Rabár Ferenc
RABÁR FERENC (PÉNZÜGYMINISZTER): A miniszterelnök úr nevében szeretnék válaszolni. Elöljáróban engedjék meg, hogy rövid összehasonlítást tegyek a határátkelőhelyekről. Hazánkból a szomszédos országokba összesen 38 helyen lehet hivatalosan átmenni. Románia és Jugoszlávia felé 5-5, Ausztria felé 6, Jugoszlávia felé 10-10, Csehszlovákia felé pedig 12 átkelőhely van.Az üzemelő határátkelőhelyek határszakaszonkénti eloszlása, figyelembe véve a szakasz hosszát, a román-magyar határon a legkedvezőtlenebb. Itt minden 62 kilométerre jut egy határátkelőhely. A határszakasz-ellátottság megítéléséhez azonban fontos adat az, hogy milyen az átlagos napi forgalma a határállomásoknak. E tekintetben elmondhatom, hogy a román-magyar határszakasz forgalma más határszakaszokkal összehasonlítva nem jelentős, arányaiban körülbelül harmada a csehszlovák és az osztrák határszakaszokénak, a jugoszláv határszakasz forgalmának pedig a fele.
Meg kell jegyeznünk azt is, hogy a forgalom alakulásában az utóbbi években visszaesés mutatkozik. Joggal feltételezhetjük, hogy ez a visszaesés nem a forgalmi igények hiányát mutatja, hanem az ismert román politikai események és gazdasági intézkedések hatását.
Az elmondottakra és a napjainkban jelentkező lakossági igényekre tekintettel a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága ez év július 4-e után fórumot szervezett abból a célból, hogy átfogó vizsgálat alá vesse az új román-magyar határállomások ügyét. A fórumon a határátkelőhelyek megnyitásában érintett főhatóságok képviselői és az érdekelt települések jelenlegi tanácsi vezetői vettek részt. Részt vett a képviselő úr választó kerületéhez tartozó Kötegyán, Elek és Lökösháza tanácselnöke is. A fórumon a jelenlévők választ kaptak azokra a kérdésekre, amelyek az új átkelőhelyek megnyitásával kapcsolatosak. Összesen 14 új határátkelőhely megnyitására szóló igényt jelentettek itt be, melynek pénzügyi vonzata mintegy 100 millió forint költséget jelent.
A határátkelőhelyek megnyitásával kapcsolatban a Vám- és Pénzügyőrség munkatársai az érdekelt települések vezetői részére egy adatlapot adtak át azzal, hogy a szükséges helyzetfeltáráshoz a település is adja meg az igényelt információkat. Ezek az adatlapok a térség településeiről jelenleg érkeznek be, és feldolgozásukat követően kerül sor annak a koncepciónak a kidolgozására, amelyet a román-magyar vegyesbizottság elé lehet terjeszteni. Természetesen ez nem lesz egy gyors folyamat, márcsak azért sem, mert a magyar-román vám-vegyesbizottságban a román fél központi jóváhagyás nélkül semmilyen elígérkezést nem hajlandó tenni.
A fentiekre tekintettel a meglévő határátkelőhelyek számának bővítése, a történelmi határátkelőhelyek újranyitása, lehetőségek függvényében, szándékunkban áll. Úgy gondoljuk, hogy az önkormányzati választásokat követően a település demokratikusan megválasztott leendő vezetőinek biztosítani kell azt a jogot, hogy az új határátkelőhelyek vagy a régiek megnyitása ügyében - az ezzel járó anyagi és más következményekkel is számolva - döntsenek. Döntésüktől, a román fél magatartásától, s a költségvetés teherbíró képességétől függően, gazdaságossági szempontokat is mérlegelve kerülhet sor a határátkelőhelyek megnyitására.
Egy fontos információt szeretnék még közölni. Neagu román külügyi államtitkár július 25.-i látogatásán, a pesti tárgyalások alkalmával elvileg megállapodott a Külügyminisztériummal újabb határátkelőhelyek megnyitásában. Egyikük Dombegyháza vagy Battonya lesz a tervek szerint. Kérem a válasz elfogadását. (Taps.)