Kónya Imre (MDF)

1990. július 3.

DR. KÓNYA IMRE (MDF): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tudom, hogy a részletes vitában vagyunk, de itt kifejezett formában elhangzott egy korábbi álláspontomra való utalás, úgyhogy kénytelen vagyok erre reflektálni. A magam részéről nagyon méltánylandónak tartom, hogy az MSZP részéről aggodalom nyilvánul meg a kormányzó párt iránti szavazói bizalomra vonatkozóan, nagyon köszönjük ezt, de azt hiszem, hogy nem szorulunk rá, ezt majd a szavazók fogják eldönteni négy év múlva, hogy vajon megszolgáltuk-e azt a bizalmat itt a Parlamentben, amelyet belénk vetettek a szavazók március 25- én és április 8-án. Azt gondolom, hogy a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja nevében én egyértelműen leszögeztem minden alkalommal, amikor ez felmerült, hogy a Demokrata Fórum a helyhatósági választások mielőbbi megtartását tűzte ki célul, az ország érdekével összhangban. Mi mindig hangoztattuk, hogy a legfontosabb, hogy ezeket a helyhatósági választásokat a lehető legkorábbi időpontban megtartsák. Ebből a szempontból teljesen másodlagosnak tartjuk azt a kívülről, a választásokon kisebbségben maradt politikai erők által szervezett akciót, a népszavazási kezdeményezési akciót, amelyet politikailag mindig elítéltünk, mindig úgy foglaltunk állást, hogy ez a parlamentarizmus elleni támadás, ezt változatlanul így értékeljük, ugyanakkor a törvények iránti tiszteletből, a magyar nép iránti tiszteletből és a több mint százezer aláírás, aláíró iránti tiszteletből természetesen elfogadtuk, hogy ezt a népszavazást ki kell tűzni. Hangsúlyoztuk, hogy jó megoldás nem lehetséges. A népszavazás, akár a helyhatósági választások előtt lesz, akár utána lesz, mindenképpen rossz, az ország érdeke szempontjából rossz, az egész magyar nép szempontjából rossz és elítélendő kezdeményezés. Ha már választani kell, mi úgy foglaltunk állást, hogy a helyhatósági választások utáni népszavazást tartanánk kedvezőbbnek, és amikor a Szabad Demokraták Szövetsége részéről oly módon merült fel ez a kérdés, hogy döntsön a nép, és hogy a nép döntését és döntési jogosultságát próbálnánk kétségbe vonni akkor, ha a helyhatósági választások után tűznénk ki ezt a népszavazást, akkor határozottan leszögeztük, hogy ez az álláspont hamis, nem megfelelő, mert a korai népszavazás ellen bizony komoly és súlyos aggályok állíthatók fel. De ugyancsak komoly és súlyos aggályok hozhatók fel a helyhatósági választások utáni népszavazás ellen, ezt egy percig sem vitattuk, különös tekintettel arra, hogy ezzel ez az ideiglenes szituáció, ami az országban uralkodik, szinte a végletekig elhalasztható. Ezért változatlanul fenntartva azt az álláspontot, hogy a mi véleményünk szerint, ha önmagában vizsgáljuk a kérdést, akkor a helyhatósági választások utáni népszavazás talán kedvezőbbnek látszik, de összefüggésben a helyhatósági választásokkal - mert ezt tartjuk a legfontosabbnak - elfogadható az az álláspont is, hogy meglegyen a népszavazás, nem július 14-én, ami elfogadhatatlan lett volna számunkra, hanem egy későbbi időpontra. Sikerült megteremteni, illetőleg most van folyamatban, hogy megteremtsük ennek a későbbi időpontnak a lehetőségét, ez már elfogadható. Fenntartjuk azt a korábbi álláspontunkat, hogy a legfontosabb a helyhatósági választások előrehozatala, és kifejezetten politikai sikernek értékeljük, nem elsősorban a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja politikai sikerének, hanem a koalíciós partnerek politikai sikerének, hogy sikerült megnyernünk a Szabad Demokraták Szövetségének az egyetértését is abban, hogy hozzuk előre ezeket, helyesebben kezdeményezzük a helyhatósági választások előrehozatalát, és nem tartjuk ehhez képest nagy árnak azt, hogy korábbi álláspontunkat némileg felülvizsgálva hajlandók vagyunk hozzájárulásunkat adni, hogy nem az eredeti július 14-ei időpontban, hanem július 29-én legyen a népszavazás. Úgy érzem, hogy ez a politikai kompromisszumok körébe tartozó, megengedhető kompromisszum, hogy ha az egyik oldalon az ország érdeke van, a másik oldalon pedig egy olyan politikai vélemény, amely politikai vélemény nem alapvető; azért nem alapvető, mert mindkét megoldás mellett - hangsúlyozom - vannak érvek, mindkét megoldás ellen vannak érvek, és a fő kérdés az, hogy tulajdonképpen mindkét megoldás rossz, tehát jó megoldás a népszavazás kérdésében nincs; azért nincs, mert az egész népszavazás alapjában véve politikailag elhibázott, nemhogy elhibázott, hanem az ország érdekei ellen szól. És ezt kérném, hogy figyelembe vegye az az MSZP-s képviselőtársam is, aki aggodalmát fejezte ki a Magyar Demokrata Fórum és a Kormány politikai hitelével kapcsolatban. Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalon.)