Hack Péter (SZDSZ)
DR. HACK PÉTER (SZDSZ): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Arról kívánok beszélni, hogy miért nem tartjuk elfogadhatónak azt az álláspontot, azt a módosító indítványt, hogy a népszavazás a helyhatósági választásokkal egy napon történjék. Ezt az álláspontunkat nem olyan régen kifejtettem itt a Parlamentben, de azért kell megismételnem, mert Gál Zoltán arra hívatkozott, hogy a bizottsági üléseken csak leszavazzák a jó indítványokat, nem érvelnek ellenük. Ez annyiban nem felel meg a valóságnak, hogy ezt ma délelőtt hosszan tárgyalta a bizottság, és érveltünk az ellen a megoldás ellen, hogy egyidőben legyen a két szavazás: a népszavazás és a helyhatósági választás. A hatályos népszavazási törvény szándékosan zárja ki azt, hogy a helyi választás, illetőleg az országos választás a népszavazással együtt legyen. Ennek az intézménynek az a felismerés az alapja, hogy a két jogintézmény céljaiban alapvetően eltér egymástól. Pusztán azért, mert mind a két alkalommal urnákhoz kell járulni, még nem lehet a kettőt együtt kezelni. Azt is látni kell, hogy ez a felismerés nagyon valós alapból indul ki, hiszen nemcsak a mostani politikai helyzetben, hanem bármikor lehet népszavazási kezdeményezéssel egy helyhatósági választást, illetőleg országos választást manipulálni. Én ezzel nem azt állítom, hogy a mostani erre irányul, csak azt mondom, hogy ez bármikor megtehető, hiszen bármikor össze lehet gyűjteni kellő számú aláírást egy népszerű téma mellett, amely téma elviszi a figyelmet a tényleges választásról. Nem arról fognak vitatkozni az emberek, hogy ki legyen a polgármester vagy ki ne. Ez volt az indok arra, amikor még az MSZMP többsége által uralt Parlament elfogadta azt a törvényt - véleményem szerint helyesen -, hogy ne lehessen a kettőt egyszerre lebonyolítani, a két kampány ne fedhesse át egymást. Ebből értelemszerűen következhet az is, hogy a két szavazás sem lehet egy napon. Nyilvánvalóan nem arról van szó, amit Fodor úr mondott, hogy technikai akadályai lehetnek, hiszen valamennyien tudjuk, akik itt töltöttük az időnket ebben az országban az elmúlt évben, hogy kéthetes különbséggel minden további nélkül meg lehet rendezni általános választásokat. Ez történt most áprilisban, illetőleg április elején. Tehát nem technikai okok vezették a jogalkotót arra, hogy ezt a három hónapos időközt beiktassák, hanem komoly tartalmi érvek. Ha előtte három hónappal nem lehet, illetőleg utána három hónappal nem lehet, akkor nyilvánvaló, hogy az érvek alapján azon a napon sem lehet. Még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy a szabad demokraták álláspontja a július 14-i időponttal kapcsolatban az akkori ülésen az egyetlen jogszerű álláspont volt. Ez volt az egyetlen álláspont, amely megfelelt az akkori jogszabályoknak, tekintettel az akkori állapotnak megfelelő október 14-i dátumra. Hozzáteszem, hogy akkor még ki is lehetett volna tűzni. Ez most már nyilván irreális, most már nem követelhetjük azt, hogy két héten belül legyen meg ez a népszavazás. A mi álláspontunkat tehát ez vezette, hogy a hatályos jogszabályoknak megfeleljen a népszavazás lebonyolítása. Még egy dolgot szeretnék ehhez hozzátenni. Az az álláspont, mely szerint a választások napján meg lehet tartani a népszavazást, nemcsak jogilag abszolút lehetetlen, hanem egyszerűen politikailag is kizárja azt a lehetőséget, hogy az elnökválasztás kérdésében hamar végeredmény szülessék, hiszen ebben az esetben - mint ahogy az MSZP állítja -, ha a tömegek a közvetlen választás mellett voksolnak, akkor újabb bonyodalmakat okoz a tényleges választás kiírása, és ezt megint csak esetleg karácsony napjára tűzetnék ki, ami lehetetlen állapotot eredményezne. Az MSZP, illetőleg Fodor úr és Király úr által javasolt megoldás rövidre zárja azt a lehetőséget, hogy ezt a kérdést még ebben az évben rendezni lehessen, mindenki számára megnyugtató módon. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)