Kóródi Mária (SZDSZ)
Kóródi Mária
DR. KÓRÓDI MÁRIA (SZDSZ): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! Az önkormányzati törvényjavaslat vitája során már kifejtettük az önkormányzatiság általunk képviselt eszméjét. Kifejtettük, hogy ez az eszme miben különbözik attól, mint amit a Kormány javaslata tartalmaz. Elmondottuk, hogy mi az önkormányzást kollektív szabadságjogként értelmezzük, úgy, hogy minden állampolgárnak, az állampolgárok lakóhelyi közösségének elidegeníthetetlen joga van ahhoz, hogy politikai, közhatalmi jogosítványokkal felruházott politikai társulásokat hozhasson létre. Elmondottuk, hogy mi olyan törvényt szeretnénk, amiben elegendő teret biztosítunk a társadalmi önszerveződéseknek; olyan törvényt szeretnénk, amelyből kiderül, hogy bízunk a civil társadalomban, hogy bízunk a civil társadalom rendszerváltó akaratában és a kollektív társadalmi regenerálódás lehetőségében. Most ugyanezeket kérjük számon az elénk terjesztett helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvényjavaslaton is. Amit számon kérünk, az nem kevesebb, mint az, hogy a helyi önkormányzatok minden vonatkozásban sokkal jobban kell, hogy a civil társadalom önszerveződő képességére épüljenek, sokkal jobban, mint egy szűk körű kormány vagy éppen pártérdekre. Meggyőződésünk ugyanis, hogy az elmúlt 40 év diktatúrájának lebontása nem mehet végbe máshogy, csak úgy, ha az ebből részt vállaló valamennyi szerveződésnek meghagyjuk, sőt biztosítjuk azt a lehetőséget, hogy a maga sajátos módján ebben a folyamatban részt vegyen. A rendszerváltás legjelentősebb kérdéseit sem a Kormány, sem valamelyik párt, sem a pártok együttese nem tekintheti kizárólagosan a saját felségterületének, vagy ha mégis ezt tenné, és ez a törekvése netán sikerre is vezetne, akkor a társadalmi élet súlypontjai olyan eltolódásokhoz, olyan torzulásokhoz vezetnének, amely torzulásokat és eltolódásokat már éppen eléggé ismerjük ahhoz, hogy ezt ne kívánjuk magunknak a jövőre nézve sem. Valamennyien tudjuk, hogy a választásokról szóló törvény alapvetően nem technikai norma, hanem az önkormányzati törvényben megfogalmazott elvek, alapelvek első, igazán jelentős próbaköve. Nem kétséges ugyanis, hogy a választások mikéntje meghatározó a képviselőtestületek összetételére. És így természetszerűen arra is, hogy a képviselőtestületekbe bekerülő személyek milyen érdekeket hordoznak, milyen érdekeket kívánnak majd megvalósítani az önkormányzatok életében. A helyi önkormányzatok akkor tudnak jól működni, akkor tekinthetik magukat települési, közösségi érdekek letéteményesének, ha minél szélesebb keresztmetszetben tükrözik vissza a helyi társadalom differenciáltságát. A képviselőtestületek döntéseik meghozatala során a helyi társadalomban működő csoportok, rétegek, politikai és más kisebbségek érdekeit fogják ütköztetni. Jó döntés pedig akkor születhet, ha a konszenzushoz vezető alkuban minél több érdek, szempont és szükséglet próbálja meg érvényesíteni magát. Csak megerősíteni kívánom azt a vitában már elhangzott és a nemzetközi és hazai tapasztalatok által egyaránt alátámasztott tényt, hogy az állampolgárok mint települési lakosok érdekeiket elsősorban nem a pártérdekek mentén jelenítik meg. Ebből adódóan a települések életében más típusú társadalmi szervezeteknek, szerveződéseknek sokkal nagyobb jelentősége lehet, mint a politikai pártoknak. Éppen ezért semmi sem indokolja, hogy ezek a más típusú, nem politikai társadalmi szervezetek a helyi választások során hátrányos megkülönböztetésben részesüljenek, hátrányosabb helyzetbe kerüljenek, mint a politikai pártok. Hogy ez a gondolat nem áll távol a Kormány elképzeléseitől sem, azt jól tanúsítja a törvényjavaslat általános indoklása is, amikor kimondja, hogy az új szabályozás megszünteti az egyes politikai szervek kiváltságait, és lehetőséget ad az állampolgárok önszerveződő közösségeinek az érdemi részvételre. Sajnos, az általános indoklásban rögzített elvet a részletes szabályozás nem így tükrözi vissza, hiszen a társadalmi szervezeteknek csak annyit enged meg, hogy a független jelölteket támogathassák. Hogy a törvényjavaslat indoklása és a részletes szabályok közötti ellentmondás feloldható legyen és a helyi testületek megválasztása során nemcsak a pártérdekek, hanem más típusú helyi érdekek is képviselethez juthassanak, a szabad demokraták módosító indítványokat nyújtanak be. Ezek a módosító indítványok biztosítani kívánják, hogy a társadalmi szervezetek a pártokkal azonos feltételekkel listákat állíthassanak. Köszönöm figyelmüket. (Taps a Szabad Demokraták Szövetsége soraiban.)