Józsa Fábián (MDF)
Józsa Fábián
DR. JÓZSA FÁBIÁN (MDF): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ismét egy történelmi dátumhoz érkeztünk el akkor, amikor az önkormányzati képviselőtestületek, illetőleg a polgármesterek választásáról szóló törvényjavaslat tárgyalásához kezdünk; amikor egy olyan nagy jelentőségű törvényjavaslat megalkotásához fogunk hozzá, amelynek az lesz a feladata, hogy Magyarországon ezen keresztül befejeződhessék a politikai rendszerváltozás. Olyan törvényt kell megalkotnunk, hogy ez a törvény kifejezze az ország politikai viszonyainak demokratikus jellegét, az intézményesült többpártrendszer és politikai pluralizmus viszonyait; olyan törvényt kell alkotnunk, hogy az alkalmas legyen az ország valamennyi pontján a kommunista nómenklatúra lecserélésére és minden települési szinten a nép hiteles képviselőinek megtalálására. A törvény demokratikus jellegét az abban megfogalmazott alapelvek és garanciák hivatottak biztosítani. Alapelvei ennek a törvénynek, mint minden állam demokratikus választójogi törvényének, a választójog általánosságának, egyenlőségének, közvetlenségének és titkosságának az elve. Ezen alapelvek megvalósulása érdekében garanciális intézmények épültek be a javaslatba, mint a választási szervek, a szavazatszámláló bizottságok, illetőleg a választási bizottságok demokratikus jellege. Deklarálásra került, hogy ezek a szervek a választók szervei, és politikai összetételük kifejezi a többpártrendszer viszonyait és a társadalomban meghúzódó különböző politikai értékeket. Általános a törvényjavaslat szerint a jogorvoslat lehetősége, tehát a törvény szabályainak mindennemű megsértésével vagy ezekkel kapcsolatos mulasztással szemben jogorvoslati lehetőséggel lehet élni a felsőbb választási szervnél, illetőleg a bíróságnál. A harmadik nagyon fontos garanciális szabály az, hogy a választási szervek tevékenysége, a választás egész lebonyolítása a teljes nyilvánosság előtt zajlik. A választási rendszer demokratizmusát fejezi ki az is, hogy a törvényjavaslat a jelölést a lehető legszélesebb körben kívánja lehetővé tenni, az egyéni választókerületek, illetőleg a települések lakosságának az egy százalékában történő meghatározás a jelöltajánlásnál gyakorlatilag teljesen szabad és tág teret biztosít a különböző politikai tényezőknek, illetőleg a lakosságnak arra, hogy minden olyan személyt, akiből képviselőt szeretnének látni vagy választani, gyakorlatilag szabadon jelölhessenek. Az Önök előtt heverő törvényjavaslat első olvasatban rendkívül bonyolultnak látszik; bonyolultnak azért, mert nem homogén, hanem ha csak az A-variációval jelzett tételeit vesszük is, akkor is háromféle különböző választási rendszert tartalmaz. Ezek a választási rendszerek, bár tartalmukban és megoldási módozataikban különbözőek, azonban úgy gondolom, egyébként demokratikusak, és különbözőségük tulajdonképpen abból fakad, hogy az ország különböző településein a kisközségtől a fővárosig a társadalom politikai integrációja más-más fokú szervezettséget mutat. Európában, illetőleg a világon mindenütt egymástól lényegesen eltérő választási rendszerek élnek, mégsem mondhatjuk azt, hogy az egyik demokratikusabb lenne a másiknál. A magam részéről azt gondolom, hogy a törvényjavaslatban javasolt megoldások is - abban az esetben, amennyiben az előbb hivatkozott alapelvek töretlenül érvényesülnek és abban az esetben, ha az előbb említett garanciális szabályok valóban betartásra kerülnek - egyként demokratikusak. Bár a törvény bonyolult, valójában a választópolgár számára mégis rendkívül egyszerű. Ugyanis az adott településen a választópolgár csak egy megoldással találkozik, és tudatosan igyekeztek a törvényjavaslat előkészítői abba az irányba meghatározni a szabályokat, hogy lehetőség szerint a választópolgár adott esetben az írni-olvasni nem tudó idős bácsi vagy néni is, eligazodhasson a szabályok között, és ez a törekvés mutatkozik meg abban, hogy gyakorlatilag a fővárost kivéve csak egyetlenegy szavazólappal kell találkozni. A törvényjavaslat bonyolultsága abból is adódik, hogy az ország különböző politikai erői a javaslat előkészítése során a szakmai vitákat követően kifejthették álláspontjukat, és a javaslat előkészítésekor tulajdonképpen már a Kisgazdapárttól a Demokrata Fórumon, a Szabad Demokratákon és a FIDESZ-en keresztül a szakmai előkészítők már ezeknek a javaslatoknak a birtokában, tehát a politikai szervek politikai jellegű javaslatainak és érdekeinek a figyelembevételével alkották meg a törvényjavaslat szövegét. Külön figyelemreméltónak tartjuk, hogy a nemzetiségek tekintetében vagy az etnikai kisebbségek tekintetében a törvényjavaslat - divatos kifejezéssel élve - pozitív diszkriminációt alkalmaz. Egyrészt előírja - mint Miniszter Úr is utalt rá -, hogy az egyéni választókerületi rendszerekben törekedni kell arra, a nemzetiségi vagy részben nemzetiségi településeken a választókerületek határait úgy állapítsák meg, hogy a kisebbségek egy választókerületben maradva megkapják a jogot, hogy saját maguk közül, saját soraikból állíthassanak képviselőt. Abban az esetben azonban, ha ez nem volna lehetséges és itt jön tulajdonképpen a pozitív diszkrimináció -, lehetőség kínálkozik arra, hogy a nemzetiségi lakosok számára külön, kifejezetten nemzetiségi területet hozhassunk létre. Azt gondolom, hogy az Önök előtt heverő törvényjavaslat minden vonatkozásban kiállja az összevetést más, Európában, a polgári demokráciákban alkalmazott választási rendszerekkel. Ezért esetleges hibáinak kijavítása után én tisztelettel elfogadásra ajánlom a javaslatot az Országgyűlésnek. Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalon, szórványos taps a bal oldalról.)