Szalay Gábor (SZDSZ)
SZALAY GÁBOR (SZDSZ): Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Ami a képviselőtársaimmal, Tellér Gyulával és dr. Török Ferenccel benyújtott módosító javaslatunk most már immár kissé bonyodalmas sorsát illeti, engedjék meg, hogy egy technikai részletre kitérjek, nevezetesen arra - a törvény- előkészítő bizottság figyelmét felhívjam -, hogy a 191-es és 194-es számú módosítási javaslat egy és ugyanaz. Egy és ugyanazon tollból származik, mivel a 191-es számú javaslatot a gazdasági bizottság és a pénzügyi bizottság is elfogadta, ezért a 194-es számú javaslatot visszavontuk, és felkérjük az alkotmányügyi és törvény-előkészítő bizottságot, hogy ezért véleményét csak a 191-es számú előterjesztésre hozza meg. Ami ezen módon tisztázott módosítási javaslatunkat illeti, arra részletesebben most kitérni nem kívánok, hiszen az általános vita során már megtettem, és ma délelőtti felszólalásával Szabó György tisztelt képviselőtársunk ugyanezt a gondolatot erősítette meg. Örömünkre szolgál, hogy a gazdasági és a pénzügyi bizottság is ezen módosító javaslatot, a módosított módosító javaslatot végül is egyhangúlag elfogadta. Bár mi ezt a kompromisszum kompromisszumaként tudjuk értékelni, mégis úgy gondoljuk, hogy a legrosszabbat ezáltal sikerült elkerülni - ha a tisztelt képviselőház is el fogja fogadni -, azt a legrosszabbat, hogy az Állami Vagyonügynökség úgy vonja magához a nem közüzemi tanácsi vállalatokat, annak értékesítési jogát, hogy bármiféle biztosítékokkal szolgálna a leendő önkormányzatok részére, hogy azok ennek anyagi ellenértékéből bármilyen arányban részesüljenek. Amiről nagyon röviden, egy-két mondat erejéig szólni kívánok, az teljesen más. A mai délelőtt folyamán Katona Kálmán és dr. Remport Katalin képviselőtársaim elismerésre méltóan precíz és nagy részletességű beszámolójában a tisztelt képviselőház értesülhetett ezen bonyoldalmas módosítási javaslatokat illető bizottsági viták számszerűsített végeredményéről. Úgy érzem azonban, hogy akinek nem adatott meg az a szerencse, hogy személyesen is részt vehessen vagy legalábbis asszisztálhasson ezen bizottsági vitákhoz, az bár megismeri számszerűsítve a végeredményt, de egy közös gondolati vonulatról, a vita lényegéről egyáltalán semmi információval nem rendelkezik. Úgy tűnik a számomra, olyan ez, mintha egy festményt vagy egy mozaikképet egészen közelről néz az ember, és megismerkedik sok-sok apró különálló részlettel, ezeket pontosan ismeri és látja, csak éppen magáról a képről, a festményről nincs fogalma sem. Márpedig ennek a festménynek - amiről beszélünk - igen jelentős üzenete van számunkra. Ez a kormány igen erőteljes centralizációs törekvéseiről beszél. Amikor tehát mi a Vagyonügynökség különféle módosítási javaslatait vitattuk meg, akkor tulajdonképpen ugyanarról vitatkoztunk, mint tegnap az önkormányzati tervezet vitáján, vagy amiről vitatkozunk most már jó ideje a sajtó és tömegtájékoztatási eszközök ellenőrzésében folytatott polémián, vagy amiről feltehetően vitatkozni fogunk holnap vagy az elkövetkezendő napokban az átalakulási törvény kapcsán. Úgy gondolom, hogy ezek - jóllehet egymástól igen-igen távol eső területek - mégis egyetlen közös filozófiai köldökzsinóron függenek, nevezetesen a centralizált irányítás és ellenőrzés egyre markánsabban körvonalazódott filozófiáján. Ennyit hozzá kellett tennem. Köszönöm a figyelmüket. (SZDSZ padsoraiban taps.)