Kövér László (Fidesz)

1990. szeptember 17.

KÖVÉR LÁSZLÓ (FIDESZ): Köszönöm, Elnök Úr! Egészen pontosan ügyrendi felszólalás következik.Azt gondolom, hogy a jelenlegi Házszabályunk nem a legtökéletesebb, ezt mindannyian tapasztalhattuk, ezért épp elég bonyodalmat jelent, ha tartjuk magunkat ezekhez a szabályokhoz. Ennél csak az okoz nagyobb bonyodalmat, ha nem tartjuk magunkat még azokhoz a szabályokhoz sem, amiknek a betartása egyébként segítené a munkát.

Azt gondolom, ez a szóváltás, ez a purparlé nem fordulhatott volna elő, ha a tisztelt Elnök Úr az interpellációk során nem ad szót Torgyán Józsefnek! Ugyanis... (Torgyán József közbeszólása: Ez nem ügyrendi kérdés!) De ügyrendi! Szeretném tájékoztatni a tisztelt Ház néhány kevésbé tájékozott tagját a Házszabály néhány pontjáról. Ad egy: a személyes megtámadtatás intézményét a Házszabály nem ismeri, legalábbis én kerestem, nem találtam benne. Ad kettő: amennyiben a személyes megtámadtatás intézményét - szerintem helyesen egyébként szokásjogilag alkalmazzuk, az semmiképpen sem terjeszthető ki arra hogy ha valamely pártot ér valamely kritika... (Torgyán József: Ez nem kritika volt!) akkor azt személyes megtámadtatásként értékeljük! Ad három: kétperces hozzászólásként hangzott el Torgyán József felszólalása, hozzáteszem még egyszer, az interpellációk kapcsán, amiről a következő van a 44. § (3) bekezdésében a Házszabályban: "A vita közben korábbi felszólalással kapcsolatos észrevétel céljából bármelyik képviselő kétperces hozzászólásra kérhet szót. A felszólalásra az elnök adja meg a szót."

Kérem, miután az interpellációkban a vita kizárt, ezért a kétperces hozzászólás fogalmilag kizárt ebben az esetben!

Azt gondolom tehát, elnök úr helytelenül járt el, amikor Torgyán Józsefnek megadta először a szót; helytelenül járt el - az első hibájából -, mikor megadta Tölgyessy Péternek a szót; s ismét helytelenül járt el, amikor Torgyán Józsefet nem utasította rendre, hogy nem a tárgyhoz szól hozzá.

Köszönöm. (Taps bal oldalról.)