Tirts Tamás (Fidesz)
TIRTS TAMÁS (FIDESZ): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Azzal kezdeném, amit Áder János képviselőtársam említett. Mivel nem kétfordulós, kétolvasásos a vita, azért a mostani általános vita keretében kell a koncepcionális kérdéseket, elemeket is megemlíteni. Hozzászólásomban egy témával, a fővárosi szabályozás kérdésével fogok röviden az általános vita keretei között foglalkozni. Az önkormányzatokról szóló törvény VII-es fejezetének 4-es és 5-ös §-a foglalkozik Budapest önkormányzati rendszerének a kialakításával. Elöljáróban rögtön leszögezem, a fővárosi szabályozás teljességgel elégtelen, és mint a törvény más részeinél, itt is hiányérzete támad a törvényhozónak. Nézzük csak meg, mi az, amit a Budapestről szóló fejezetében a törvény tartalmaz, és mi az, amit nem. A FIDESZ a maga részéről elfogadhatónak tartja a főváros esetében az igazi kétszintű önkormányzati rendszert. Ez a törvényből kihámozható koncepcionális elem. Ez ugyanis túllép a mai tanácsi rendszeren, amelyben a kerületeknek csak nagyon korlátozott önállósága volt és elismeri Budapest speciális helyzetét, amelyet az irányításban sem lehet figyelmen kívül hagyni, vagyis Budapest egészét és a kerületek problémáját külön kezeli. A mostani törvényjavaslat ugyan utal arra, hogy az eddigi kerületrendszert - ott ahol szükséges - felülvizsgálják majd, de ezt a kérdést inkább kerüli. A mai szabályozásnak pedig ez az egyik kulcskérdése: mi lesz a főváros és a kerületek szerepkörének, a pontos jogosítványoknak az elhatárolása? Mi lesz az új kerülethatárok megállapításával? Az új kerülethatárok megállapítása után ehhez hozzá kell igazítani a főváros valóságosan elhatárolódó városrészeit. Ez főleg a külső kerületek esetében lenne igényelt és kivitelezhető változtatás. A mostani törvényjavaslat így, ebben a formában az 1950-ben kialakult nagy- budapesti koncepciót konzerválja. Tudjuk azonban, hogy a becsatolt települések egynémelyike szívesen önállósodna (Újpest, Kispest, Csepel), és a későbbiekben társulás útján kapcsolódna a városhoz. Fontos tehát, hogy ne csak a mostani kerületekben gondolkozzunk! További viták szükségesek a városmag, az ehhez kapcsolódó részek, az agglomerációs övezet - ahogy Bibó nevezte a Budapest- vidék és magának a városnak, Budapestnek a kapcsolatáról. Elengedhetetlen a jövendő kerületi önkormányzatok és a főváros anyagi feltételeinek a megállapítása is, és ezt már ebben a kerettörvényben rögzíteni kellett volna, hiszen csak így látható, milyen gazdálkodási jogköre lesz a kerületeknek és milyen a fővárosi szintnek. Összefoglalva az eddigieket, amit a mostani törvényjavaslat a főváros szabályozásáról tartalmaz, koncepciójában elfogadható, de a szabályozás tekintetében teljességgel hiányos. Tisztelt Képviselőtársaim! Vagy most és itt elkezdi ezt kidolgozni a tisztelt Országgyűlés, vagy - ahogy ezt már korábban is jelezte a májusi törvénytervezet - külön törvényben szabályozza ezt a kérdést a tisztelt Ház. Nem tudom tehát elfogadni Horváth Balázs miniszter úr expozéjában tett utalását, miszerint a budapesti szabályozást a későbbi jogszabályoknak kell megteremteni. Igenis, törvénynek kell szabályozni Budapet kétszintű önkormányzatát. Ezt támasztja alá mind az európai gyakorlat, mind a korábbi magyar hagyomány is. 1930-tól külön fővárosi törvény rendezte Budapest irányítását, egészen a tanácsrendszerig, míg az európai gyakorlat is azt mutatja, hogy nem az általános önkormányzati szabályozás vonatkozik a fővárosokra, hanem külön törvény. Ez alól csak Athén és Bonn kivétel, ez utóbbi már valószínűleg nem sokáig. Az igazi nagy fővárosok és az állam kapcsolata külön törvényi szabályozást igényel. Ebben az új fővárosi törvényben kell majd szabályozni 20W az ország és Budapest viszonyát, Budapest egésze és a kerületek hatáskörét, valamint Budapest és az agglomeráció problémáját. A mostani önkormányzati törvény záró rendelkezései közé fel kell venni, hogy a Kormány fél éven belül terjessze be a fővárosi önkormányzati törvényt. Javaslatom fő szempontja, hogy a főváros működőképessége ne szenvedjen csorbát, ugyanakkor a hatalomváltás is megtörténjék, ezért az önkormányzati törvény választási szabályai a fővárosra is vonatkozzanak. A fővárosi önkormányzati törvény megalkotásáig pedig az új önkormányzatok a jelenlegi feladatokat és hatásköröket látnák el. Így a tulajdon és a vagyon átvétele a jelenlegi struktúra szerint történjék addig, amíg a főváros, illetve a kerületek ezt a fővárosi törvény alapján majd véglegesen megoldják. Mindezek fényében azt a megoldást ajánlom az Országgyűlésnek, hogy Budapest vonatkozásában külön törvényben rendelkezzen az önkormányzatokról. Ne felejtsük el, hogy a XX. század legvégének megfelelő budapesti szabályozást kell kialakítani, és ez nem kis törvényhozói felelősséget kíván mindannyiunktól. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)