Tarnóczky Attila (MDF)
TARNÓCZKY ATTILA (MDF): Köszönöm Elnök Úr. Megígérem, hogy nem fogok kérdezni senkitől semmit. Tisztelt Ház! Nehéz lenne túlbecsülni az elénk terjesztett törvényjavaslat jelentőségét. Ha egy országban jól működnek, erősek az önkormányzatok, akkor ezzel megteremtik a működőképes Parlament lehetőségét. Sajnos, azt hiszem, hogy ez a kijelentés fordítva nem igaz. A nálunk kialakult többpárti parlamenti rendszer ma még jól érzékelhető gyengéit részben magyarázza, hogy az önkormányzatok megteremtésének és működésbe hozatalának idő- és energiaigényes folyamata, feladata még előttünk áll. Az önkormányzatoknak olyan rendszerét kell kialakítanunk, amelyben a lehető legkevesebb helyi döntés függ külső felügyelettől, mert a helyi politika csak így képes a helyi érdekeknek megfelelni. Éppen ezért kulcsfontosságú a törvényjavaslat X. fejezete, amely az önkormányzatok és a központi állami szervek kapcsolatával, illetve az önkormányzati jogok védelmével foglalkozik. A korábbi tanácstörvény a demokratikus centralizmus kétes elvét követve központi érdekeknek alárendelt, végső soron pártirányítás alatt álló tanácsokat hozott létre. A kemény központosított irányítás, az Országgyűlés mérsékelt, ezzel szemben az Elnöki Tanács túltengő szerepe és hatalma jellemezte ezt a szervezeti felépítést. A Minisztertanács irányító jogköre rendkívül erőteljes volt, és még napjainkig az. A miniszter kapcsolata a tanácsokkal című törvényfejezet pedig nemcsak sokrétű jogosítványokkal ruházta fel a minisztereket, de bizonyos korlátok között még a közvetlen utasítás jogát is megadta nekik. Ezzel a felfogással szakít következetesen az új önkormányzat törvényjavaslat. Az önkormányzatbarát központi államigazgatási kapcsolódás elfogadása teszi lehetővé a rendszerváltás valóságos végigvitelét. A törvényjavaslat számol azzal, hogy a hatalmi ágak egymást kiegyensúlyozó rendszerében a helyi önkormányzatok előbb-utóbb meghatározóan új jelleget kapnak és túllépünk az önkormányzatok egyszerű államigazgatási besorolásán. A javaslat - szakítva a kormányok eddigi irányítási gyakorlatával - utat enged a másik elképzelésnek, amely törvényességi felügyeletből, illetőleg ellenőrzésből áll. A helyi politika természetes közösségét, központját képviselő önkormányzatok önállóságát garantálja többek között a X. fejezetben szereplő felterjesztési jog és a sajátos jogvédelem is. A törvényjavaslat véleményem szerint a jogállamok legjobb példáit követve határozott biztosítékokkal vázolja fel az önkormányzatok és a központi államigazgatás új típusú kapcsolatrendjét. A szabályok többsége egyértelmű, itt csak a leglényegesebb rendelkezésekhez fűzök rövid értékelést: 1. Az önkormányzatok alapvető viszonyai változtatásának joga az Országgyűlésé. Szerepünk így kettős. Az alapintézményekkel kapcsolatos döntések csak minősített parlamenti többséggel születhetnek meg, míg vannak olyan önkormányzati elemek, önkormányzatok útján megvalósítható feladatok, amelyeket az Országgyűlés törvényben fog megállapítani. Az alkotmányellenesen működő önkormányzatok feloszlatása, illetve a legfontosabb területszervezési elhatározások jelentőségük miatt szintén az Országgyűlés jogkörébe lettek sorolva. 2. A Kormány nemcsak jogosult meghatározni az önkormányzati hatáskörbe tartozó államigazgatási feladatokat, de ugyanakkor kötelessége a végrehajtás feltételeinek a biztosítása is. 3. Lényegesen szűkül a tárcák, miniszterek önkormányzatokkal kapcsolatos jogköre. 4. Megemlítem az önkormányzatok felterjesztési jogát, amely az erőtlen közérdekű bejelentés intézménye helyett javítja annak esélyét, hogy az önkormányzatnak csakugyan köze legyen mindahhoz, ami a területén történik. Kezdeményezéseit pedig egyetlen szervezet se hagyhassa figyelmen kívül. 5. A javaslat intézményesíti az önkormányzati érdekképviseletet, amely korábban gyakorlatilag nem létezett. E jogi lehetőség súlyát növeli például az, hogy véleményezési joguk lesz az önkormányzatoknak jogszabályok és más állami döntések tervezetével kapcsolatban, sőt garanciális jelentőségű, hogy a véleményt a döntéshozó előtt ismertetni kell. Enélkül az ország azonosulása csak a fent kitalált feladat végrehajtásaként valósulhatna meg. Többek között a felsoroltak biztosítják számomra azt, hogy az önkormányzatok nem a hatalom helyi szervei, hanem a helyi hatalom szervei lesznek. Hölgyeim és Uraim! Amikor első mondatomban méltattam a törvényjavaslat jelentőségét, nem gondoltam annak tökéletességére is. Bár a javaslat összességében jó, és szerintem hatalmas előrelépés a megfelelő úton, tudom, hogy vannak javítható részei, lehet előnyére változtatni. Ezért döntő fontosságú, hogy a módosító javaslatokat - és gondolom, azok is beterjesztik javaslataikat, akik itt a törvény egészét elutasították; azt mondották, hogy használhatatlan -; tehát a módosító javaslatokat, függetlenül attól, hogy honnan érkeznek, függetlenül attól, hogy egyszerű vagy kétharmados többség kell a probléma szabályozásához, elfogulatlanul mérlegeljük, és ha a törvényjavaslat javára válnak, fogadjuk el. Ha nem ezt tesszük, időtálló szabályozást nem tudunk alkotni, az annyiszor fog változni, ahányszor változik majd a kormányzati többség összetétele.Köszönöm a figyelmüket. (Taps a jobb oldalon.)