Pusztai Erzsébet (MDF)

1990. november 11.

DR. PUSZTAI ERZSÉBET (MDF): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az előttem szólók után néhány dolog, amit mondok, nyilván ismerős lesz, de úgy gondolom, hogy néhány alapvető tényre felhívom a figyelmet. A társadalombiztosítás 1989. évi költségvetésének értékeléséhez néhány történeti adatra is utalni kell. 1948-tól, a biztosítóintézetek államosításától a társadalombiztosítás nem volt független az ország költségvetésétől. Ebből az következett, hogy bevételeit nem halmozhatta fel, nem hasznosíthatta. Az ország ezeket az összegeket is folyamatosan felélte. Csak hozzávetőlegesen becsülhető, hogy a társadalombiztosítási bevételekből körülbelül 600 milliárd forint tűnt el a költségvetés feneketlen kútjában. 1988-ban megtörtént az akkor már válságban lévő ország válságban lévő költségvetésének és a társadalombiztosításnak a szétválasztása. Tőkét nem képeztek, a tervezett 2 milliárd forintos tartalékalapot nem kapta, hanem megvásárolta a társadalombiztosítás, így a folyó bevételekből gazdálkodott. Az 1989. év jelentős bérkiáramlása és a társadalombiztosítási járulék felemelése az oka annak, hogy a társadalombiztosítás közel 27 milliárdos többletbevételre tett szert. Az a tény, hogy ezt az összeget egyáltalán ismerjük, hogy valahol megtalálható, a költségvetésből történt elválasztásnak köszönhető. Az, hogy 15 milliárd forintos kötvényekbe fektetve tartósan 15 évre lekötöttek, nem titkolva, hogy ez a költségvetési egyensúly érdekében történt, ez elfogadható, hiszen a kötvények hozadéka a társadalombiztosítási alapot növeli. Nagyobb gondot okoz azonban a többletbevétel többi részének lekötése. 1,3 milliárd forintot adott át a társadalombiztosítás különböző jogcímeken a költségvetésnek, melyek visszafizetéséről a Számvevőszék vizsgálata után kerül csak szó. Ezt az összeget 1991-ben kell a költségvetésnek megtérítenie. A családi pótlák 3 hónapon át történt kifizetése az idén további 15 milliárd forint hitelezését jelenti a költségvetésnek. Ezt 1992-ig kell visszafizetni előre meg nem állapított ütemezésben. Természetesen ezek a tételek majd az idei év költségvetésének tárgyalásakor fognak megjelenni, de feltétlenül beszélni kell róla. Meg kell állapítani, hogy az előző kormány a költségvetési egyensúly megteremtésekor a könynyebb megoldást választotta. A költségvetés kiadásainak megrázkódtatásokkal járó csökkentése helyett a társadalombiztosítástól felvett hiteleket, vagyis úgy tervezett, hogy majd a következő évek költségvetéséből kell ezeket az összegeket visszafizetni. Egy másik rendkívül fontos kérdés a társadalombiztosítási járulék befizetésének elmaradása. Ez ugrásszerűen növekedett az elmúlt években. 1989. végére már 11 milliárd forint felett volt. Abban az évben alig történt lépés a kintlévőségek behajtására. Nem csoda, hiszen a havi 20s kamat mellett a járulék be nem fizetése kedvezményes hitellehetőségnek is számított. A csődeljárásokról szóló törvényben a járuléktartozás kifizetése a sorban hátul van, ezért a társadalombiztosításnak csődeljárást indítani sem volt érdeke, hiszen erre a kifizetésre gyakran már nem jutott pénz. Az egészségügyi bizottság kezdeményezésére megemelt késedelmi kamat ellenére a tartozások azóta is növekednek. Képviselőtársaim a Számvevőszék jelentésében megtalálták ezt a táblázatot, jó lenne, ha elmélyülnének benne egy kicsit. Ez már veszélyezteti a társadalombiztosítási alap egyensúlyát. Így feltétlenül intézkedéseket kell tenni. Kezdeményezni fogjuk a felszámolási törvény módosítását, és szorgalmazzuk a társadalombiztosítási önkormányzat mielőbbi felállítását. A Társadalombiztosítási Alap felügyeletét a törvény a Parlamentre bízta, ezért mindannyiunk kötelessége a biztosítottak érdekeinek védelme. Köszönöm. (Taps.)