Szigethy István (SZDSZ)
DR. SZIGETHY ISTVÁN (SZDSZ): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Bevezetésként Pozsgay Imre felszólalására szeretnék egészen röviden reagálni, Hankó Faragó Miklós társam ezelőtt elhangzott felszólalásához kapcsolódóan. Teljes mértékben egyetértek vele, és azt hiszem, valamennyien egyetértünk, hogy valóban szükség van új és maradandó Alkotmányra. Ez azonban semmiképpen nem jelentheti azt, hogy addig a régi Országgyűlés által meghatározott alkotmányos keretek között kelljen élnünk. Kifogásolta a jelenlegi javaslatnak az elsietettségét; valójában nagyon gyorsan került a Parlament elé ez a javaslat, azonban éppen az általam érintendő kérdésben egy sokkal sietősebben meghozott módosítás védelmét is szolgálta ezzel a felszólalásával. Ennek a módosításnak egy részével kívánok foglalkozni. Rendkívül kényes kérdéshez kívánok hozzászólni: a nemzetiségek kérdésének a szabályozásához. Úgy érzem, ebben a kérdésben a megelőző Parlament egy eléggé kellemetlen jogi csapdát helyezett a jelenlegi Parlament elé, amelyet valamilyen formában ki kell kerülnünk, és - sajnos - úgy tűnik, hogy a jelenlegi szabályozás is csak egy elemét jelenti ennek a módszernek. A Szabad Demokraták Szövetségének egyik alapelve a szolidaritás, ezen belül a hátrányos helyzetűek megkülönböztetett támogatása, az úgynevezett pozitív diszkrimináció. Ennek megfelelően nem tartjuk elégségesnek az állampolgári jogegyenlőség kimondását, hanem rendkívül fontosnak tartjuk, hogy a nemzetiségekhez tartozók többletjogokat kapjanak a ténylegesen fennálló hátrányos helyzetük enyhítésére és megszüntetésére. A megelőző Parlament rendkívül sietősen, működésének utolsó hónapjában, 1990 március elsején az 1990. évi XVI. számú törvénnyel sebtében, előkészítetlenül megoldást próbált találni a nemzetiségek képviseletének megoldására. Ez nemzetiségenként egy képviselő behívásával találta megoldhatónak a kérdést. Ellene nemcsak az alkotmányjogászok háborogtak, hanem maguk a nemzetiségi szervezetek is tiltakoztak, és teljesen jogosan követelték a létszámarányos képviseletük biztosítását, valamilyen formában való megoldását. Közben azonban közeledtek a választások. Az idő nagyon rövid volt. Az adott helyzetben a Szabad Demokraták Szövetsége látta a megoldás tarthatatlanságát, és saját lehetőségeinek keretei között az országos listáján és megyei listáin több nemzetiségi képviselőt szerepeltetett, akik számára az egyéni megmérettetés kockázatától függetlenül így képviselői mandátumokat mégis csak tudott biztosítani. Hasonlóan más pártok is juttattak nemzetiségi képviselőket a Parlamentbe. Most azonban a megváltozott helyzetben, a választások után nekünk, az új Parlamentnek a feladata, hogy megoldjuk a nemzetiségek valódi képviseletét. Az a lényeg, hogy maguk azok az állampolgárok választhassanak maguk közül képviselőt, akik a nemzetiséghez tartozónak vallják magukat. Ezt nem helyettesítheti az Országgyűlés gyámkodása, hogy a számukra válasszon - a nemzetiségek oldaláról nézve valójában ne válasszon, hanem kijelöljön - képviselőket. A tavaszi alkotmánymódosítás ezért kifejezetten sértő a nemzetiségekre nézve, ahogy például egyik memorandumukban ezt kifejezetten ki is nyilvánították. Ezért mindenképpen a jelenlegi alkotmánymódosítás szükséges, sürgős, és a régi szabályozást felejtsük el minél előbb. A végleges és mindenki számára elfogadható megoldás kidolgozásáig viszont jelenleg az adott helyzethez kell valamilyen formában alkalmazkodni. Ennek pillanatnyilag három formája lehetséges. Kettő már megvan, a harmadik viszont sürgősen megoldandó. Rendkívül fontos a nemzetiségi jogok biztosa - mint új jogintézmény bevezetése. Ez mindenképpen egy bizonyos többletjogot jelent - ahogy már korábban a pozitív diszkrimináció keretében erre hivatkoztam -, erre a nemzetiségeknek mindenképpen szüksége van. A nemzetiségi jogok biztosának lényegében abban van újabb lehetősége, több joga, hogy amíg egy képviselő csak egy szavazatot jelent a Parlamentben, addig a biztosnak jóval szélesebb jogköre van, ahogy már a tervezet részletezi, de dr. Tölgyessy Péter is például hivatkozott rá beszédében. A másik megoldási mód ideiglenesen, hogy jelenleg is szép számmal kerültek nemzetiségi származású képviselők az Országgyűlésbe. Mind a plenáris ülésen való aktív részvételükkel, mind pedig a bizottságokban, különösen pedig az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságban való tevékenységükkel bizonyos értelemben a nemzetiségek érdekében most is el tudnak járni. Mindenképpen azonban sürgős a végleges megoldás. A végleges és egy teljes megoldás pillanatnyilag nem odázható el. Mind az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottsághoz, mind pedig az alkotmányjogi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottsághoz több beadvány érkezett. Mind a két bizottság foglalkozik a nemzetiségi szervezetek beadványaival. A nemzetiségi jogok biztosáról szóló és az új választási törvény nem születhet meg a nemzetiségek feje fölött, a közreműködésük nélkül, mindenképpen a bevonásukkal, közreműködésükkel kell ezeket megalkotni. Lényeges azonban, hogy az idő sürget. Nemcsak azért sürget, ahogy már ez felvetődött, mert a helyhatósági választásokon is már valamilyen megoldást kell találni, hanem azért is, mert a jelenlegi alkotmányos rendszernek egyik nem elhanyagolható és lényeges eleme, hogy a Parlament feloszlatható. Addig, amíg a korábbi Parlamenteknél általában lehetett számolni azzal, hogy a ciklus végéig újabb választásokat nem fognak kitűzni, a jelenlegi alkotmányos szisztémában, rendszerben, elnézést, mindenképpen megvan ennek a lehetősége. Ha viszont idő előtt új választásokat kellene kiírni bármilyen okból, akkor már nem mutogathatnánk a kérdés megoldatlansága miatt felelősként a régi Országgyűlésre. A Szabad Demokraták Szövetségének vannak különböző elképzelései a kérdés megoldására, azonban már az elmúlt héten is a sajtó itt bizonyos szereptévesztésekről cikkezett a kormányzati felelősség tekintetében. Időközben felállt az új Kormány, ezért kíváncsian várjuk, hogy minél előbb az új törvényjavaslatát terjessze a Parlament elé mind a nemzetiségi jogok biztosának a jogállásáról, mind pedig a választási rendszer módosításáról, és ezen belül várjuk, hogy a nemzetiségi létszámarányos képviselet megoldását is megfelelő módon elénk terjessze. Köszönöm szépen. (Taps.)