Becker Pál (MDF)

1990. június 11.

DR. BECKER PÁL (MDF): Elnök Úr! Legfőbb Ügyész Úr! Tisztelt Ház! 1989-ben megszűnt a Kommunista Ifjúsági Szövetség, az MSZMP ifjúsági szervezete, s helyette megalakult a Demokratikus Ifjúsági Szövetség. 1989. június 22-én a DEMISZ 780 millió forintért eladta a volt KISZ KB székházat a Magyar Hitelbanknak, kivonva ezzel azt a KISZ-DEMISZ-vagyon társadalmasításáról folyó tárgyalások hatálya alól. Az ügylet eredményeként az eladó jelentős összeget, a Magyar Hitelbank Részvénytársaság egy modern irodaépületet kapott, míg a magyar állam - és ezen keresztül a magyar ifjúság - mindezeket elvesztette. Az akkor hatályos földtörvény 15. §-a alapján a kezelő az ingatlan tulajdonjogát átruházhatja, s az idevágó ÉVM-MÉM-PM rendelet szerint a befolyt összeg a volt kezelőt illeti meg. Ilyen szempontból az ügylet jogszerűnek bizonyul. Azonban az Alkotmány 10. § (1) bekezdése szerint az állami tulajdon nemzeti vagyon. Ezt kiegészíti a Ptk. 174. §-a, amely szerint az állami tulajdon egységes és oszthatatlan. Esetünkben az ifjúsági célt szolgáló állami ingatlan társadalmi tulajdonlásból a részvényesek által megvalósított szűkebb tulajdonlásba került át, és így elvesztette nemzetitulajdon-jellegét. Mivel az Alkotmány magasabb fokú jogforrás, mint a földtörvény, ezért a vagyonátruházási szerződés jogszabályba ütközik, vagyis semmis! Amelyre bárki határidő nélkül hivatkozhat! Hasonló eredményt kapunk a Ptk. 5.§ (1)-(2) bekezdése figyelembevételével, amely tiltja a joggal való visszaélést. Joggal való visszaélésnek minősül a jog gyakorlása, ha az a jog társadalmi rendeltetésével össze nem férő célra irányul vagy illetéktelen előnyök szerzéséhez vezet. A volt KISZ-székház kimondottan ifjúsági célok megvalósítására épült. A székházért kapott pénz döntő többsége kizárólag a DEMISZ rendelkezésébe került, ily módon lehetőséget kapva arra, hogy állami tulajdon eladásával fedezze saját forrásszükségletét. Ismét csak azt állapíthatjuk meg, hogy a jog rendeltetésellenes gyakorlásáról van szó, amely törvénybe ütközik, s így a szerződés semmis. S hogy mindez hova vezet, s hogy az élet a legjobb dramaturg, bizonyítja, hogy a Magyar Hírlap mai száma is lehozott egy cikket "Mit visz a DEMISZ?" címmel, amely a vagyonátmentés folyamatáról ír. Kérdezem tehát a legfőbb ügyész urat, hogy szándékában áll-e ezzel a jogügylettel szemben a polgári perrendtartásban foglalt jogával élve a semmisség megállapításának érdekében pert indítani? Köszönöm. (Taps.)