Siklós Csaba (MDF)
SIKLÓS CSABA közlekedési és hírközlési miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Engedtessék meg, hogy a fogadó tárca álláspontját a vitában én is kifejtsem. A környezetvédelem és a vízgazdálkodás szétválasztása során a döntéselőkészítőket az vezérelte, hogy az arra felkészült, hozzáértő szervezetek gazdálkodjanak az ország természeti erőforrásaival, a környezetvédelmi szervek pedig határozzák meg az ennek során megtartandó környezetvédelmi szempontokat és ellenőrizzék annak teljesülését. A szakértői tárgyalások is ennek szellemében folytak. Az érintett minisztériumok feladat- és hatáskörének meghatározása során a szakértők két alapelvet tartottak szem előtt. A környezetvédelem megfelelő garanciát kell, hogy kapjon a vízkészletre mint megújuló természeti erőforrásra vonatkozóan. Ugyanakkor a vízügyekért felelős minisztérium tevékenységi köréhez kell, hogy tartozzon a vízzel való gazdálkodási feladatok szakmai irányítása az ehhez szükséges jogosítványokkal együtt. A joggal elvárt környezetvédelmi garanciákat meggyőződésem szerint a környezetvédelem oly módon kapja meg, ha a környezetvédelmi miniszter feladat- és hatáskörébe kerül az a jog, hogy meghatározza a vízháztartás, a vízminőség, a felszíni és a felszín alatti vizek környezetvédelmi feltételeit, és ellenőrizze azok teljesülését. Mindezek a környezetvédelmi miniszternek a Kormány által megtárgyalt feladat- és hatáskörében világosan és egyértelműen vannak megfogalmazva, mint ahogy arra tisztelt képviselőtársam, Ráday Mihály is utalt. De a döntés megkönnyítéséhez engedtessék meg nekem, hogy ezeket a hatásköröket röviden felsoroljam. A környezetvédelmi miniszter feladata, hogy meghatározza a vizek minősítési rendszerét, kutatásuk, feltárásuk környezetvédelmi szempontjait. Meghatározza a vizekbe történt beavatkozások környezetvédelmi feltételeit és érvényre juttatja azok teljesülését. Meghatározza és érvényre juttatja a vizekre, az azokra ható beavatkozásokra, a beavatkozások hatásaira irányuló adatgyűjtés, tárolás, feldolgozás környezetvédelmi szempontjait, irányítja a vizek környezeti értékelését. Meghatározza a környezetre káros, illetőleg veszélyes vízszennyezést, továbbá a szennyező anyagok megengedhető határértékeit. Közreműködik a vizek védelmére irányuló szabályozás- és követelményrendszer kidolgozásában. Ellátja az előzőekkel összefüggő hatósági, illetve szakhatósági teendőket. Meghatározza a vízkárokkal és a rendkívüli vízszennyezésekkel összefüggő, a környezetet érő károk elhárítási feladatait, és irányítja azok végrehajtását. Figyelemmel kíséri és ösztönzi a környezet minőségének vízgazdálkodási eszközökkel való javítására irányuló tevékenységét. A felsorolás is mutatja, hogy a környezetvédelmi miniszter a vízháztartási, a felszíni és a felszín alatti vizek védelme érdekében jelentős szabályozási jogosítványokkal rendelkezik, de nem mindenre, hanem csak a feltételrendszer megfogalmazására kiterjedően. Joggal tehetik fel azt a kérdést, hogy mely - védelemmel összefüggő - szabályozási feladatok azok, amelyek a vízgazdálkodásért felelős miniszternél kell, hogy maradjanak és miért. Erre a válasz röviden úgy fogalmazható meg, hogy az operatív védelmi beavatkozások szabályozása, és ennek oka az a tény, hogy a gyakorlatban elválaszthatatlanok a gazdálkodási és védelmi feladatok. Néhány példa erre: A tiszavölgyi vízgazdálkodási rendszer vízkormányzásának szabályozásában egyszerre kell figyelembe venni az öntözésre biztosítandó vízhozamot, a környezetvédelmi célból leeresztendő élővizet és a vízminőségi célból a Körös- völgybe vezetendő vízmennyiségeket. Hasonlóan elválaszthatatlan egymástól a tavak, tározók, így a Balaton, a Velencei-tó vízszintjének, vízminőségének, hasznosításának szabályozása. De nyilvánvaló a rendkívüli vízszennyezések gyors elhárításának és hasznosíthatóságának16 , feltételeinek összefüggése is. Mindezek azt teszik szükségessé, hogy az operatív védekezés és az operatív gazdálkodás az üzemeltetői feladatokat ellátó vízügyi szervek kezében maradjon. Mindez szükséges azért, mert a vízgazdálkodással összefüggő felelősség vállalása, a kötelezettségek teljesítése nem lehetséges jogok nélkül. Az előterjesztés csak annyi jogosítványt, hatáskört irányoz elő a Közlekedési és Hírközlési Minisztérium, illet- ve újabb nevén a Vízügyi Minisztérium számára, amennyi a reá háruló kötelezettségek ellátásához nélkülözhetetlen. Ezért kérem tisztelt Képviselőtársaimat, hogy az eredeti előterjesztés Rajkai Úr, képviselőtársam, módosításával történő elfogadásához járuljanak hozzá. Köszönöm szépen. (Taps.)