Jeszenszky Géza
DR. JESZENSZKY GÉZA külügyminiszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Tabajdi Képviselő Úr! Mindenekelőtt szeretnék Önök előtt is hangot adni örömömnek, hogy Tabajdi Csaba tagja lett a Tisztelt Háznak. Sokan vagyunk ebben az országban, akik pár évvel ezelőtt felfigyeltek arra, hogy az ún. magyar FehérHáz köreiben két osztályvezető-helyettes nagy szakértelemmel és új hangnemben kezd szólni a magyar külpolitika több, igen fontos, de addig elhanyagolt, illetve rosszul képviselt kérdéséről, köztük a határainkon kívülre került magyarság ügyéről. Egyikük Tabajdi Csaba volt, a másik Szokay Imre, jelenleg egyik legközelebbi munkatársam a Külügyminisztériumban. Később magam is részt vettem a Tabajdi Csaba által irányított Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Kollégium munkájában, így személyes tapasztalataim vannak Tabajdi szakértelméről, a kisebbségi kérdések, és nemcsak a magyar kisebbségek vonatkozásában. Ezért is örömmel élek a lehetőséggel, hogy interpellációs kérdésére röviden összefoglaljam a Kormány által e területen eddig tett lépéseket és az eltért eredményeket. A jelen kormánykoalíció pártjainak korábbi és újabb állásfoglalásaiból, valamint a Kormány működésének alapját képező nemzeti megújhodási programból egyértelműen megállapítható, hogy a Magyar Köztársaság külpolitikájában a határainkon kívül élő nemzeti kisebbségek jogainak szavatolása, de a diaszpórában élő, ún. nyugati magyarság is kiemelt stratégiai feladat. Úgy vélem, hogy ezt a felfogást a tisztelt ellenzék is messzemenően támogatja. A Külügyminisztérium ebben természetesen elsődleges feladatot vállal, tevékenysége azonban kiegészül más intézmények, így a Miniszterelnöki Hivatal határon túli magyarok titkársága, tudományos intézmények, politikai pártok, egyházak, nem kormányzati szervezetek, alapítványok stb. erőfeszítéseivel. Politikánk elvi alapját az egyetemes emberi jogok átfogóan elismert megfogalmazásai és a Helsinki Záróokmányban foglaltak mellett az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének jogi bizottsága által szeptemberben, most szeptemberben elfogadott, a kisebbségek egyéni és kollektív jogainak védelméről szóló ajánlások képezik, amelyek rövidesen a miniszteri bizottság elé kerülnek konvencióként történő elfogadásra. Ezeket az ajánlásokat és további dokumentumokat szívesen a képviselő úr rendelkezésére bocsátom. Elveink és céljaink megvalósítását nagyban elősegítették a környező országokban megvalósult demokratikus változások, amelyek lehetővé tették a magyar kisebbségek politikai és érdekvédelmi szervezeteinek megalakulását. Ennek nyomán feladatunk ma már nem a korábban némaságra kárhoztatott, szervezetlen magyarság képviselete és érdekvédelme, hanem jogos és törvényes törekvéseik támogatása szuverenításuk, autonóm döntéshozataluk, felelősségük korlátozása, átvállalása nélkül. A nemzeti kisebbségek jogainak nemzetközi védelmét példamutató hazai gyakorlat megteremtése mellett sokoldalú, szubregionális, európai, valamint egyetemes megállapodások, szerződések egymásra épülő és egymást kiegészítő rendszerével kívánjuk biztosítani. Kormányunk megalakulásának pillanatától fogva minden lehetséges nemzetközi fórumon két- vagy többoldalú tanácskozáson következetesen képviseli az imént jelzett elveket, és lépéseiben ezeknek a mielőbbi és minél teljesebb körű megvalósítására törekszik. Részt vettem az Európai Biztonsági és Együttműködési értekezlet ún. emberi dimenzióval foglalkozó koppenhágai konferenciáján, ahol jelentős szerepünk volt abban a precedens nélkül álló lépésben, hogy a Pentagonále nevű, ötoldalú együttműködés országai közös kisebbségvédelmi javaslatot dolgoztak ki. Az elfogadott záródokumentumban a részt vevő 35, azóta 34 állam többek között elismerte, hogy a kisebbségi személyek jogainak mint az általános emberi jogok részének tiszteletben tartása a stabilitás és a demokrácia alapvető tényezője. Javasolta különleges intézmények meghozatalát a teljes egyenjogúság megteremtésére, továbbá megállapította, hogy az autonómia a kisebbségi identitás megőrzésének egyik lehetséges eszköze. A találkozón részt vevő magyar küldöttség társszerzője volt a kisebbségek jogaival, a faji, nemzeti vagy vallási gyűlölet kiküszöbölésével, illetve a kisebbségekkel foglalkozó szakértői találkozó összehívásával kapcsolatos javaslatoknak. Június óta majd minden tárgyalásukon szorgalmazzuk ennek az 1991-re Svájcban tervezett tanácskozásnak a megtartását. A legutóbb New York- ban az EBEÉ külügyminisztereinek október 2-i találkozóján az ezt szorgalmazó javaslatom széles körű támogatásra talált, ellenzője pedig nem akadt. Magyarország az ENSZ keretein belül is szorgalmazza az egyetemes kisebbségvédelmi normák kimunkálását+