Józsa Fábián (MDF)
DR. JÓZSA FÁBIÁN (MDF): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Bár az új magyar Országgyűlés csak mintegy négy hónapja ülésezik, mégis kialakultak szokások és kialakultak hagyományok. Egyik ilyen hagyománynak tekinthető az, hogy a képviselők a plenáris ülésen nem az előttük heverő törvényjavaslatról vitatkoznak, hanem arról, hogy az előttük szóló képviselő mit mondott. Magam is ehhez a hagyományhoz szeretnék kapcsolódni (derültség), és ezért elnézést kérek, hogy visszaélek a türelmükkel. Tölgyessy Péter eredeti hozzászólásának, - közel húsz percig tartó eredeti hozzászólásának - volt néhány olyan momentuma, olyan eleme, amely mellett azonban nem lehet szó nélkül elmenni. Tölgyessy Péter egyébként megkönnyítette a helyzetünket, mert én azt gondolom, hogy a törvényjavaslatnak olyan elemeit vette górcső alá, amely elemei bizonyos vonatkozásban a törvényjavaslatnak az erényeit is képezik. Érveinek sorrendjében, nem mindenre kitérve, hiszen akkor magam is húsz percig beszélhetnék, érveinek sorrendjében visszafelé haladnék. Kifogásolta azt, hogy a polgármesterek bérezésének a kérdésében az eredeti törvényjavaslat a miniszteri fizetés harminc százalékától nyolcvan százalékáig terjedő intervallumot tesz lehetővé, és ehhez képest azt mondta, hogy a szabad demokraták javaslata sokkal pragmatikusabb, sokkal tartalmasabb és jobb, hiszen táblázatokba besorolja az egyes bérezési lehetőségeket településcsoportonként. Azonban én azt gondolom, hogy pontosan fordítva van ez: a szabad demokraták javaslata lényegesen rosszabb és kevésbé alkalmazható, mint az eredeti törvényjavaslat, hiszen megköti az önkormányzatok kezét. Az önkormányzatok számára a tág intervallum lehetőséget biztosít arra, hogy tényleges gazdasági erejükhöz mérten, költségvetésük alapján állapítsák meg az optimális mértékben a polgármester bérét. Ezért én azt gondolom, hogy minden típusú beszűkítés és korlátozás ehhez képest a mozgásterüket szűkíti. Tölgyessy Péter a beszédét azzal kezdte, hogy ő tudja azt, hogy a helyhatósági választások után nagyon sok szabad demokrata polgármester lesz az országban. Azonban a bizalmatlansági indítvánnyal kapcsolatos szabad demokrata előterjesztés mintha pontosan az ellenkezőjéről akarna meggyőzni bennünket. Mintha ezt a konstrukciót azért szeretnék ide beépíteni, mert nem bíznak abban, hogy sok szabad demokrata polgármester lesz az országban. Miről van szó? Arról van szó, hogy a szabad demokrata módosítási indítvány értelmében a képviselőtestület, illetőleg a megyei, megyei jogú városi közgyűlés tagjainak egyötöde bizalmatlansági indítványt kezdeményezhet a polgármesterrel szemben. Én azt gondolom, hogy a szabad demokraták bizonyára sok településen valóban meg fogják nyerni ezt a helyhatósági választást, de képzeljük el azt a helyzetet, hogy a kormányzó pártoknak együttesen valószínűleg lesz arra esélyük, hogy a képviselőtestületben legalább egyötöd arányban részt vegyenek, és ezen keresztül a kormányzó pártok számára folyamatosan és állandóan nyitva lenne a lehetőség arra, hogy a szabad demokrata polgármesterrel szemben abban az esetben, ha egy vita után a képviselőtestületben nem az ő indítványukat, ha nem az ő kisebbségi javaslatukat fogadnák el, úgy bizalmatlansági indítványt terjesszenek elő a szabad demokraták polgármesterével szemben. Én azt gondolom, ennek az intézménynek ebbe a törvényjavaslatba való beépítése nem kívánatos. Azt gondolom, hogy abban az esetben, amennyiben ezt elfogadnánk, ráadásul ebben a formában fogadnánk el, ahogy a szabad demokraták ezt előterjesztették, nevezetesen, hogy a képviselőtestület tagjainak egy igen alacsony számában vonnánk meg a lehetőséget és a határt, abban az esetben destabilizálódna a helyi közélet, abban az esetben a helyi képviselőtestületekben mindenféle vita és tevékenység folyna, csak valódi önkormányozás nem folyna, mert azt a kisebbség folyamatosan meg tudná akadályozni a bizalmatlansági indítványokon keresztül. Egy következő szabad demokrata előterjesztés az volt az összeférhetetlenségi szabályok körében, hogy a polgármester tudományos, oktatói, művészeti és egyéb szellemi tevékenységen kívül más tevékenységet csak a megyei közgyűlés jóváhagyásával folytathasson. Én azt gondolom, hogy ez a javaslat, ez az előterjesztés teljes egészében ellentétes az új magyar önkormányozás rendszerének az egész szellemével. A közösen kialakított és a közelmúltban elfogadott, megalkotott önkormányzati törvény ugyanis minden típusú alá-fölérendeltségi viszonyt megszüntet a helyi önkormányzat és a megyei önkormányzat között. Megszűnnek azok a személyzeti és egyéb jogosítványok, azok az utasítási jogkörök, amelyekkel a jelenlegi megyei tanácsok a községi tanácsok és a városi tanácsok vonatkozásában rendelkeztek és rendelkeznek. Azt gondolom, hogy teljes egészében felborítaná a mi rendszerünket, és veszélyes irányba vinne el, hogyha a területi önkormányzatként fölfogott helyi önkormányzatok, települési önkormányzatok, illetőleg a klasszikusan funkcionális önkormányzatokként fölfogott megyei önkormányzatok közé egy ilyen kapcsolatot létesítene, s tulajdonképpen itt fölrémlene ezen keresztül, ezen az intézményen keresztül is az alá-fölérendeltség, a felettes szerv utasításának a veszélye. Tölgyessy Péter azt mondja, hogy a polgármester adott esetben - a politikai felelősségét elemezve a polgármesternek, illetőleg ennek a közjogi funkciónak és méltóságnak, azt mondja, hogy a polgármester - olyan döntést hoz, például Budapesten, hogy a metróépítés ne a kívánatos irányban folyjék, és akkor vajon milyen felelősségi szabályt lehet ővele szemben érvényesíteni és életbe léptetni? Fel kell világosítanom Tölgyessy Pétert, hogy Budapest főpolgármestere nem lesz abban a helyzetben, hogy meghatározza egy metró nyomvonalát és útirányát. Ezt ugyanis csak a képviselőtestület teheti meg, abban az esetben, ha előtte szakértő testületek tervezési tevékenységet folytatnak, ezeket a terveket az adott önkormányzati testület szakbizottsága előzetesen, szakértők bevonásával véleményezi, és úgy terjeszti a képviselő-testület elé. Tehát ilyen típusú szituáció egyszerűen nem is fordulhat elő. Tölgyessy Péter azt mondta, hogy micsoda ellentmondás az, hogy ez a törvényjavaslat lehetővé teszi egy állami vállalat igazgatója, vezérigazgatója, egy termelőszövetkezet elnöke számára azt, hogy jelöltesse magát, és elinduljon a polgármester-választáson, ugyanakkor nem teszi lehetővé egy egyszemélyes kft. igazgatója számára ugyanezt a lehetőséget. Abban az esetben nem teszi lehetővé, ha az illető személy az egyszemélyes vállalatnak továbbra is igazgatója szeretne maradni. És itt van az alapvető különbség. Abban az esetben, ha az állami vállalat vezérigazgatója, a termelőszövetkezet elnöke vagy más egyéb vezető beosztást elfoglaló személy elindul ezen a választáson, és netán megnyeri a választást, illetve a képviselőtestület őt polgármesterré választja, ebben az esetben - legjobb esetben is - szüneteltetni kell a munkaviszonyát, tehát nem folytathatja tovább a tevékenységét, ugyanakkor az egyszemélyes kft.-ben gyakorlatilag változatlanul a gazdasági tevékenységre koncentrálhatna tovább, gyakorlatilag változatlanul minden erejét arra használhatná fel, hogy a vállalkozásán keresztül minél több profithoz, nyereséghez és egyébhez jusson, és félő, hogy nem az önkormányzat, nem a település ügyeire koncentrálna. Ennek a törvényjavaslatnak és az egész önkormányzati koncepciónak egyik leglényegesebb eleme az volt, hogy a polgármester személyén keresztül, aki a települési képviselő-testület, sőt az egész település első számú vezetőjének számít, a polgármesteren keresztül egy menedzsertípusú új vezetőt kapjon a testület, egy olyan személyt, aki teljes idejét arra használja, hogy a település érdekében tevékenykedik, az ott zajló gazdasági folyamatokat menedzseli, és az ott zajló politikai események és folyamatok között kiegyensúlyoz. Abban az esetben, ha általánosan biztosítva lenne számára a vállalkozás szabadsága, a modern vállalkozáson belül a vezető funkció betöltésére - azt gondolom - nem volna ideje, nem volna lehetősége a település ügyeivel való foglalkozásra a polgármesternek. Egyet azonban meg kell jegyeznem: nem zárja ki az egyéb vállalkozási formákban történő tagságot, a vezető funkciót zárja ki. Egyetlenegy megszorítást tartalmaz az eredeti törvényjavaslat d) pontja, amit az önkormányzati bizottság - mint Böröcz István kollégám utalt rá - fenntartott gazdasági összeférhetetlenségi okként, nevezetesen azt az elemet, hogy abban a kft.-ben, abban a vállalkozásban ne vehessen részt tagként sem a polgármester, amelyben az önkormányzat maga is tagként részt vesz. Ez a kérdés - azt hiszem - egy alapvető garanciális szabály. Képzeljék el azt a helyzetet, hogy a polgármester szeretne alakítani egy kisvállalkozást, és ebbe a vállalkozásba éppen azért, hogy a megfelelő tőkemennyiséget biztosítani tudja a vállalkozása számára, tagként belépteti az önkormányzatot is, és eltelik fél év, és tönkremegy a vállalkozás. Ezzel - jelképesen szólva - a polgármester halálos ítéletét írnánk alá. Tudomásul kell venni azt, hogy ez a típusú összeférhetetlenség, de ugyanígy a politikai összeférhetetlenség, nevezetesen hogy pártban a polgármester tisztséget ne viselhessen, és ezek az összeférhetetlenségi szabályok általában nem polgármester-ellenesek, nem az ő személyének a kiszolgáltatottságát vannak hivatva fokozni, pontosan ennek az ellenkezőjét: a polgármester védelmét, ennek a közjogi funkciónak, ennek a közjogi méltóságnak - mert igenis itt erről van szó, a közjogi méltóságról - a stabilitását és állandóságát hivatottak biztosítani. Köszönöm szépen. (Taps a jobboldalon.)