Morvay István
MORVAY ISTVÁN belügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselőnő! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőház! Az interpellációban feltett négy konkrét kérdés megválaszolása előtt legyen szabad kitérnem néhány átfogó jellegű, de a kérdéshez kapcsolódó körülményre. A polgári védelem szervezete 1989. július 1-jével került a Honvédelmi Minisztérium irányításából a Belügyminisztérium irányítása alá. Ennek alapján a 3334/1989-es minisztertanácsi határozat született. Ez az átvétel tulajdonképpen egy könyv szerinti, azaz egy az egyben történő átvétel volt. Célunk és feladatunk az, hogy az így érintetlenül átkerült polgári védelem most már belügyi, azaz belső ügyek körébe tartozóan új feladatkörrel az önkormányzatokhoz kapcsolódóan, az állampolgárok biztonságát szolgáló tevékenységgel alapvetően békeidőszaki alkalmazhatósággal kerüljön kialakításra. A minisztérium szakapparátusa az érintett polgári védelmi szolgálat vezetőivel a mostani hetekben készítik elő azokat a változtatásokat, amelyek ezt a kormányzati, belügyminisztériumi koncepciót valósítják meg. Jelzem, hogy az interpellációban említett számok tévesek, az átvétellel több mint ezer fő került a minisztériumhoz, ugyanakkor a polgári védelem költségvetése végleges összegének meghatározásáról a tárcaközi tárgyalások még nem zárultak le. A Magyar Köztársaságban egységes katasztrófaelhárítási rendszer kialakítása van folyamatban. Az eddigiekben csupán részfeladatok ellátására alkalmas egységek működtek egymástól elszigetelten, az egyes népgazdasági ágak területein, például a vízügyben vagy a vegyiparban. Jelenleg felső szintű koordináció és jogi szabályozás kidolgozása folyik, amelynek eredményeképpen egységes, első beavatkozásra alkalmas katasztrófaelhárító szervezetként az állami tűzoltóság dominanciáját tervezzük. Itt kell utalnom arra, hogy az interpellációban szereplő téves minősítés, hogy a BM TOP - a Tűzoltóság Országos Parancsnoksága - terheket vett magára a polgári védelem átkerülésével. Ez a megállapítás azért nem pontos, mert ez a két szakszolgálat egymással mellérendelt helyzetben, egységes irányítás alatt és egységes koncepció szerint fogja ellátni a készülő katasztrófavédelmi törvény és a tárca által meghatározott katasztrófavédelmi feladatokat a tűzoltóság operatív elsődlegességével. Ezeket a feladatokat természetesen az önkormányzatok kialakuló feladatrendszerébe kell illeszteni. Összefoglalóan megállapítható, hogy a Magyar Köztársaság tűzoltósága alapfeladatait képes ellátni. Tény, hogy a vázolt feladatbővülés további eszközöket igényel, amelyek még ma nem állnak rendelkezésre. A tűzoltóság állományának védőeszközökkel való ellátása esetenként gondot okoz, de az interpellációban felvetett példában szereplő esetekről nem tudunk, de ha mégis megtörtént, az csak helyi mulasztásból eredhetett, amelynek orvoslása a területi kompetenciába tartozik. A konkrét kérdésekre a következő válaszokat adom. Mint a bevezetőben már említettem, a Magyar Köztársaság egységes katasztrófa-elhárító rendszerének létrehozása, a szükséges jogszabályi és költségvetési, valamint szakmai feltételek kialakítása folyamatban van. Ugyancsak a fentiekre utalva megismételhetem, hogy a Belügyminisztérium egységes irányítása alá tartozik a Tűzoltóság Országos Parancsnoksága s a Polgári Védelem Országos Parancsnoksága is. Közöttük a feladatok és hatáskörök elosztására kerül sor, különös tekintettel az önkormányzatokkal kiépítendő együttműködésre s az állampolgárok alapvető jogainak védelmére. A munka itt a következő irányú: az állami tűzoltóságok napi működésének fenntartása és biztosítása mellett fokozatosan az önkormányzatok irányába kell elmozdítanunk, miközben alkalmassá kell válnia a tűzoltóságnak a katasztrófaelhárításnál az első beavatkozó szolgálatként való működésre. A Polgári Védelem Országos Parancsnokságánál a legrövidebb időn belül át kell tekintenünk az új feladatrendszert, választ kell adnunk arra, hogy mennyiben indokolt továbbra is egyfajta, ún. katonai jellegű parancsnokság funkcionálása, avagy az új feladatok egy civil jellegű szolgáltató szervezet kialakítását igénylik. A tűzoltóság technikai felszereltségét az ismert okok miatt a szükségletek mellett a költségvetés lehetősége határozza meg. Nem téveszthetők továbbá szem elől az általános hazai technikai színvonal paraméterei sem, hiszen a tűzoltóság technikai adottságai ezektől nem függetlenek, hanem ezekkel szoros kapcsolatban fogalmazhatók meg. A tárca szándéka természetesen egy európai színvonalú, újrafogalmazott, feladatainak ellátására felkészített, személyi állományában magasan kvalifikált és megfelelően elismert tűzoltóság megteremtése. Tájékoztatom a tisztelt Házat, hogy a személyi döntés előkészítése a tárcán belül folyamatban van. A Tűzoltóság országos parancsnokának beosztására a minisztérium pályázatot írt ki, a döntésről a tisztelt Házat - amennyiben kívánja - külön tájékoztatni fogjuk. A területi egységek vezetői beosztásának kérdésében csupán az önkormányzatok létrejötte után és velük együttműködve dönthet a belügyminiszter. Biztosíthatom az interpelláló képviselőket és a tisztelt Országgyűlést, hogy valamennyi jelzett személyi döntés meghozatalában a szakmai felkészültség, a vezetői rátermettség és az erkölcsi támadhatatlanság követelményét juttatjuk érvényre. A Tűzoltóság speciális munkajogi helyzetéből és az állampolgári szükségletek által meghatározott igényből adódóan - véleményem szerint - nem a sztrájkjog megvonását kell kompenzálni, hanem olyan feltételeket kell teremteni, hogy ne legyen igény a sztrájkjogra. Ez megfelelő munkabérekkel és korszerű munkafeltételek kialakításával biztosítható. Az érdekvédelmi és érdekképviseleti szervekkel való együttműködés a szakmai vezetők, illetve parancsnokok feladata. E kapcsolatok rendezésére az országos parancsnokság szintjén megfelelő belső intézkedések történtek. Tisztelt Ház! Összegezve az elmondottakat, a következőkre kívánok még utalni. A minisztérium a rendőrség tervezett huszonöt százalékos rendkívüli bérfejlesztési javaslatát kiegészítette az Állami Tűzoltóság hasonló nagyságrendű bérfejlesztésével. A Belügyminisztérium vezetése ismeri az Állami Tűzoltóság működését gátló technikai-műszaki eszközök elöregedését, az ebből származó minőségi cserék szükségességét, valamint a felmerülő mennyiségi igényeket. De ismeri a költségvetési korlátokat, az egyéb ágazatok feszítő gondjait is. Mindezekre tekintettel a Belügyminisztérium vezetésének, személy szerint a belügyminiszternek is eltökélt szándéka, hogy - figyelemmel valamennyi szolgálati ág érdekére - megváltoztatja a korábbi rendőri Belügyminisztérium feladatkörét, s kiterjeszti azt valamennyi belső ügy körére. Ez körültekintő, sok összefüggést feltáró, több évtizedes mulasztást felszámoló intézkedéssorozatot igényel. Ugyanakkor szükségesnek tartom leszögezni, hogy a rendszerbeli, az irányítási, az államháztartási változások összefüggésrendszerében az elmúlt mintegy száz napban minden olyan intézkedést folyamatosan megtettünk és a jövőben is megteszünk, ami az érintett állományokban, de nem csupán a tűzoltósági, hanem a minisztérium valamennyi szolgálati ágai anyagi, technikai, erkölcsi helyzetét javította és javítani fogja. Kérem a tisztelt Házat, az interpelláló képviselőket, hogy válaszomat elfogadni szíveskedjenek. (Taps.)