Mizsei Béla (FKGP)
DR. MIZSEI BÉLA (FKgP): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Néhány észrevételt szeretnék elmondani a főispáni intézménnyel kapcsolatban. A főispán jogintézménye nem értékelhető pusztán a törvényjavaslat 96. és 98. szakaszai alapján. A törvényjavaslat logikáját és összefüggéseit szükséges elemezni ahhoz, hogy a jogintézmény valóságos tartalma minősíthető legyen. Valószínűsíthető, hogy a zavart maga a főispáni elnevezés és az ehhez tapadó, felhangokkal járó asszociáció okozta. A főispán a Horthy- közigazgatásban politikai jellegű, jelentékeny hatalommal bíró kormányhivatalnok volt. Jogkörébe tartozott az önkormányzatok feletti ellenőrzés, a felügyelet, de rendelkezett közigazgatási típusú hatáskörökkel is. A mai törvényjavaslatban szereplő főispán nem a korábbi, némileg rekvizitumnak is mondható intézmény utánzását, változatlan tartalommal történő visszahozatalát jelenti. A törvényjavaslat szerinti főispán nem politikus, illetőleg csak annyiban, hogy a kormánypárt által a végrehajtó hatalom élére került miniszterelnök által kinevezett tisztségviselő. Ez a főispán tehát közigazgatási szakember, akinek a hatáskörét a törvényjavaslat, összevetve néhány más rendelkezéssel is, meglehetősen szűk körre vonatkoztatva állapítja meg. Hadd jegyezzem meg itt mellékesen, hogy az ügyészség nem közigazgatási szakemberekből, hanem bírósági, illetve bíráskodásra, illetve ügyészségre képzett emberekből áll, és nem közigazgatási képzettségűek. A főispán ellátja a helyi kormányzatok törvényességi ellenőrzését, a javaslat nem törvényességi felügyeletről szól, hiszen ez magában foglalná az intézkedési jogot is. A főispánnak pedig intézkedési joga nincs. Ez egyértelműen kiderül a javaslat további szabályaiból. Ezek például: a helyi önkormányzat döntését arra jogosult más állami szerv csak jogszabálysértés esetén bírálhatja felül. Az önkormányzati jogokat, illetőleg az önkormányzat hatáskörének jogszerű gyakorlását az Alkotmánybíróság, illetőleg a bíróság védi. De legfőképpen a főispán a törvényességi ellenőrzés körében felhívja a képviselőtestületet a törvénysértés megszüntetésére, ha pedig az nem intézkedett, a főispán kezdeményezheti az Alkotmánybíróságnál a törvénysértő önkormányzati rendelet felülvizsgálatát és megsemmisítését, a törvénysértő határozat, belső szabályzat és egyéb döntés bírósági felülvizsgálatát. A fentiekből kitűnik, hogy a főispán hatásköre kevesebb, mint a tanácstörvény szerinti megyei vb, vagy vb-titkári jogkör, hiszen a törvényességi felügyelet körében a megyei vb megsemmisíthette a helyi tanács és a vb jogszabálysértő rendelkezéseit, a szakigazgatást érintően pedig a vb- titkár felfüggesztési jogkörrel rendelkezett. Én nem tudom, hogy ez milyen hatással volt a társadalomra. Tudniillik én nem voltam se vb-titkár, se vb-tanácselnök, úgyhogy ezért nem tudok ezekbe az útvesztőkbe beletekinteni, én csak azt tudom, hogy ismerem a régi magyar közigazgatást, és ismerem azt az állapotot, amikor esetleg a kommunista párt, és általában a szélső baloldal kivételével a magyar társadalom a főispán intézményét nagyon is elfogadta és tiszteletben tartotta. A főispán a jogszabályban megállapított ügyekben elsőfokú hatósági jogkört gyakorol - vízügyi, közlekedési, útügyi hatáskörök, ritkán előforduló, speciális szakértelmet igénylő ügyek ezek -, és elbírálja a hatáskörébe tartozó jogorvoslatokat államigazgatási hatósági ügyben. Az önkormányzati jogok minden helyi önkormányzat tekintetében egyenlőek - mondja a törvény 4. §-a. Az említett hatósági jogkör, illetőleg jogorvoslati hatáskör-gyakorlás nem sérti ezt az elvet. Első fokon kis számban gyakoroltak megyei szakigazgatási szervek eddig is hatósági jogköröket, például néhány vízügyi, közlekedési említhetők ez ügyben, amelyek ritkán előfordulók és speciális szakértelmet igénylők voltak. A főispán jogorvoslati hatásköre csak hatósági ügyekre terjed ki, amelyekben első fokon a polgármester járt el, nem pedig az önkormányzati ügyekre. A képviselőtestület önkormányzati hatósági ügyben hozott határozata ellen fellebbezésnek ugyanis helye nincs. Az önkormányzati jogkörben hozott polgármesteri vagy bizottsági hatósági határozat ellen kizárólag a képviselőtestülethez lehet fellebbezést benyújtani. Az itt említett főispáni hatáskörök tehát nem csorbítják az önkormányzatok döntési lehetőségeit. A főispán ellátja a jogszabály által hatáskörébe utalt egyéb államigazgatási feladatokat. Itt speciális teendőkről van szó: katasztrófa- elhárítás, földrengés esetében, honvédelmi igazgatás, polgári védelem stb. Az ilyen típusú, jellegükből eredően ritkán előforduló ügyek regionális vezénylést és általában késedelem nélküli, gyors beavatkozást igényelnek. A főispán szakmai módszertani tájékoztatást ad, segítséget nyújt az önkormányzatok számára. A törvényjavaslat azonban hozzáteszi: ezt kizárólag az önkormányzat kérésére teheti a főispán. Hát a magyar népünk sok mindenben nem gyakorolta még a demokráciát, de azért már ne gondoljuk, hogy ilyesmitől be fognak ijedni a vidék, illetve a község kemény emberei. Ezáltal tehát mindennemű beavatkozási lehetőséget a javaslat kizár, hiszen a segítségnyújtás az önkormányzat kérésére és az önkormányzat javára történhet. A főispán összehangolja a megye területén működő államigazgatási szervek tevékenységét. E körben az önkormányzati hivataltól elkerülő szakigazgatási feladatokról van szó, amelyek jellegüket tekintve nem illenek az önkormányzat szervezetéhez. Ilyenek például: építkezési-igazgatási, hatósági jogkörök, amelyeket leválasztva a városrendezési, városüzemeltetési feladatoktól, valószínűleg különálló építészeti hivatalhoz indokolt telepíteni. De ilyennek említhető például a gyámügyi igazgatás is. Elnézést. A tárcák javaslata alapján, feladat- és hatásköri vizsgálat után kell eldönteni, melyek az önkormányzat hivatalához köthető ügyek - számos klasszikus hatósági jogkör, ide sorolható az eddigi telepengedélyezési eljárás -, s melyek az önkormányzattól elkülöníthető, más szakhatósághoz telepíthető ügyek csoportja. A főispán semminemű pénzügyi ellenőrzést nem végezhet az önkormányzatoknál. A javaslat részben az önrevíziót, részben a külső szakértővel történő ellenőriztetést, illetőleg a címzett és céltámogatások, valamint a normatív állami hozzájárulás igénybevétele jogszerűségének tekintetében az Állami Számvevőszék ellenőrzési jogosultságát ismeri el. A főispán és hivatala a javaslat szerint nem rejtheti magában egy nagy hatalmú, az önkormányzatokra rátelepülő, ilyen módon nemkívánatos kormányzati intézmény kialakulásának veszélyét. A javaslat elegendő garanciát - bírói jogvédelem és államigazgatási jellegű -, viszonylag szűkkörű hatáskört épít ki ahhoz, hogy az új kormánymegbízotti intézmény ne gátolja, hanem segítse az önkormányzatok törvényes munkáját. Még annyit: a 930-as években az én derék történelemtanárom arra tanított bennünket - még a Horthy-rendszerben történt ez -, hogy a demokrácia akkor jó, ha a nép tud vele helyesen bánni. Ha a nép nem tud a demokráciával helyesen bánni, az olyan, mint a kisgyermek kezében a borotva, mögvágja vele magát. (Taps balközépen.) Tisztelt Képviselőház! 1945-ben a magyar nép elindult a demokratikus fejlődés útján. Ennek én is közvetlen tanúja vagyok. Rákosi Mátyás megakadályozta a helyi községi, illetve a helyi önkormányzati választásokat, mert úgy érezte, hogy ott nem lesz többsége. Negyven éven keresztül a magyar nép nem tudott a demokratikus lehetőségekkel élni. Most tanulja, és hogyha most tanulja, nem árt, ha van a kormány kezében egy egészen szűkörű fölvilágosító és enyhe kis gyámkodás, nehogy megvágja magát a nép. (Zaj. Taps a bal oldalon.)