizáció, amiről azt mondták, hogy spontán privatizáció. De ez a mi szóhasználatunkban máshogy jelentkezik ám! Ez a spontán privatizáció az esetek jelentős többségében az ország tudatos kirablását jelentette. (Taps.) És mit jelent a privatizáció? Ugye, fel kell két kérdést vetnem. Jelenti egyrészt, hogy miért privatizálunk, és kinek privatizálunk. Namost ugye, kifejtettük számos alkalommal az álláspontunkat az Axel Springer-ügy kapcsán. A képviselőtársaim kifejtették álláspontjukat, aggodalmukat, volt, aki félt az Axel Springertől, és volt, aki más nyugatiaktól. Tény az, hogy folyt eddig az ország kiárusítása korábban Keletnek, most sok képviselőtársunk aggodalma szerint folyik az ország kiárusítása Nyugatnak. Ezzel szemben a Független Kisgazdapárt földprivatizációja mit jelent? Azt, hogy a magyar paraszt kapja vissza a magyar föld megművelésének a jogát. ( Taps. ) Vajon miért féltik egyes képviselőtársaim a magyar paraszttól a magyar földet? Vajon ezek a képviselőtársaim, akik féltik a magyar paraszttól a magyar földet, tudják-e megkülönböztetni, hogy hogy néz ki a búza és hogy néz ki az árpa? (Taps.) Mert ha meg fogják tudni különböztetni, akkor tisztelettel meg fogom hallgatni a véleményüket. Köszönöm. (Nagy taps.)