Pohankovics István (FKGP)
DR. POHANKOVICS ISTVÁN ipari és kereskedelmi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! A szóban megfogalmazott kérdés még nem tartalmazott két nagyszerű konkrétumot: a 9 éves tulajdonost és az egyfős vezetőt, aki nem rendelkezik szakképzettséggel. Általában azonban az esetek köre lefedi ezt a jelenségkört. Ennek kapcsán a válasz többé-kevésbé a Sabrin Tamás helyettes államtitkár által rádióban megfogalmazott múlt hét eleji válasz megismétlése, aki a rádióbeli választ hallotta, attól elnézést kérek, illetve aki ismeri a készülő törvénytervezet indoklását, attól is elnézést kérek. A Dél-budai Vendéglátó Vállalat átalakulása sajnos nem egyedi eset, a vállalati struktúra, a vállalati vezetés átmentésének egyik tipikus esete, amelylyel a társadalmilag ellenőrzött privatizációt kívánták megelőzni. Sajnálatos módon a hatályos jogszabályok alapján lehetőség nyílt arra, hogy a vállalati vezetők az állami vagyont, saját pozícióikat így menekítsék át gazdasági társaságokba. A Dél-budai Vendéglátó Vállalathoz hasonlóan, különösen a kereskedelem és vendéglátás területén a vállalatoknak egy jelentős része önmagát vagyonkezelő vállalattá alakította át, és a vállalati vagyont jellemzően részvénytársaságba vagy néhány esetben korlátolt felelősségű társaságba vitte. Az állami vállalatok egy része - így információink szerint a Dél-budai Vendéglátó Vállalat is - már a részvényeit is nagyrészt értékesítette. Ezen a pénzen az általa alapított részvénytársaság alacsony kamatozású és csak hosszú idő után visszaváltható kötvényeit vásárolta meg. Ennek eredményeként az úgynevezett vagyonkezelő vállalat ma már szinte csak ezekkel a tulajdonosi rendelkezési jogokat nem biztosító kötvényekkel rendelkezik. Ebben a körben a vállalati vezetők a vagyon átjátszása során a rájuk bízott közvagyont általában mélyen forgalmi értékük alatt vitték gazdasági társaságba, ahogy hallottuk: az üzletek bérleti jogát nulla értéken vették figyelembe. Az államot ennek folytán jelentős vagyoni veszteség érte. Mindez azért következett be, mert a rendszerváltást megelőző időszakban valós intézkedés nem történt. A spontán privatizáció káros hatásairól, az átalakulásnak nevezett folyamatokról az államigazgatás még hozzávetőlegesen megbízható információkkal sem rendelkezik. Ezt a helyzetet elfogadhatatlannak tartjuk, ezért azonnali vizsgálatot rendeltünk el az állam érdekeit legkirívóbban sértő, tudomásunkra jutott vállalati átalakulások, így többek között a Dél-budai Vendéglátó Vállalat ügyében is. Szükségessé válik továbbá a vállalati vezetők felelősségének a megállapítása, esetenként a szerződések bírósági felülvizsgálata is, az ilyen jellegű, úgynevezett spontán privatizációs ügyekben. Elrendeltük továbbá annak a felmérését, hogy az állami tulajdont a vállalatok milyen mértékben menekítették át társaságokba. Félreértés ne essék: nem általában kifogásolt a gazdasági társaságok alapítása, de a leghatározottabb intézkedések szükségesek, és kezdeményezésre kerülnek, ahol visszaélés történt. Szeretnénk Önöket tájékoztatni arról, hogy július 5-én tárgyalja a Kormány az előprivatizáció jogi szabályozására irányuló előterjesztést. A kereskedelem, a vendéglátóipar és a fogyasztási szolgáltató ipar vagyonának privatizálásáról szóló törvénytervezet a képviselő úr kérdésében jelzett vagyonátmentések tekintetében is radikális rendelkezéseket tartalmaz. Széles körű társadalmi elégedetlenséget eredményezne ugyanis, ha az állam tudomásul venné vagyonának értéken aluli átjátszását, továbbá azt, hogy az üzletek privatizációja valóban nem történik meg, hanem csupán az állami vállalatok helyébe ténylegesen gazdasági funkciót nem gyakorló gazdasági társaságok lépnének. Figyelemmel arra, hogy e körben, az államilag vezérelt és szabályozott nemzetgazdaság érdekeit érvényesítő, a nyilvánosság előtt történő privatizáció jelentős késedelmet szenvedett, a Minisztertanács sürgősségi indítvánnyal a törvényjavaslatot várhatóan még júliusban az Országgyűlés elé terjeszti. A törvényjavaslat lényege: a vagyonértékelés felülvizsgálata, a kötvénykamat felett a legmagasabb lakossági betétkamat mértékéig kiegészítő osztalék fizettetése a társaságokkal, a kiüresedett vállalati központok felszámolása - annak közgazdasági, politikai, hangulati hatásaival - és a törvénysértő vállalatalakulásoknál az állami vagyonrészre vonatkozó semmissé nyilvánítás. E konkrétumok után kérem a képviselő urat a válasz elfogadására. (Taps a jobb oldalon.)