Bratinka József (MDF)

1990. október 29.

DR. BRATINKA JÓZSEF (MDF): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Én magam is akkor nyomtam le a hozzászólási gombot, amikor Kovács László hozzászólását hallottam, mégpedig azért - és azért látom értelmét még mindig elmondai a véleményemet -, mert féltek valamit. Féltem ennek az ülésnek a hangulatát és annak a szavazásnak nemcsak az eredményességét, hanem az ünnepélyességét, amely hamarosan bekövetkezik. A miniszter úr expozéjából és a hozzászólók szavaiból kiderült, hogy a mai napon nem egyszerűen egy külpolitikai kérdést vitatunk, nem arról van szó, hogy Magyarország ilyen vagy olyan módon lépett vagy fog lépni egy európai kérdésben. Itt most egy hosszú folyamat - és ebben tökéletesen egyetértek Horn Gyulával - betetőzéséről van szó, a Kormány felelős képviselői felhatalmazást kérnek a Magyar Köztársaság Országgyűlésétől arra, hogy a három egyezményt a közeljövőben aláírhassák. Ezt a helyzetet, ezt a pillanatot én mindenképpen ünnepélyesnek, méltóságteljesnek érzem és szeretném, ha a képviselőtársaim is osztoznának ebben a kérdésben. Szükséges ezt elmondani azért, mert az Európa Tanácsba való bekerülésünk nagyon kemény feltételek után teljesülhet. Nem akarom megismételni házelnökünk szavait és semmiképpen nem léphetek az ő elragadtatott lelkesedésének a nyomába, mindenesetre csak pusztán a raportőri, a referens jelentésére utalva is kijelenthetem Önöknek még egyszer és nyomatékkal: Magyarországot azért fogják felvenni az Európa Tanácsba, mert megfelel a demokratikus államiság kritériumainak, demokratikus intézményei vannak, parlamentarista működése, többpárti politikai élete, biztosítva vannak továbbá az emberi jogok és a demokratikus működés intézményeinek az alapfeltételei. Ebben a pillanatban, ebben a hangulatban és eme feltételek teljesülése után én úgy hiszem, ünneprontás, ha ezt napi politikai eseményekkel kapcsoljuk össze. Olyan napi politikai eseményekkel, amelyek egyrészt elévültek, amelyek talán ellenőrizetlenek, és olyanokkal, amelyek ítéletét még nem mondta ki nemhogy a történelem, de a közelmúlt politikai érlelődése sem! Képviselőtársaim! Én javaslom, és képviselői jogomnál fogva javaslom a tisztelt Házelnök Úrnak, úgy is mint az Európa tanácsi delegáció tárgyalásaiban részt vevő képviselő, hogy visszatérve a pillanat emelkedett és ünnepélyes voltához, kérem, zárja le a vitát, és a pártok konszenzusát, valamennyiünk közös érdekét tekintetbe véve rendelje el a szavazást. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)