Balás István (MDF)
DR. BALÁS ISTVÁN, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Az eddig előterjesztett törvényjavaslatoktól eltérően most nem a Kormány, hanem egy országgyűlési állandó bizottság állította össze azt az országgyűlési határozattervezetet, amelyet 153-as sorszám alatt kezükben tarthatnak. Ennek a tervezetnek három része van: - az első részben a kérdés megfogalmazására kerül sor, - a második részben egy időponti javaslat található a népszavazás pontos, naptárszerű megjelölésével, - a harmadik részben pedig technikai jellegű, ugyancsak naptárszerű megjelölések észlelhetők. A bizottság számára a legnagyobb gondot magának a kérdésnek a megszövegezése jelentette. Ennek két oka volt. 1. Legfontosabb oka az, hogy amikor az aláírásgyűjtő személyek aláírásokat gyűjtöttek, nyilván nem tanulmányozták a Magyar Közlönyt, és nem gondoltak arra, hogy egységes kérdést kellene az országban körözni. Ennélfogva hat-hét, egymástól eltérő megfogalmazású kérdés szerepel, amelynek az iránya is más volt. A kérdések egyik része eldöntendő, a másik pedig egy meghatározott célt elérni szándékozó jellegű volt. Ezért a bizottság nem tehetett mást, mint hogy a vélhető állampolgári akaratot egyértelműsítve, önmaga fogalmazta meg a kérdést. 2. A másik problémát az jelentette, hogy a népszavazásról szóló törvény 5. paragrafusának (1) bekezdése szerint kétfajta népszavazás képzel-hető el: - az egyik az úgynevezett törvényt megerősítő, - a másik pedig törvényhozást nem igénylő, eldöntendő kérdésre irányuló népszavazás. Hogy miért így szól ez a törvény, annak több oka lehet, mellesleg az is, hogy amikor elfogadták múlt év június 1-jén, már működött ugyan az Ellenzéki Kerekasztal, de még nem működött a háromoldalú egyeztető nemzeti tárgyalás, következésképpen ez a törvény nem került többpárti kritika alá meghozatala előtt. A bizottság észlelte, hogy itt vannak koncepcionálisan vitatható kérdések, norma, szövegezés szempontjából vitatható kérdések egyaránt. Egy ilyen sajátosság az is, hogy a bizottságnak el kellett döntenie, hogy ez a mostani népszavazás az úgynevezett A pont szerinti, tehát a törvény megerősítésére kiírandó népszavazás-e vagy sem. A bizottsági ülésen rendkívül éles, két és fél óráig tartó vita folyt erről a kérdésről. A Szabad Demokraták Szövetsége képviselőjének volt az az álláspontja, hogy koncepció tekintetében ez a törvényhez fűződő viszonyt is ki kell hogy fejezze a kérdés megfogalmazásakor. Ezt a bizottság összességében is osztja. A Magyar Szocialista Párt álláspontja az volt, hogy a kérdés feltételekor ne legyen utalás arra, hogy időközben ebben a kérdésben alkotmányszintű rendezés született. Nem volt ilyen egyértelmű a helyzet, amikor a konkrét kérdés megszövegezésére került sor. Valójában több szövegezés között kellett választanunk. Az SZDSZ ismertetett álláspontja eredetileg úgy szólt, hogy a kérdés maga utaljon arra, hogy ebben az ügyben egy konkrét, alkotmányos rendelkezés van, tehát úgy kell feltenni az állampolgárnak a kérdést: "Megerősíti-e ön az alkotmánynak azt a rendelkezését, hogy az Országgyűlés válassza a köztársasági elnököt?" Ez természetesen azzal a veszélyhelyzettel járt volna - bár nem vitásan logikusan végigvitt koncepcionális kérdésről van szó -, hogy aki erre a kérdésre +igen"-nel válaszol, az azt jelenti, hogy ő nem akar választani köztársasági elnököt és fordítva. Végül is az indítványtevő javaslatát visszavonta. Ezt követően egy eredetileg MDF-szövegezés került napirendre, amelyet az SZDSZ-képviselő pontosított, és amely végül mint bizottsági álláspont maradt meg. Ezt a kérdésfeltételt találják önök a 153-as számú országgyűlési határozati javaslat szövegében. Ennek a kérdésnek a pontos szövege így hangzik: "Kívánja-e ön, hogy a köztársasági elnököt közvetlenül válasszák meg?" Aki erre a kérdésre +igen"-nel válaszol, az feltehetően azt fogja a népakaratnak megfelelően javasolni, hogy ő választani akar egy újabb népszavazáson köztársasági elnököt, míg aki nem, az feltehetőleg a népakarattal egyezően eszerint fog választani. A kérdéshez fűzött magyarázat pontosan kifejti, hogy ennek a kérdésnek milyen a viszonya a hatályos alkotmány rendelkezéséhez. Utal arra, hogy aki igenlő választ ad, azzal elutasítja a néhány héttel ezelőtt e tárgyban meghozott országgyűlési döntést, míg a nemleges válasz megerősíti az Országgyűlésnek azt az álláspontját, hogy a többpárti demokráciában az Országgyűlés választja meg a köztársasági elnököt. A határozat második része a népszavazás időpontjára tesz javaslatot: július 29-ére, vasárnapra. A harmadik rész pedig az előző határidőből visszaszámolhatóan kikövetkeztethető technikai időpontokat rögzíti. Az országgyűlési határozat tervezetéhez - amint az elnök úr volt szíves ismertetni - 170-es számon Vastagh Pál, illetve 174-es számon Király Zoltán és Fodor István képviselőktől érkezett módosító javaslat. A bizottság ezeket megtárgyalta, és mindkettőt elvetette, pontosabban egyiket sem támogatta. (Gyér taps.)