Balsai István (MDF)
BALSAI ISTVÁN (IGAZSÁGÜGY-MINISZTER): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A szóban forgó törvényjavaslatot a Parlament tényleg alaposan és szinte minden részletére kiterjedően megvitatta, ha ez itt a mai plenáris vitán talán nem is volt pontosan érzékelhető, ugyanis ezt mutatja egyrészt a beérkezett módosító indítványok nagy száma - mint azt Önök tudják, de nem árt hangsúlyozni, az általános vita lezárásáig 109 önálló módosító indítványt vettek nyilvántartásba -, másrészt a törvényjavaslatot több bizottság is, így elsősorban a gazdasági, a költségvetési, a jogi bizottság már megtárgyalta, de még a szociális és egészségügyi bizottság is önálló módosító indítványt terjesztett elő.A törvényjavaslat egyes fejezeteihez érkezett módosító indítványokat sorra véve megállapítható, hogy a fogalmakat és az általános klauzulát tartalmazó szabályokhoz, valamint a tisztességtelen versenycselekményekről szóló fejezetekhez olyan indítványok érkeztek, amelyek a tervezet fogalmi rendszerét igyekeztek pontosítani. Ezek közül szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a tisztességtelen piaci magatartás tilalma mint kifejezés, a külföldi, sőt a korábbi hazai versenyjogban kialakult kifejezés, amelyet nem lehet felcserélni más, például általánosabb jellegű, mondjuk a jó erkölcsbe ütköző magatartás tilalmával, sem pedig szűkíteni a törvénysértés fogalmával. Ez utóbbi nyilvánvalóan szűkebb tartalmat takar, mint a tisztességtelenség jogi kategóriája, és ezért ennek alkalmazása nem tenné lehetővé, hogy az üzleti életben tapasztalható tisztességtelennek ítélhető, rendkívül változatos magatartásokkal szemben a verseny védelmében föl lehessen lépni.
A fogyasztók megtévesztésének tilalmát szabályozó rendelkezések csupán a verseny szempontú fogyasztóvédelmet testesítik meg, ezért nem is lehet elvárni a versenytörvénytől, hogy tartalmazza a nyugat-európai országokban már bevezetett és a széles körű fogyasztóvédelmi törvények valamennyi rendelkezését tartalmazó rendelkezések ide történő felvételét.
Az e fejezetben szereplő, a meg nem levő áru reklámozását tiltó rendelkezés elhagyására irányuló indítványt a Kormány nem tudja elfogadni, mivel az ilyen magatartás jelenleg tapasztalható kétségtelenül gazdasági életünkben, hatására a megtévesztett fogyasztók olyan árukból is vásárolnak, amely eredetileg szándékukban nem is állott. Ezért ezt a módosító indítványt sem a gazdasági, sem az alkotmányügyi bizottság nem támogatja.
A versenyjog három legfontosabb részét tartalmazó rendelkezésekhez, így a kartelltilalomhoz, a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalmához, valamint a fúziókontrollhoz érkezett a legtöbb módosító indítvány, s a bizottságok is ezeket tárgyalták meg a legrészletesebben, így ezzel szeretnénk egy picikét bővebben foglalkozni, előre is elnézést kérve a nagyszámú módosítás miatt. Ha csak a lényegre is térek ki, egy kis időt azért igénybe vesz ez a válaszadás.
A kartelltilalom a versenyjognak régi szabálya, ugyanakkor későbbi jogfejlődés eredménye az ezek alóli kivételek és a mentesülés szabályának a kialakulása. Az utóbbiakra azért van szükség, mivel a gazdasági erők koncentrálása pozitív hatásokkal is jár a műszaki és technikai fejlődésre, másrészt pedig a hazai vállalatoknak a külföldi piacon való megerősödésével járhat. Ezért a fejlett versenyjoggal rendelkező országok gyakorlatából átvéve, a törvény különböző kivételeket és mentesítő szabályokat tartalmaz. A csekély jelentőségű, úgynevezett bagatell kartell mértékére vonatkozó százalékos szabály módosítását javasolta Pál László képviselő úr, figyelemmel arra, hogy a 10% alatti kartellek érdemben még nem képesek a verseny korlátozására. A törvényjavaslat szerint 5%-os mérték került megfogalmazásra. Ennek a mértéknek a 10%-ra való felemelését, amelyet a gazdasági bizottság is támogatott, a Kormány elfogadja, mivel ez egyszerűbbé teszi a gazdálkodóknak törvényhez történő alkalmazkodását.
A mentesülési szabályokhoz általánosságban két ellentétes javaslat is érkezett. Egyfelől Kósa Lajos képviselő úré, amely lerövidítené a kivételekre vonatkozó példálózó jellegű szabályokat, és egy gyakorlatilag megfoghatatlan kategóriával, a nemzetgazdasági érdek számára való előnnyel kívánja azokat behelyettesíteni. Mivel ennek a tartalma nézetünk szerint most nem tisztázható, egyébként pedig a népgazdasági érdekre való régebbi hivatkozás nyilvánvaló utánérzése és ennek a tartalmatlansága is világossá teszi, hogy ezt a megfogalmazást a törvény nem kívánja átvenni, úgyhogy ezt nem támogatjuk.
Ezzel ellentétes indítvány volt Rott Nándor képviselő úré, aki kazuisztikus jellegű szabályozást kívánt volna adni a mentesülés eseteire. Ezt egyébként más versenyjogok sem tudták megoldani, és ehelyett általánosságban olyan keret jellegű szabályokat alkalmaztak, mint amelyet mi is ajánlunk Önöknek, mint például a kartellmegállapodással járó előnyök és hátrányok mérlegelése, amelyet a joggyakorlat meg tud tölteni tartalommal. Ezért fenntartjuk azt a javaslatunkat, hogy a törvényjavaslat szerinti iránymutató, nem taxatív, példálózó felsorolás, de mégis szabályozás maradjon ezekre a tényállásokra.
Hazai gazdasági viszonyaink között versenyjogunknak talán legfontosabb szabályai a gazdasági erőfölénnyel való visszaélést tilalmazó rendelkezések. A tilalom szabálya lényegében kétféle tényállási elemből áll össze, egyfelől a gazdasági erőfölényes helyzet megléte, másrészt az ezzel visszaélő üzleti magatartások tanúsítása ütközik ebbe a rendelkezésbe. Az erőfölény fogalmát meghatározó rendelkezést lényegében el kívánja vetni Kósa Lajos úr módosító indítványa, pedig ennek hiányában nincs megbízható támpont, és enélkül maradna az ítélkezési gyakorlat, másrészt a gazdasági erőfölény az a tényállási többlet, amely megkülönbözteti az e törvényben megállapított törvénybe ütköző magatartásokat a polgárjogi semmisség eseteitől. Ezért ezt a módosító indítványt sem a gazdasági, sem az alkotmányügyi bizottság nem támogatta, mi sem támogatjuk.
Megjegyzem, hogy Szájer József a kétfajta semmisségi jog egybecsúszására vonatkozó jogdogmatikai kifogását a részletes bizottsági megvitatást követően visszavonta.
Az erőfölény meghatározásának egyik szabályát, amely a vállalkozónak a piaci részesedésén alapul, nem kell mellőzni, mivel az a nyugati versenyjogokban is már bevált. A 30%-os mértékhez több módosító indítvány is érkezett, hiszen a dolog lényegéből fakadóan a mérték összegszerű meghatározásánál rendkívül sok szempontot kellett figyelembe venni. Mivel a fejlett versenyjogok ezt általában e mérték körül szokták megállapítani, a javaslat is ehhez igazodott, és a 30%-os határt ekként határozta meg.
Az azzal kapcsolatos aggályokat, hogy a hazai gazdasági életben az egyes piaci résztvevők részesedése milyen gyakran haladja meg ezt a mértéket, és ezért a résztvevők folyamatosan bele fognak ütközni e tiltó szabályba, azért nem tekinthetjük irányadónak, mivel a törvény a gazdasági erőfölényes helyzet meglétét önmagában nem tiltja, csupán az ezzel való visszaélést. A visszaélés jellemző eseteire vonatkozó szabályokat nem redukálhatjuk - Kósa Lajos indítványával ellentétben -, mivel azok segíteni fogják az ítélkezési gyakorlatot. Másrészről mind a fejlett piaccal rendelkező országokban, mind pedig a hazánkban is előforduló magatartástípusokat, így ez utóbbira jellemzően például a szerződésszegésből származó igények érvényesítéséről való lemondás kikényszerítését, tartalmazzák a szabályok.
Hagyományos eleme a külföldi jogoknak a fúziókontroll szabályára vonatkozó rendelkezések. A javaslat szabályai szerint a szervezeti egyesüléshez akkor kell engedélyt kérni, ha a résztvevők együttes piaci részesedése a 30%-ot vagy együttes árbevételük a 10 milliárd forintot meghaladja. Ha az engedélyt nem kérték meg, és arra mégis szükség lett volna, úgy a Hivatal a tudomására jutástól számított határidőn belül intézkedhet.
Ezzel a megoldással szemben Fekete Gyula indítványa bejelentési kötelezettséget írna elő, és a bejelentéstől számított határidőn belül engedne lehetőséget a Gazdasági Versenyhivatalnak a közbeavatkozásra. Ez az eljárási mód azonban teljesíthetetlen feladat elé állítaná a Hivatalt, hiszen így valamennyi szervezeti egyesülést meg kellene külön-külön vizsgálnia, hogy beleesik-e az említett esetkörbe, és így nyilvánvalóan kicsúszna a határidőkből.
Pál László módosító indítványa szerint a vállalkozóknak csupán az egyesülési szándékot kellene bejelenteniök a fúziókontrollra. Ez a megoldás azonban azért nem járható, mivel csak a teljes, kész szerződés ismeretében adhatja ki engedélyét a Versenyhivatal, látva annak minden kikötését.
Külön szeretném felhívni a figyelmet Horváth Béla módosító indítványának alkalmazhatatlanságára. A képviselői indítvány szerint ugyanis a szervezeti egyesülés cégbírósági bejegyeztetése során a vállalkozóknak mellékelniök kell a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét. Ezt azért nem lehet elfogadni, mert vagy a Gazdasági Versenyhivatal lesz ismét arra szorítva, hogy minden egyes szervezeti egyesülésről külön döntsön, vagy enélkül a cégbíróságnak kellene állást foglalnia arról, hogy a szervezeti egyesülés beleesik-e az említett két esetkörbe. Ez nyilvánvaló képtelenség, hiszen a cégbíróság nincs abban a helyzetben, hogy megállapítsa valamelyik vállalkozó piaci részesedését, vagy akár együttes árbevételüket. Ezért bár a módosító indítványt ugyan a gazdasági bizottság támogatta, ennek elvetését javasolom, és így foglalt állást az eljárásjogi szakkérdésben az alkotmányügyi bizottság is.
A fúziókontroll feltételei között szereplő százalékos mértékre és forint-összegre vonatkozó módosító indítványokkal kapcsolatban a korábban kifejtett indokokra kívánok utalni, és ezek miatt a javaslatban szereplő mértékek megváltoztatását nem támogatja a Kormány. A javaslat szerinti szöveget egyébként azzal megegyezően fogadta el mind a gazdasági bizottság, mind a költségvetési bizottság.
Speciális szabályt kell alkalmazni a javaslat szerint a fúziókontrollnak arra az esetére, ha az egyesülést államigazgatási határozat hozta létre. Ebben az esetben ugyanis a verseny fenntartásának érdekét felülmúlhatják bizonyos kormányzati gazdaságpolitikai szempontok, amelyek érvényesülését nem gátolhatja meg a Versenyhivatal. Ezért ilyen esetben részére csupán észrevételezési jogkört biztosít a javaslat, nyilvánvaló azonban, hogy rendszeresen a kormányzat sem hozhat a Versenyhivatal véleményével ellentétes döntéseket.
Több módosító indítvány is érkezett a fúziókontroll részletszabályaihoz mind az engedély megadásának kizártságát, mind pedig a kivételeket megállapító szabályokat illetően. Az előbbi vonatkozásban Kósa Lajos képviselő módosító indítványát a Kormány elfogadja, mivel a szervezeti egyesülés általában piaci megerősödésre vezet, ennek folytán indokolatlan azt az engedély megadásának kizáró okaként megjelölni.
Nem fogadhatóak el azonban a fúziókontroll alóli kivételek csökkentésére irányuló módosító indítványok, mivel a tőkekoncentráció szükségszerű a gazdasági életben, hiszen a műszaki-technikai fejlődés vagy a megbízható minőség hatalmas anyagi összefogást igényel, és ezek az eredmények hasznosak a fogyasztók számára is.
A versenyfelügyeleti szerv eljárásának a szabályaihoz több szövegpontosítási javaslat érkezett, amelyek közül többet, mint helyes kiegészítést, így például Pál László képviselőnek az eljárásban megbízottként eljáró szakértő titoktartási kötelezettségére vonatkozó javaslatát, valamint Szájer Józsefnek a fogyasztók megtévesztésének ügyeiben való nyilvános tárgyalásra tett javaslatát a Kormány elfogadja.
Nem lehet azonban elfogadni ugyancsak Pál László képviselőnek az iratokba való betekintés ügyfél-jogának a korlátozását célzó indítványát, mivel ez garanciális elvet sértene. Ha pedig a hatóság csak az ügy megítéléséhez szükséges iratokat szerzi be, úgy az eljárás lefolytatásához fűződő érdeket az eljárás alá vont személy üzleti titkainak érdekei fölé helyezhetjük.
Nem tartjuk célszerűnek Szájer Józsefnek azt az indítványát, amely kötelezően előírná, hogy a Gazdasági Versenyhivatal minden egyes ügyben hozott határozatát közzé kelljen tennie, hiszen az egyes határozatok nevelő hatását a hivatal tudja felmérni, és a csekély jelentőségű ügyekben hozott határozatok közzététele ezt nyilvánvalóan nem szolgálhatná.
Elfogadható viszont az eljárás díjára vonatkozóan az alkotmányügyi bizottságnak az a javaslata, amely Szabó Iván ide vonatkozó módosító indítványát veszi alapul. A Kormány azért támogatja ezt a bizottsági javaslatot, mert az egyes természetes személyek által indított versenyfelügyeleti eljárás díját nyilván nem lehet 100 forintban megállapítani, hiszen az rendkívüli, sokszor teljesen indokolatlan ügymennyiséget alakítana ki, amelynek elintézését a Versenyhivatal nem vállalhatja, nem is győzné.
A versenyfelügyeleti eljárás általános határidejének lerövidítésére vonatkozóan több módosító indítvány is született. Ezek az általános államigazgatási ügyintézési határidőhöz kívánták igazítani a törvényjavaslat szerint is speciális határidőket. Ezért a javaslatok azért nem fogadhatók el, mivel a versenyfelügyeleti eljárás jóval bonyolultabb a szokásos államigazgatási ügyeknél, másfelől a külföldi versenyjogok is minden esetben gyakorlatilag sokkal hosszabb határidőket engedélyeznek nyilván tapasztalati tények alapján.
Fontos változtatás a javaslatom a versenyfelügyelet döntési jogosultságának módosítása, amelyre többen is terjesztettek elő indítványt. Ezek közül Szájer József és Horváth József képviselő urak javaslatait támogatja a Kormány, mivel a polgári jogi igényekkel kapcsolatban a restitúciós intézkedési jogkör megszüntetésével összhangba kerül a Versenyhivatal döntési jogköre a bíróságok hatáskörével.
Itt említeném meg Szájer József képviselő úrnak a bírósági és a versenyhivatali hatáskörök elkülönítésére vonatkozó további módosító indítványait, amelyek - miután a döntési jogkör megbízhatóan szétválasztásra kerül, másrészt a versenyjogi és a polgári jogi semmisségi tényállások szakszerű megkülönböztetését maga Szájer József is elismerte - tulajdonképpen szükségtelenné váltak.
A bírósági eljárási szabályok módosítására Horváth József fontos javaslatot terjesztett elő, amely biztosítja a versenyfelügyeleti eljáráson belül a bírósági és az államigazgatási eljárás összehangolását, elkerülve a versenyhivatali eljárás összehangolását, elkerülve a versenyhivatali eljárás felesleges megismétlését. Emellett az államigazgatási eljárásban eljáró érdekelt felet a peres eljárásban is felruházza a fél jogaival, ami az ügyfél számára garanciális jellegű. Mindezen szempontok miatt a módosító indítvány elfogadását a Kormány is támogatja.
Rendkívül vitatott kérdése volt és része volt a törvényjavaslatnak a Gazdasági Versenyhivatal jogállásának és felügyeletének a kérdése. A státus problémája tulajdonképpen abban áll, hogy a Gazdasági Versenyhivatal nem sorolható be egyértelműen a jelenlegi állami szervezeti rendszerbe, ugyanis kvázi igazságszolgáltatási funkciói miatt nem tekinthető tisztán államigazgatási szervnek, és ezért ezen feladatainak pártatlan elbírálása érdekében nem célszerű más szerv felügyelete alá helyezni. Itt tehát két nagyon fontos érdek, egyrészt a kormányzati gazdaságpolitika érvényre juttatása, másfelől az igazságszolgáltatási funkció függetlensége kerül egymással szembe.
Az alkotmányügyi bizottság Kutrucz Katalin képviselőnő kezdeményezésére olyan módosító indítványt terjesztett elő, amely várhatóan összhangba tudja hozni e fontos érdekeket, ezért a javaslatot a Kormány elfogadja. Eszerint a Gazdasági Versenyhivatal nem áll egyetlen szerv felügyelete alatt sem, viszont elnökét és elnökhelyetteseit a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki meghatározott időtartamra.
A hivatalvezetők megbízatása csak szigorúan körülhatárolt esetekben szüntethető meg, és a hivatal működésének megítélése ebből a szempontból teljesen közömbös. A hivatalnak a Parlamenttel való kapcsolatát biztosítaná a viszonylag sűrű tájékoztatási kötelezettség mind a plenáris ülés, mind pedig az illetékes országgyűlési bizottság tekintetében. Természetesen ezek nem adhatnak lehetőséget az eseti ügyekben hozott döntések megvitatására, illetőleg felülbírálására.
A kifejtett indokok alapján tehát kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a beterjesztett törvényjavaslatot a Kormány által is elfogadott módosító indítványokkal együttesen fogadja el, a többi részletes és minden fenntartott módosító indítvánnyal kapcsolatos álláspontunkat a szavazás rendjében fogom közölni, amikor erre sor kerül. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)