Botos Katalin (MDF)

1990. november 11.

BOTOS KATALIN pénzügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Ház! Rövid leszek. Azt hiszem, azt kellene támogatnunk, amit egyik képviselőtársunk megemlített: mielőbb fogjunk hozzá a jövő megtervezéséhez! Egyetértek Balogh képviselőtársunk azon felvetésével, hogy a teljes vagyoni és folyó kiadási mérleg összeállítása ad teljes képet a gazdálkodás egészéről. Egyetlen mondat erejéig szeretném a tisztelt Képviselőtársak figyelmét igénybe venni. Gondoljunk egy dologra a társadalombiztosítás és a költségvetés kapcsolatai esetében. Arra, hogy van egy hosszú távú trend - feltételezem, hogy erre még kaphatunk a miniszter úrtól néhány információt -, a lakosság elöregedése. Amikor a járulékok emelésére sor került - most nem beszélek a tervezetten túlmenő bérkiáramlásról -, akkor tulajdonképpen azt a prognosztizált trendet is kívánta követni a társadalombiztosítás azzal, hogy az egyre szaporodó elöregedő lakosság számára a sajnos, helyesen idézett pazarló, vagyont fel nem halmozó korábbi gazdálkodások után csak a társadalmi újraelosztásra támaszkodni képes társadalombiztosítás megfelelő forrásokkal rendelkezzék. Szeretném hangsúlyozni, hogy egyik képviselőtársunk azt említette, hogy sokat lehetett volna emelni a befolyó pluszokból. Nagy hiba lett volna, tisztelt Képviselőtársaim, mert az elkövetkező időszakokban akkor a társadalombiztosítás ismét ellehetetlenült volna, és újabb járulék termelésére kényszerülhetett volna. Az az időszak, amikor még éppen módja volt a társadalombiztosításnak valami szufficitet elérni, ahhoz egy ésszerű befektetésre volt szükség, nem pedig annak az adott évi felélésére. Erre nagyon nyomatékosan felhívnám a figyelmüket annak érdekében, hogy a következő években a demográfiai folyamatok alakulása következtében várható kiadásokat majd fedezni tudja. Hogy ez mennyire volt ésszerű, természetesen alapos elemzés tárgya kell, hogy legyen. Köszönöm a figyelmüket. (Gyér taps.)