Böröcz István (FKGP)
Böröcz István
DR. BÖRÖCZ ISTVÁN (FKgP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! A márciusi országgyűlési képviselő-választások során elindult az ország a parlamenti demokrácia útján, megszűnt az egypártrendszer. E kétségkívül jelentős esemény azonban nem befejezett, hanem megkezdett egy régen várt folyamatot, hazánk demokratizálását. A következő nagy lépés viszont a helyi hatalomváltás, a rendszerváltás végrehajtása. Más szóval: a helyi önkormányzati testületeket kell minél előbb megalakítani megfelelő választási törvény alapján. Az önkormányzatiság lényege ugyanis az önigazgatáshoz való jog biztosítása, a helyi közügyekbe való beleszólás jogának szavatolása. A tisztelt Ház elé most beterjesztett törvényjavaslat a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek megválasztásáról, a valódi önkormányzatok kiépítését szolgálja. A javaslat a már hatályos választójogi törvényhez hasonlóan az európai demokratikus választási elveket tiszteletben tartva, azok megvalósítására építkezik. Ugyanakkor az általánostól eltérő intézmények létrehozásával tekintettel van alaprendeltetésére, a működő helyi önkormányzati testületek létrehozására is. A törvényjavaslat számos tekintetben jól hasznosítja az 1990. évi parlamenti választások tapasztalatait. A választási szervekre, a szavazásra, a jogorvoslatra vonatkozó fejezetei lényegileg az országgyűlési képviselőválasztásokon már megismert szabályokon alapulnak. A jogalkalmazási tapasztalatok alapján azonban joghézagok megszüntetésére is törekszik. A választójogosultság kérdését a nemzetközi elvárásoknak megfelelően az ENSZ 1966. évi polgári és politikai jogok egyezségokmánya 25. cikkelye tartalmazza, amely az általános, egyenlő, titkos, valódi és rendszeres választásokon alapuló jogosultságot az állampolgársághoz köti. A magyar jogi szabályozás, elsősorban az Alkotmány és a most benyújtott törvényjavaslat túllép ezen, és az állampolgárság tényétől függetlenül is biztosítja a választójogosultságot a hazánkban állandó jelleggel letelepedett nem magyar állampolgárok számára is. Az aktív választójogosultság ilyen kiterjesztése egyedülálló Európában, és remélhetőleg kiemelkedő értéke lesz a magyar jogalkotásnak is. A Magyar Köztársaság aktív kisebbségvédelmi politikájának hitelt adó megoldást tartalmaz a törvényjavaslat a nemzeti és etnikai kisebbségek valódi képviseletének megvalósításával. A javaslat a nemzetközi elvárásoknak e tekintetben is mindenben megfelel. A teljes önkéntesség alapján a kisebbségi választókerületben történő szavazást az érintettek szabad belátására bízza. A szabályozás a magyar történelemben először kísérli meg a szétszórt elhelyezkedésű kisebbség reális képviseletének feltételeit megteremteni oly módon, amire Európában sincs sok példa. Tisztelt Képviselőtársaim! A VII. fejezetet olvasva, amely a választás rendszeréről és az eredmény megállapításáról szól, első olvasásra talán kissé bonyolultnak tűnik. A törvényjavaslat egészét tekintve azonban gyorsan nyilvánvaló lesz, hogy a javasolt, három forma közül, amely a lakosság számától függően változik, az adott település választópolgárának valójában egy választási rendszert kell megismernie, mégpedig arra a településre vonatkozót, amelyen éppen ő lakik. Ilyen módon egyértelműen elkülönül a kislistás, továbbá az egyéni választókerületi, valamint az úgynevezett egy szavazatot kétszer értékelő választójogi rendszer. Az utóbbival szemben kétségtelenül megfontolandó érvek szólnak a kétszavazatos rendszer mellett is. A törvényjavaslat nagy jelentőséget tulajdonít a választás tisztaságának fokozott védelmének is. Ugyanis a választás rendje elleni bűncselekmény elkövetése esetén büntetőjogi szankciók érvényesítésének van helye a magánszemélyekkel szemben. Ezen túlmenően azonban a javaslat arra nézve is tartalmaz rendelkezést, hogy a párt-, vagy társadalmi szervezet is viselje annak hátrányos következményeit, ha megállapítható, hogy bűncselekmény elkövetése mögött egy adott párt- vagy társadalmi szervezet áll. Ebben az esetben bírósági ténymegállapításra alapozva a javaslat lehetővé teszi, hogy a fővárosi, megyei főügyész kezdeményezésére a fővárosi, illetve megyei bíróság az adott párt-, társadalmi szervezet helyi szervezetét a választásból kizárja. A kizárt személy, illetőleg párt-, társadalmi szervezet helyi szervezetének jelöltjei az esetleg megszerzett mandátumot elvesztik. Tisztelt Ház! A javaslat az önkormányzatok közigazgatási területének várható jövőbeni változásaira tekintettel rendelkezik a képviselők jogállásáról úgy, hogy a képviselő jogállását választókerületének egészéhez köti. A képviselő, a választókerület egy részének az önkormányzat területéből való esetleges kiválása estén, a maradék választókerület lakóit képviselve az önkormányzati képviselőtestület tagja marad. A választókerület egészének új önkormányzathoz kerülése esetén azonban a képviselő jogállása is oly módon változik, hogy az új önkormányzati testülethez kerül. Tisztelt Képviselőtársaim! Az 1990. évi, az önkormányzati képviselők és a polgármesterek megválasztásával a tanácsrendszer megszűnik. Minden demokratikus választási törvénynek mind országos, mind helyi szinten az a feladata, hogy a valódi népképviselet lehetőségét megteremtse. Különösen igaz ez napjainkban Magyarországon, hiszen nem véletlen, hogy a helyi választási törvény iránt rendkívüli nagy a társadalmi érdeklődés, a várakozás felfokozott. Úgy gondolom, hogy a Kormány által benyújtott törvényjavaslat megfelelő vitaalapul szolgál és mindenképpen alkalmas arra, hogy Parlamentünk ennek a jogos elvárásnak legjobb tudása szerint, magas színvonalon és minél előbb eleget tegyen! Ehhez kérem valamennyi képviselőtársam alkotó közreműködését! Köszönöm a figyelmet. (Taps.)