Kónya Imre (MDF)
DR. KÓNYA IMRE (MDF): Tisztelt Országgyűlés! Az imént azt hallottuk itt a Szabad Demokraták Szövetsége részéről, hogy megfontolás tárgyává teszik, hogy esetleg Alkotmánybírósághoz fordulnak a kérdésben, amennyiben nem kétharmaddal fogunk szavazni ebben az ügyben, az összeférhetetlenségre tekintettel. Én szeretnék ehhez a megfontoláshoz néhány észrevétellel segítséget nyújtani, mert bizonyos vagyok abban, hogy ha a Szabad Demokraták Szövetségének szakértői az idézett alkotmányhelyen túl egyéb alkotmányrészre is figyelemmel lesznek, akkor nyilván letesznek erről a szándékukról és ebben az esetben nem kerülnek olyan helyzetbe, nem kerül a Parlament második legnagyobb pártja olyan helyzetbe, hogy az Alkotmánybíróság az álláspontjukat, sajnos, nem tudná osztani. A következő ez a törvényhely: az Alkotmány 20. §-ának (3) bekezdése, amelynek értelmében az országgyűlési képviselőt az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvényben szabályozottak szerint mentelmi jog illeti meg. Tehát a mentelmi jog esetében kifejezetten megemlíti az Alkotmány, hogy az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvényben kell szabályozni a mentelmi jognak az eseteit. Ezzel szemben az összeférhetetlenségről szólva csupán annyit mond az Alkotmány, hogy törvény az összeférhetetlenség egyéb eseteit is megállapítja. Nem azt mondja, hogy a képviselők jogállásáról szóló törvény az összeférhetetlenség egyéb eseteit is megállapíthatja, mert ebben az esetben igaza lenne a Szabad Demokraták Szövetsége előbb szólt képviselőjének: hogy ebben az esetben egy kétharmados törvényben, a jogállásról szóló törvényben kellene az összeférhetetlenség egyéb eseteit szabályozni. Itt azonban ilyen rendelkezés nincs, csak törvényről beszél; amennyiben ezt kívánná megszabni, úgy járna el a törvényalkotó, hogy az Alkotmányban hivatkozna arra, hogy ezt a jogállásról szóló törvényben kell megtenni. És nem véletlen, hogy nem így járt el az összeférhetetlenségnél, mint ahogy a mentelmi jognál eljárt. Tudniillik éppen azért kellett fenntartani azt a lehetőséget, hogy törvény további összeférhetetlenséget is megállapítson az országgyűlési képviselőkkel, mert nem kizárt - mint ahogy most erre sor kerül -, hogy törvény, mégpedig egyszerű szótöbbséggel meghozandó törvény fog felállítani új státuszokat - most például a polgármester státuszát egy egyszerű szótöbbséggel meghozandó törvény állapítja meg -, és itt felmerülhet a lehetőség - mint ahogy fel is merült -, hogy országgyűlési képviselővel való öszszeférhetetlenséget állapítson meg ugyanez a törvény. Ezért az Alkotmány nagyon bölcsen úgy rendelkezik, hogy törvény és nem a jogállásról szóló törvény állapíthat meg újabb összeférhetetlenségi szabályt, mint ahogy ezt nem teszi - hangsúlyozom - a mentelmi jog esetében, mert az országgyűlési képviselők mentelmi jogára vonatkozóan ilyen szituáció nem állhat elő, hogy egyéb törvényben kelljen országgyűlési képviselővel összefüggő mentelmi jogot szabályozni. Tehát nagyon logikus az Alkotmánynak ez a rendelkezése, de logikájától függetlenül egyszerűen a szövegéből kitűnik, hogy ha ezt egybevetjük az Alkotmány egyéb rendelkezéseivel - amire én hivatkoztam -, akkor úgy érzem, hogy nem állapíthatunk meg mást, csak azt, hogy minden alapot nélkülöz az a jogértelmezés, amely szerint a jogállásról szóló törvényben kellene az összeférhetetlenség kérdését szabályozni. Ezt szerettem volna segítő szándékkal elmondani. Köszönöm szépen. (Taps.a jobboldalon.)