Ráday Mihály (SZDSZ)
RÁDAY MIHÁLY (SZDSZ): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Ez az interpelláció témailag talán nem olyan alapvető, mint az előbbiek közül néhány, de az országban lévő identitástudat, illetve annak zavarai szempontjából nem közömbös, ha beszélünk az épített környezetről időnként. Az elmúlt évtizedben gondatlan kezelés vagy oda nem figyelés, szándékos pusztítás és sok minden egyéb miatt, korszerűnek nevezett településfejlesztési koncepciók miatt, típustervek alkalmazásának támogatása miatt, megbízók, tervezők, kivitelezők, beruházók okán, a település-önismeret, a hozzáértés hiányának okából is pusztult a múlt épített öröksége, és uniformizálódott, hátrányára megváltozott az ország lakókörnyezete, települések karaktere. Az elmúlt évek egyik figyelemre méltó, többé-kevésbé sikeres, hasznos törekvése volt a főépítészi rendszer kiépítése. Nem tökéletesen, mert hiszen 3000 településre ma 140 főépítész jut. Dolgozhatnának egyesével több település érdekében is, de akkor is kevés. Sikerei-hibái mellett ennek a rendszernek kétségbevonhatatlanok. A lakosságot gondosabb terveztetés, esztétikusabb és a helyi hagyományokat is figyelembe vevő építkezések érdekében befolyásolták. Néhány megyében lelkes, hozzáértő szakemberek kerültek a megyei főépítészi státusba, összefogtak, egymást segítve igyekeztek, illetve ebben az átmeneti korban sem csüggedve igyekeztek ma is a hazai városrendezés, falusi utcakép, egyedi építészet ügyeit pozitív módon befolyásolni, segíteni és ellenőrízni. A megyék szerepének, sorsának, hatáskörének változásával felmerül, hogy mi lesz a szerepük a jövőben. Főépítészi kollégiumba tömörülve,19 megye főépítésze a helyi tapasztalatokat összegezve próbál az ország építészeti és településfejlesztési megoldásaiban hasznos, tevékeny szerepet betölteni. Mi lesz a főépítészi kar jövője, illetve a szerepük? Eziránt szeretnék érdeklődni, és szeretném, ha erre megnyugtató választ kaphatnék. Köszönöm. (Taps.)