Nagy Ferenc József (FKGP)
NAGY FERENC JÓZSEF (FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTER): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Cséfalvay Gyula Képviselőtársam! A valóságnak megfelelő képet festett a magyar mezőgazdaság mai állapotáról, a felhalmozódott gondokról és a parasztság hangulatáról. Így a költségvetés hiányának mérséklésére tett jövedelemelvonó intézkedések, a KGST-piacok folyamatos összeomlása és az NDK-piac gyakorlati megszűnése, a belföldi élelmiszerkereslet visszaesése, valamint a mindezeket tetőző aszálykár súlyos jövedelmezőségi, termelési és felvásárlási zavarokat okozott és okoz napjainkban is.A többségükben rajtunk kívül álló okok miatt megjelenő objektív nehézségek olyan időszakában érik nagyüzemeinket és a mezőgazdasági magántermelőket, amikor az agrárágazatban egyidejűleg vannak napirenden a rendszerváltás és a tulajdonreform végrehajtásának történelminek nevezhető feladatai.
Teljes mértékben egyetértek képviselőtársammal abban, hogy mindezek sürgős és sokirányú törvényalkotói, kormányzati és helyi teendőket is adnak. Biztosítani kívánom a tisztelt Országgyűlést arról: az agrár-kormányzat eltökélt szándéka, hogy kivezesse a magyar mezőgazdaságot és élelmiszeripart a csődbe jutott, korábbi gazdasági rendszer okozta válságból, és a hároméves időszak végére megteremtse a magántulajdonra és vállalkozói szabadságra épülő agrárgazdaságot. Számunkra egyértelmű, hogy az átalakulás egy folyamat, amelynek lassan egymásba kapcsolódó lépései vannak, még akkor is, ha a negyven év alatt felhalmozódott gondjaink gyors és koncentrált megoldására törekszünk. A Kormánynak és a Földművelésügyi Minisztériumnak van stratégiája a válságból való kilábalásra.
Most is azt tudom mondani: agrárprogramunk kialakításánál és annak végrehajtása során is elsőrendű szempontnak tartjuk, hogy az agrárgazdaságra való áttérés a termelés folyamatosságának fenntartása mellett úgy történjen, hogy érvényesüljön az exportkészség és gazdaságosság javításának követelménye.
Fontosnak tartjuk azt is, hogy a Kormány és a Parlament döntsön az ágazat jövőbeni nemzetgazdasági szerepéről, mivel nálunk a mezőgazdaság és az élelmiszeripar az ország gazdaságában meghatározó jelentőségű. Kívánatos, hogy a működést szabályozó pénzügyi feltételrendszer a felső szintű döntéseknek megfelelően kerüljön kialakításra. Amennyiben ezen a talajon állunk - és meggyőződésem, hogy csak ezen állhatunk -, vállalnunk kell, hogy a termelés mennyiségét a mezőgazdaságban is a piac határozza meg, és hogy olyan hatásokkal, mint ami a múlt heti interpellációban elhangzott, a tejtermelésben, a zöldség- és gyümölcstermelésben is számolni kell, és az adott esetben konkrétan kell megtalálni a megoldást - termelőknek, fogyasztóknak és az államnak -, a legmegfelelőbb módozatait.
A Földművelési Minisztérium nevében biztosíthatom Önöket arról is, mindent megteszünk annak érdekében, hogy a mezőgazdaságban felhalmozódott feszültségek levezetése és a gazdasági rendszerváltás a legkisebb zavarok mellett, a termelő és a fogyasztó közötti minél kevesebb konfrontációval menjen végbe. A legsürgősebb feladatnak tekintjük ezért az új földtulajdonjogi és szövetkezeti törvények megalkotását. A mai helyzetből való kibontakozás érdekében, a jogi szabályozáson túl, olyan gazdasági feltételrendszert tervezünk kialakítani, amely vállalkozásbarát, egyben minden versenyképes gazdálkodó fejlődését elősegíti. Ennek érdekében módosítjuk a mezőgazdaság adó- és támogatási rendszerét; kidolgoztuk és a közeljövőben a Kormány elé terjesztjük az új agrárpiaci rendtartást; dolgozunk egy agrár-érdekeltségű pénzintézet alapításán, kedvező kamat- és hitelpolitika és falusi biztosítóhálózat kiépítésén; liberalizáljuk a külkereskedelmet; exportjog megadásával, a monopóliumok megszüntetésével könnyítjük a termelők piacra jutásának feltételeit.
Ágazatainkban következetesen megvalósítjuk a privatizációt. Az a cél, hogy törvényi háttérrel a mezőgazdaságban és élelmiszeriparban a jövő évtől már érzékelhető nagyságot érjen el a magántulajdonon alapuló gazdálkodók száma.
Hangsúlyozom viszont, hogy nem tudjuk, és nem is célunk változatlan szervezetben és szerkezetben megmenteni az alacsony hatékonysággal, nagy ráfordítás mellett dolgozó termelőszövetkezeteket. Nekik csak a mai helyzetből való kitörésre, átalakulásra tervezünk és tudunk segítséget adni.
Képviselőtársam szólt az agrár-érdekképviselet és a vagyonvédelem kérdéséről is. Véleményével egyetértek. A megoldatlan mai helyzetből adódó hátrányokat munkája során a Földművelési Minisztérium is érzékeli: a termelőszövetkezetek felett nincs államigazgtási felügyeleti joga.
Ami az érdekképviseleteket illeti, úgy gondolom, a termelőknek maguknak kell legitim és hatékony érdekvédelmi és érdekérvényesítő szervezeteiket kialakítani. A földművelésügyi tárca a maga részéről ezt úgy segítheti, hogy kidolgozza a magyar agrárkamaráról szóló szabályozás tervezetét.
Befejezésül, engedjék meg, hogy bejelentsem: az FM kidolgozta és a Kormány elé terjesztette az élelmiszer- és fagazdaság 1991. évi közgazdasági szabályozórendszerének továbbfejlesztéséről szóló előterjesztését. Tudjuk, a jövő év gazdasági és pénzügyi feltételeiben ma még sok a nyitott kérdés. Mégis, azt tervezzük - és ehhez kértük a Kormány egyetértését is -, hogy az érdekképviseletek közreműködésével minél előbb, akár a törvények véglegesítése előtt is, tájékoztathassuk a termelőket az 1991. évi közgazdasági feltételekről. Bízom benne, hogy a felhatalmazás birtokában a közeljövőben oszlatni tudjuk a mai bizonytalanságot, kételyeket, és elő tudjuk segíteni jövő évi gazdasági céljaink megvalósítását.
Kérem tisztelt Képviselő Urat és a tisztelt Országgyűlést, hogy az interpellációra adott válaszomat elfogadni szíveskedjék. (Taps a Kisgazdapárt soraiban.)