Horn Gyula (MSZP)

1990. június 25.

HORN GYULA (MSZP): Azt hiszem, hogy a Parlament május 10-i ülésén helyesen döntött, amikor a sürgősségi javaslatot elvetette. Tudniillik ez az elmúlt több mint egy hónap lehetőségét adott nekünk arra, hogy megvitassuk az SZDSZ- frakció, illetőleg Vásárhelyi Miklós javaslatának legfontosabb elemeit. Én személy szerint úgy ítélem meg, hogy a javaslattal kapcsolatban a legfőbb gond az volt, nem minden olyan érdeket és szempontot mérlegelt, ami ilyen nagy horderejű kérdésben elengedhetetlen. Márpedig egy ilyen kis ország számára, mint Magyarország, rendkívül fontos, hogy előbb mérlegeljen, elemezzen, és azután tegyen konkrét lépéseket. El kell mondanom - ezt Vásárhelyi Miklós is elismerte -, hogy a külügyi bizottság nemcsak nagy munkát végzett az ügyben, hanem nagyon sok konkrét korrekciós lépést, szövegezést hajtott végre. Ami a Kormány működését, ezzel kapcsolatos tevékenységét illeti, a moszkvai csúcson a delegációnk által képviseltekkel egyet tudok érteni, helyeselni tudom a Kormány ottani tárgyalását. Kezdeményezett, méghozzá oly módon, hogy a kezdeményezéssel nem okozott elviselhetetlen feszültségeket. Ugyanakkor az is tény, hogy a magyar Kormány így is egyedül maradt Moszkvában az álláspontjával. Ha figyelembe vesszük a többi tagállam véleményét, álláspontját, amit Moszkvában kifejtettek, egyértelmű, egyetértenek azzal, hogy korszerűsíteni kell, át kell alakítani a Varsói Szerződést, viszont senki sem támogat valamiféle elhamarkodott döntést - például egy olyan lépést, amely a Varsói Szerződés idő előtti vagy azonnali fölszámolását célozná. Emlékeztetni kívánok arra, hogy a haveli külpolitika megfogalmazta Varsóban, majd Koppenhágában is azt, hogy a Varsói Szerződésnek, illetve egész Európának érdeke, hogy a Szovjetunió benne maradjon ebben a szövetségben, mert enélkül a Szovjetunió kireked Európából. Olyan kilépést kell végrehajtanunk tehát - és ezt ténylegesen támogatja a külügyi bizottság -, amely nem okoz károkat a nemzet érdekeinek és az enyhülési folyamatnak, s nem teremt egyfajta fenyegetettséget az ország számára, különösen, ha figyelembe vesszük az egynéhány szomszédunkban mutatkozó feszültségeket és magyarellenes kirohanásokat. Rendkívül fontosnak tartom azt is, hogy a külügyi bizottság nagyon alaposan elemezte a kilépéssel összefüggő nemzetközi politikai, gazdasági és más elemeket, tényezőket is. Tulajdonképpen nagy nehezen ebben is egyetértés volt. Én a tárgyalásokkal kapcsolatban, amit a Kormány folytatni kíván, a következőket szeretném fölvetni, illetve a Kormány szíves figyelmébe ajánlani. Először is: maximálisan törekedni kell arra, hogy ne rendítsük meg, ne tegyük lehetetlenné netán a magyar tárgyalási pozíciót Bécsben a huszonhármak tárgyalásán. Ez nem csupán Magyarországnak, hanem az egész enyhülési folyamatnak a létérdéke, mert enélkül sem Közép-, sem Délkelet-Európában, illetve egész Európában nem hajthatók végre azok a leszerelési lépések, amelyeket ettől az egyezménytől várunk. A másik. Rendkívül fontosnak tartom azt is, hogy mielőbb kezdjünk tárgyalásokat a Varsói Szerződéssel összefüggő tárgyalások mellett Magyarország biztonságának a garantálására. Felhívom tisztelt képviselőtársaim figyelmét: ez többek között feltétele annak is, hogy Magyarország csatlakozhasson a nyugat-európai integrációs szervezetekhez. Csak úgy tudnak bennünket elfogadni, ha Magyarországnak megfelelő garanciák állnak rendelkezésére a biztonsága szempontjából. Új, kétoldalú szerződések megkötését kell kezdeményezni, mindenekelőtt a szomszédainkkal. Gondolok arra, amit már tavaly is tettünk moszkvai partnereinknek: új, szerződéses alapokra kell helyezni a magyar-szovjet viszonyt. Ugyanez vonatkozik szélesebben, mindenekelőtt - a VSZ- szomszédainkon kívül - Olaszországra, amely nagyon fontos stratégiai helyzetünk, illetve Olaszország ezzel kapcsolatos rokonhelyzete miatt. Méltánylandó, illetve megfontolandó az is, hogy az érvényben lévő és korszerűsíthető magyar-NDK kétoldalú szerződést hogyan lehet az új, egységes Németország esetében is érvényesíteni. Ehhez fűződő érdekeinket, azt hiszem, nem kell külön taglalni. Arra hívnám fel a Tisztelt Kormány figyelmét, hogy ezeket a szempontokat mindenképpen építse be, érvényesítse a tárgyalások során. Még valamit. Balogh György képviselőtársam beszélt a honvédelmi bizottság álláspontjáról. Sajnálom, hogy nem hangzottak el érvek azzal kapcsolatban - bár gondolom a honvédelmi bizottság majd vitatni, elemezni fogja -, hogy mi legyen Magyarország további katonai beszerzéseivel, hadserege korszerűsítésének forrásával, és így tovább. Közismert például, hogy egyedül a légvédelem újrarendezéséhez mintegy százmilliárd forintnyi összeg szükséges. Az is nyilvánvaló, hogy nekünk a korszerűsítést nagyon körültekintően, de mindenképpen végre kell hajtani, s a kialakult helyzetben erre nagy figyelmet kell fordítani. Arra is felhívnám a figyelmét Balogh Györgynek, hogy semmiféle előzetes összeget ne fogalmazzunk meg a szovjet csapatkivonás ügyében. Megítélésem szerint, ha mindent egybevetnek a tárgyaló delegációk, a két fél, elképzelhető - sőt, ez a kívánatos -, hogy egyetlen fillér kártérítést nem kell fizetni. (Taps.) Hangsúlyoznám, hogy ezt természetesen tárgyalásokkal, a magyar érdekek nagyon határozott képviseletével lehet és kell elérni. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)