Rott Nándor (KDNP)
ROTT NÁNDOR (KDNP): Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tardos Márton hozzászólásával igen nagy mértékben egyetértettem. Ennek a törvénynek az a jelentősége, hogy ezzel indulhat meg az a gazdasági átalakulási folyamat, amelynek a sikerétől függ - nem ami jelentős, a mi sorsunk, hanem ami valójában jelentős - az ország sorsa, az ország gazdaságának a kibontakozása. És azt hiszem, ezt kell követnünk a Parlament mindkét oldalán, amikor azon fogunk igyekezni, hogy ezek a privatizációs törvények megfeleljenek egyfelől a jogállamiság, másfelől a gazdasági racionalitás követelményeinek.Úgy hiszem, a Kormány helyesen döntött, amikor az állami kiskereskedelem, a vendéglátóipar és a fogyasztási szolgáltatások vagyonának privatizálásáról szóló törvényjavaslatot terjesztette elő elsőként. Mert ez viszonylag kisebb értékű gazdasági egységekről, de tömegesen fog példát statuálni a mi számunkra is a reánk váró privatizációs folyamat nehezebb, bonyolultabb ügyeihez.
Magával az egész törvénnyel nagyjában-egészében, és az időzítésével is tulajdonképpen teljesen egyetértek, és ajánlom a tisztelt Háznak, hogy fogadja el. Nem tudom azonban elhallgatni néhány - legalábbis általam - súlyosnak vélt aggályomat. Igyekeztem ismételten átolvasni a törvényjavaslatot, és két jogi kifejezést nem találtam benne: a tulajdont és az adásvételt. A törvény olyan körmönfont módon kerüli az adásvétel kifejezését, amikor tudniillik a Vagyonügynökség el fogja adni végül is az új tulajdonosnak az ingatlant, illetve az üzletet.
Kérem szépen, ilyeneket használ a törvényjavaslat; "értékesítés illetve hasznosítás" - ez a 9. §-ban volt -, vagy a 11. §-ban; "Ha a szerződéses üzletet nem az üzlet vezetője nyeri el, számára az ebben és ebben a bekezdésben meghatározott összeget a szerződés megkötésével egyidejűleg az üzletet elnyert vállalkozó köteles megtéríteni."
Én kereszténydemokrata vagyok, talán megengedik azt a kifejezést: úgy kerüli, mint ördög a tömjénfüstöt, azt a tényt, hogy itt adásvételről és tulajdon átruházásáról van szó. (Pető Iván közbeszólása Nem véletlen! Mert nem arról van szó! Orbán Viktor közbeszólása: Nem kerüli ! Nem arról beszél!)
A másik ilyen aggályom, hogy a törvényhez fűzött magyarázat ilyeneket mond: "Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a társasági törvényben biztosított lehetőségekkel visszaélve, a 14. §-ban meghatározott társaságok létrehozásának célja számos esetben a vállalati vagyon kimentése volt a tényleges, az állami érdekeket is szolgáló privatizáció alól. " Megszegték az állami vállalatokról szóló törvénynek egy sor rendelkezését. Értéken alul adtak el, juttattak más tulajdonába üzleteket.
Kérem szépen, én áttanulmányoztam a polgári törvénykönyvet, és arra a megállapításra kellett jutnom, hogy ha valóban ez történt, amit a törvényjavaslat indokolása tartalmaz, akkor azok a korábbi ügyletek egyszerűen semmisek. A polgári törvénykönyv, tudniillik, a 202. §-ában azt mondja ki, hogy ha az egyik szerződő fél - nem idézem szó szerint, csak a lényeges szöveget - feltűnően aránytalan előnyt köt ki, a szerződés semmis. Hát, ezekben az inkriminált esetekben az egyik szerződő fél feltűnően aránytalan előnyökhöz jutott. Következésképp ezek a szerződések, tehát az úgynevezett spontán privatizációs folyamatban született szerződések, nem felelnek meg az akkor érvényben lévő polgári törvénykönyv előírásainak, ezért az így kötött ügyletek egyszerűen semmisek. A semmisségről pedig azt mondja a polgári törvénykönyv, hogy erre minden külön eljárás nélkül lehet hivatkozni, és a semmisség nem évül el. Tehát a korábbi, az úgynevezett spontán privatizációs folyamatban létrejött, az egyik felet aránytalan előnyökhöz juttató szerződések egyszerűen semmisek. Ehhez képest ez a törvényjavaslat rendkívül bonyolultan kezeli az egész kérdést, úgy kezeli, mintha érvényes szerződésekkel kellene valamilyen módon szembeszállnia.
A harmadik ilyen általános észrevételem, hogy ez a törvényjavaslat nagyon szűkszavúan szól az értékelésről. Tardos Márton, igen tisztelt képviselőtársam említette, roppant nehéz ezeknek az objektumoknak, ezeknek az üzleti egységeknek a reális értékét meghatározni. De azzal úsztában kell lennünk, hogy pillanatnyilag az állami vagyon értékelésére vonatkozó jogszabály olyan slendrián munka, teljesen szakszerűtlen, hogy a nulla és száz közötti értékelést egyaránt lehetővé teszi - következésképp hiányzik az a jogi bázis, amely legalább egy minimális támpontot jelentene az állami vagyon értékelésében.
Én azt hiszem, hogy ha valóban jogállami alapon kívánjuk megindítani a privatizációt, akkor teljesen világossá kell azt tenni jogi terminológiájában is, és nem a körülbelül egy vagy másfél évvel ezelőtt még igen tisztelt képviselőtársunk, Németh Miklós idejében - elkészült hasonló privatizációs törvény nyomait kell követni. Ma már nem kell megkerülnünk azokat a fogalmakat, hogy "tulajdon" vagy "adásvétel", és azt sem, hogy a korábbi, jogellenesen létrehozott szerződések semmisek.
Köszönöm a figyelmüket. (Gyér taps.)