Pintér József (FKGP)
PINTÉR JÓZSEF (FKgP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor megismertem ezt a tervezetet, amely a vármegyéket regionális központokba sorolja, gondoltam, hogy ezzel a kérdéssel érdemes foglalkozni. Körülbelül azon a nyomvonalon indulok el, ahogy azt Varga János demokrata fórumos képviselőtársam elmondta, de más aspektusból.Mindig tisztelője voltam az értékes magyar történelmi hagyományoknak. Ez indít engem arra, hogy elmondjam véleményemet. István király a lázadó vezérek felett aratott győzelmek után, 1000-ben koronáztatta meg magát. A lázadó vezérek legyőzése után azonban a törzsi ellenállás megszűnt, a törzsek és a nemzetségek szétszóródtak. Emiatt találunk az ország legkülönbözőbb részein egykori törzsneveket - Gyarmat, Jenő, Kara, Tarján stb. - idéző helyneveket.
Ezek után István király - akik esetleg nem ismernék a történelmet, hallják meg! - vérségi egységek helyett területi alapon szervezte meg az államot. Ennek érdekében létrehozta az úgynevezett királyi vármegyéket A megyerendszert István király szláv közvetítéssel vette át Nagy Károly örökségétől. Maga a "megye" szó is szláv, határt jelent, vagyis a megye központjában álló várhatárt, uradalmi körzetet jelent A megyenevek egy része szláv - például Nógrád, Csongrád stb. -, más része magyar eredetű, például Szolnok, Csanád, Szabolcs stb. a megye első ispánjának a nevét viseli.
A megyerendszer már István korában átfogta az ország sűrűbben lakott területeit. Egy-egy megye nemcsak a túlsúlyban levő királyi birtokokat, hanem a területen levő egyházi és világi nagybirtokokat és a szabadok szállásbirtokait is magába foglalta. A megye élén álló ispán - comes -- közigazgatási hatásköre bizonyos mértékben a magánbirtokra is kiterjedt. A megye királyi birtokai részben a királyi udvar, részben a királyi várkatonaság eltartására szolgáltak.