Balsai István (MDF)
BALSAI ISTVÁN igazságügy-miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Folytatva az előbbi gondolatsort, - egy kicsit hosszabb szünetre gondoltam a két törvényjavaslat között. Úgy gondoltam, ennél többet tudunk ma végezni a vállalati törvénnyel kapcsolatban.A gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi XIII. törvény módosítására készített és Önök elé tárt, szintén régen beterjesztett, sürgősséggel elrendelt törvénytervezet tulajdonképpen szintén két csoportra osztja azokat a célokat, amelyeket megvalósítani kíván ezzel a Kormány.
Egyfelől valóban érdemi változásokat jelent a sokat bírált átalakulási törvény kapcsán az ún. önkormányzó, önigazgató állami vállalatok átalakulásának a folyamatát érintően egy pontos menetrend, egy lényeges változtatás, amely tulajdonképpen a jogszabály megalkotása óta felmerült jogértelmezési problémák feloldására vállalkozik.
A törvénytervezet szervesen illeszkedik a már idézett Állami Vagyonügynökségről és a hozzá tartozó vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló 1990. évi VII. törvény múltkor történt módosításához. Az a módosítás tulajdonképpen az Állami Vagyonügynökség és a Kormány, valamint az Országgyűlés hatásköri szabályait és azok egymáshoz való viszonyát változtatta meg, s ebben jelentett új helyzetet - a Kormány szándékainak megfelelően - az ott elmondott indokokat meg nem ismételve. A Kormány arra törekszik ezzel is, hogy a kormányzati döntések szempontjából saját befolyását a Vagyonügynökségen keresztül - ilyen értelemben a kormányzati felelősség alapját illetően is - meg tudja valósítani. Ezzel szemben a jelen módosítás azt célozza, hogy a Vagyonügynökség számára az átalakítás irányítása, tehát érdemi lebonyolítása során a beavatkozást biztosíthassa. A hatályos szabályozás alapján az önkormányzati és önigazgató vállalat köteles megkísérelni az állami vagyonkezelő szervezettel való megállapodást. Ennyit mond a jelenleg hatályos törvény. Abban az esetben, ha erre nem kerül sor, akkor a törvény előírja az átalakulás során követendő szabályokat. A javaslat szerint - mint ahogyan az Önök előtt fekvő tervezet 3. szakasza és a kapcsolódó indoklás részletesen is kifejti - a Vagyonügynökség az átalakulási szándék bejelentésétől kezdve hatékony módon megállapíthatja a társasággá történő átalakulás feltételeit és módját, az Országgyűlés által egyébként elfogadott vagyonpolitikai irányelveknek megfelelően. A javaslat az átalakulni kívánt vállalat és a Vagyonügynökség átalakulással kapcsolatos szerepének pontos rendezésével meg kívánja határozni egyfelől a vállalatok jogait, másfelől a Vagyonügynökség jogait. A vállalat joga lesz a továbbiakban is elhatározni az átalakulást, kidolgozni ezzel kapcsolatban a javaslatait és előzetes elképzeléseit, továbbá lebonyolítani az átalakulással kapcsolatos előkészítő tevékenységet. A Vagyonügynökség joga - a már előzőekben ismertetetteken túlmenően - az okiratok aláírása és a vállalati vagyonrészt megtestesítő üzletrészek egy részének eladása, továbbá természetszerűleg a társaságban az állami vagyon vonatkozásában a tagsági, illetve részvényesi jogok gyakorlása. A hatályos jogszabállyal kapcsolatos alkalmazási gyakorlat során felvetődő jogalkalmazási és jogértelmezési kérdések egyértelmű rendezését is szolgálják a törvénymódosító javaslatok. Ezek közül kiemelném a módosítani javasolt 14. szakasz (2) bekezdését. Nem volt egyértelmű a jogértelmezés abban a körben, hogy a hatályos szabályok alapján a vállalati vagyont teljes egészében a leendő társaság alaptőkéje javára kell-e elszámolni, vagy megengedett-e a vállalati vagyonnak a tőke és a felhalmozott vagyon közötti megosztása. A javaslat az állami érdekek védelme céljából előírja, hogy a független könyvszakértő által megállapított értékű vagyon a társaság alaptőkéjének részét képezi, tehát kizárható az előbbi eset szerinti dilemma: a külső vállalkozók a társaságban a tényleges teljesítéseket meghaladó tulajdoni hányaddal rendelkezhessenek.
Megemlítem még, hogy a javaslat megszünteti a gyakorlatban amúgy sem élő, úgynevezett meghitelezett ideiglenes részvény intézményét annak érdekében, hogy a valós tőkéjével alakuljon meg a társaság, s ne kerüljön sor fedezetlen részvény kibocsátásra. Ezekre tekintettel kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a jelenlegi szabályozás bizonyos hiányosságai alapján kezelhetetlen és joggal kritizált átalakulási gyakorlatot és folyamatot meggátoló és egységes jogalkalmazói kérdéskörben egységes álláspontot elfoglaló törvénymódosító javaslatot szíveskedjék elfogadni az előbbi törvényjavaslattal egyezően, kapcsolódóan a már hivatkozott Vagyonügynökséggel kapcsolatban már a tisztelt Országgyűlés által elfogadott módosításhoz. (Taps.)