Rajkai Zsolt (FKGP)
RAJKAI ZSOLT (KÖZLEKEDÉSI, HÍRKÖZLÉSI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUMI ÁLLAMTITKÁR): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Horváth Béla Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Postát egy 1989. évben hozott döntés alapján három részre bontotta a törvény. A megmaradó hagyományos postai tevékenységet elkerülő, elvégző ágazat került ezután - hogy úgy mondjam - válsághelyzetbe. Ez a válsághelyzet alakította és alakítja ma is azokat a kényszerlépéseket, és hozta felszínre azokat az anomáliákat, amelyek végül is a XII. kerület sztrájkjához, illetőleg munkabeszüntetéséhez vezettek.A jogutódvállalatok működését a tárca fokozott figyelemmel kíséri, ez azonban nem sértheti a vállalati önállóságot. A figyelmünk csupán a törvényességi felügyelet, de nem jelentheti azt, hogy a vállalat bérgazdálkodásában és egyéb gazdálkodásában beavatkozási hatállyal bírhatnak.
Magam is úgy vélem, hogy az 1990. január 1-jétől önálló vállalatként működő Magyar Posta szervezeti, működési feltételeit, a vállalati gazdálkodás helyzetét, dolgozóinak munka körülményeit folyamatosan át kell tekinteni. Ez a munka folyamatban van, felelősségteljes, nagy munkáról van szó, hiszen a következtetések és az azok alapján meghozott döntések a postás dolgozókat, hozzátartozóikat, életkörülményeiket a jelentős állami vagyont és nem utolsósorban a szolgáltatás színvonalát érintik.
Való igaz, nagy lemaradás tapasztalható a belső infrastruktúrájában, de kérdem én, miért lenne ez az infrastrukturális lemaradás különb és jobb, mint az ország átlagát és állagát jelentő egyéb más területeken. A képviselő úr jogosan mutatott rá, hogy jelentős fejlesztési lemaradást kellene rövid idő alatt e területen is bepótolni. Ennek érdekében új fejlesztési stratégiára van szükség, melynek előkészítése és kidolgozása folyamatban van.
Súlyosan érintette a postai tevékenységet és nem utolsósorban a postai dolgozókat az, hogy a közszolgálati tevékenység, a postai közszolgálati tevékenység kikerült a közszolgálatnak nevezett kedvezményezettek köréből. Való igaz, így elveszett az adókedvezmény, ez súlyosan és hátrányosan érintette a postaszolgálatot.
Álláspontom szerint a Magyar Posta Vállalat jelentős mértékben ma is közszolgáltatást végez. Ezért kezdeményezzük a közszolgáltató jelleg elismerését, a kedvezmények visszaállítását, a legfontosabb lakossági szolgáltatások érdekében. Súlyos problémák mutatkoztak az elmúlt időszakban a bérezés tekintetében. Azt el szeretném mondani, hogy a 16 százalékos adómentes bérfejlesztés jogi lehetősége nem szűnt meg annak ellenére, hogy a Posta nem tudta saját gazdálkodási körében végrehajtani ezt a bérmelést. Az adómentes bérfejlesztés mellett a korábbi években felhalmozott 22 százalékos bérlemaradást viszont a tárca kezdeményezésére sikerült felszámolni. Így 1990-ben összességében már 32 százalékos bérfejlesztésre volt mód a Magyar Postánál. Itt viszont el szeretném mondani, hogy azokat a feszültségeket, amelyeket a 32 százalékos bérfejlesztés szétosztása teremtett, a szakszervezeteknek és a munkás-érdekvédelmi szervezeteknek kellett volna felügyelniük vagy jobban felügyelniük, mert tudomásom szerint a bér arányában történt a bérek szétosztása. Konkrétan: akinek 40 ezer forintos fizetése volt, arra még kapott tizenkettőt, és akinek négyezer, az ezerkétszázat. Itt a szakszervezettől és az érdekképviseleti szervezetektől a minisztérium is elvárja a jogos közbelépést.
A vasúti kedvezménnyel kapcsolatban azt szeretném elmondani, hogy december 31-éig még érvényben van, viszont önálló vállalatokról van szó: önálló vállalat a Posta, önálló vállalat a MÁV. Miként adhatna a postai dolgozók részére a MÁV díjtalan vagy kedvezményezett vasúti jegyeket? Ez saját hatáskörében elvégezhető, a Posta ezt megteheti a MÁV-val kötött megegyezés alapján.
A vállalati gazdálkodás helyzetének és piaci pozíciójának vizsgálata alapján világosan látszik, hogy a fejlesztéshez költségvetési forrásokra is szükség lesz 1991-ben. Ennek mértékét a költségvetési törvénytervezet vitája fogja meghatározni.
Kérdés hangzott el a postai árakkal kapcsolatban. A postai árakat 1991 januárjától szolgáltatásonként ugyan nem egyenlő mértékű, átlagosan viszont mintegy 40 százalékos hatósági áremeléssel fogjuk emelni. Ez azt jelenti, hogy az extra-szolgáltatások tekintetében magasabb, míg a hagyományos szolgáltatások tekintetében mérsékeltebb emelésre kerül sor.
Szó volt a Postáról történő munkaerő-elvándorlásról. Valóban rendkívül nagy a fluktuáció. Komolyan érinti és sérti a Posta működését az, hogy a képzett szakemberek nem találnak megfelelő megélhetést a Postánál. Ezt központi intézkedésekkel kell megszüntetni, a postai munkaerőellátás feltételeit pedig ily módon javítani.
Egyetértek a képviselő úrral abban, hogy az üzleti alapon folytatandó szolgáltatások körét bővíteni kell. Ennek kereteit egy új postatörvény fogja meghatározni.
Összefoglalva: a Posta helyzete nem látszik kilátástalannak és nem is az. A minisztérium nem hagyta magára a Postát.
Köszönöm a meghallgatást, kérem válaszom elfogadását.