Kádár Béla

1990. november 12.

KÁDÁR BÉLA (A NEMZETKÖZI GAZDASÁGI KAPCSOLATOK MINISZTERE): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Pál László Képviselő Úr! Köszönöm a kérdéseit, mert ez alkalmat ad nekem arra, hogy külgazdasági kapcsolataink egy igen fontos területéről tájékoztassam a tisztelt Házat.A Kormány külgazdaság-politikájának cél- és eszközrendszerén belül igen fontos helyet foglal el a közép- és kelet-európai régió országaival folytatott gazdasági együttműködés. Határozott törekvésünk a kapcsolatrendszer újraépítése, piaci alapokon, a politikai meghatározottságú paternalista, államilag vezérelt együttműködés helyett a gazdálkodók érdekeltségére, kezdeményezésére és kockázatára alapuló széles körű üzleti kapcsolatok feltételeinek a megteremtése.

Megőrízzük a gazdasági racionalitáson alapuló szakosodásból, a nemzetközi együttműködésből származó, kölcsönös előnyökön nyugvó kereskedelmi-gazdasági szálakat, sőt ezeket fejlesztjük is, és így erről az oldalról is védjük nemzetgazdaságunk stabilitását.

Az új kereskedelmi-gazdasági kapcsolatrendszer feltételeinek kialakításáról az érintett országokkal ez év tavaszától, a Szovjetunióval pedig már körülbelül egy éve indultak meg a tárgyalások. Ezeken mindvégig következetesen képviseltük az előbbiekben vázolt törekvéseket.

A piaci típusú kapcsolatrendszer megteremtésében partnereinkkel már egyetértés alakult ki. Az átállás időigényét, az alkalmazott megoldásokat azonban még nem sikerült tisztáznunk. Ez nemcsak tárgyalások vagy akár a felek szándékának a kérdése.

A partnerországok gazdasági gondjai, mozgástere, a piacgazdasági átalakulás üteme, érdekeltségük az 1991. január 1-jétől érvényesülő dollárelszámolás esetén is az eddigieknél jobban fogják differenciálni kapcsolatainkat, a kereskedelmi forgalom nagyságát, az együttműködés formáit. Különösen az átmeneti időszak kezdetén várható, hogy a tisztán piaci megoldások mellett a bartelkereskedelemnek, a különféle szintű kapcsolt ügyleteknek is magas lesz az arányuk. A nemzetgazdaságunk számára e régióból szükséges behozatalt és agrárgazdaságunk, feldolgozóiparunk kivitelének jelentős felvevő piacát ilyen körülmények között is védjük.

A tárgyalások előrehaladásában nem maradtunk el partnereink egymás közötti tárgyalásaitól. Csehszlovákiával aláírásra kész az áttérésről szóló kormányegyezmény. Befejező szakaszába léptek a Szovjetunióval, Lengyelországgal, Romániával és Bulgáriával is a megállapodást segítő egyeztetések. E tárgyalásokon mindenekelőtt az 1990-ről jövő évre áthúzódó magyar követeléseket kell még rendeznünk.

Törekvésünk és nem megalapozatlan reményünk, hogy e megállapodásokat a közeli hetekben létrehozzuk. Az áttérés piaci kapcsolatokra azonban e megállapodások aláírásával még nem fejeződik be. Az átmenet e régióban - amely inkább években, mint hónapokban mérhető - a kormányzat részéről továbbra is kiemelt figyelmet, gazdasági pozícióvédelmet igényel.

Harmadszor: e régióhoz tartozó partnereinkkel folytatott két- és sokoldalú tárgyalásokon egy új, regionális konzultatív gazdasági együttműködési szervezet iránti igény is kirajzolódik. Az új politikai-gazdasági feltételrendszerben e szervezet válthatná fel a KGST-t. Fő feladata lehetne a tagországok világgazdasági illeszkedésének elősegítése, valamint a kölcsönös információcsere fórumaként egyes közös érdekű problémák, így az energetika, a környezetvédelem, a közlekedés gondjainak megoldása. Természetesen teljesen nyitott szervezetként, amelyben bármely tagország, bármely más integrációs szervezethez is tartozhatnak.

Az új szervezetre vonatkozó elgondolások egyeztetését az érdekelt országok miniszterei várhatóan januárban véglegesítik, és ezek után terjesztik majd elő a kormányfők részére.

A külgazdasági kormányzat az 1990 utáni új feltételrendszert rögzítő megállapodásokon túlmenően konkrét javaslatokat tett egyes környező partnerországoknak az együttműködés szélesebb kereteit, hosszabb távú irányait magában foglaló megállapodásokra is. Kezdeményeztük a fejlett ipari országokkal meglévő megllapodásainkhoz hasonló gazdasági együttműködési egyezmények létrehozását Csehszlovákiával, megújítását Jugoszláviával. Folyik a meglévő két- és sokoldalú szerteágazó egyezményrendszer felülvizsgálata.

Minthogy a tisztelt képviselő úr rákérdezett a két- és sokoldalú kormányközi együttműködési egyezmények sorsára, különösen az energia-szektorban, ezzel kapcsolatosan szeretném megemlíteni, hogy magyar részről az érdekelt gazdálkodó szervek és a szükséges főhatóságok készen állnak az egyezmények felülvizsgálatára, ezek belső felmérése, mérlegelése a legtöbb esetben már megtörtént.

A partnerek felkészültségétől, érdekeltségétől függ e tárgyalások lefolytatásának időtartama. A munka több viszonylatban a sokoldalú egyezményeknél is megkezdődött.

Abból indulunk ki, hogy az egyezmények sorsa alapvetően a kölcsönös vállalati érdekeltség függvénye, ezzel partnereink is egyetértenek, a fennmaradó egyezmények zöme vállalatok közötti üzleti, illetve keretmegállapodásokban ölt majd testet. Nemzetgazdasági érdekeinkkel összhangban álló, hosszabb távú megállapodásokra lehetősége lesz a gazdálkodóknak, ezt a kormányzat részéről is támogatjuk.

Partnereink részéről sem várható azonban, hogy ilyen megállapodásokra a szokásos nemzetközi gyakorlatnál erősebb jogi vagy kormányzati garanciát vállaljunk. Kivételesen nagy horderejű egyezmények tárgyalását így kormányzati szinten folytatjuk. Az alapvető nyersanyagok, mindenekelőtt az energia és energiahordozók importjának biztonsága érdekében az érintett magyar vállalatok, a Szovjetunióban működő külkereskedelmi szerveink folyamatos, intenzív munkát végeznek.

A Szovjetunióban ez a munka a hatásköri átrendeződés nyomán kiterjed a köztársasági helyi szervekre és kitermelő vállalatokra is. Ezek eredményeként az év végéig különféle konstrukciókban elő tudjuk teremteni a szükséges kőolaj-behozatalt, és központi, köztársasági helyi szervekkel folytatunk tárgyalásokat az 1991. évi legfontosabb energiahordozó-import megalapozásáról.

Szeretném biztosítani a tisztelt képviselő urat és a tisztelt Házat, hogy a külgazdasági kormányzat a jelenlegi helyzetben az adott lehetőségek keretei között mindent elkövet az ország külgazdasági érdekeinek érdekében. Kérem válaszom szíves elfogadását. (Taps.)