Ungár Klára (Fidesz)
UNGÁR KLÁRA (FIDESZ): Köszönöm szépen Elnök Úr! A tisztelt Ház türelmét szeretném kérni, hogy 20 percen belül másodszor szólásra jelentkezem. Két különböző törvényt tárgyalunk, amely két törvény nagyon összefügg.Először kérdéseket szeretnék a Kormányhoz intézni. Szeretném megkérdezni azt, hogy mit jelent egy gazdasági törvényben az, amely a 2. szakaszban olvasható, hogy egymás méltányos érdekeit tiszteletben tartva és kölcsönösen együttműködve állapodnak meg az árban. Szeretném a Kormány méltányos érdekeit tiszteletben tartani és kölcsönösen együttműködni vele, és ezért nem adtunk be számos módosító indítványt, hanem csak a figyelmüket szeretném egy-két problémára felhívni.
Azt hiszem, hogy ez egy olyan passzus, amely teljesen értelmezhetetlen. De mondok egy másikat: Az emelt ár érvényesítéséhez ez esetben is a szerződő felek megállapodása szükséges - olvashatjuk a 6. szakaszban, annak (2) bekezdésében. Azt hiszem, alapvető joga is a szerződő feleknek, nem is kell leírni. Amikor ezt a mondatot olvastam, elgondolkodtam rajta, hogy talán valakinek eszébe jutott a szerződő feleket bármire is kényszeríteni? Miért kell leírni egy ilyen mondatot, hogy ez esetben is a szerződő feleknek kell megállapodni. Természetes, azért szerződő felek.
A probléma azt hiszem, leglátványosabban a legalacsonyabb hatósági árnál jelentkezik, amin elgondolkodtam, hogy hogyan lehet kikötni szabad vállalkozók számára egy legalacsonyabb árat, talán kötelezni lehet őket aztán arra, hogy ezen az áron vegyenek-adjanak? Miután nem tudjuk kötelezni őket, azt hiszem, olyan szabályokat nem kell hoznunk, amit nem tudunk szankcionálni. Teljesen értelmetlennek tartom és borzasztóan sajnálom, hogy Tóth úr visszavonta módosító indítványát, mert csatlakozni szerettem volna az ő módosító indítványához egy módosító indítvánnyal, amely ezt a problémát kiiktatta volna a törvény szövegéből, és csak a legmagasabb hatósági árat ismerte volna utána a törvény.
Tehát sajnálkozásomat most már félre kell tenni, és ezért csak figyelmeztetni szeretném az előterjesztőket, hogy teljesen hasznavehetetlen és értelmezhetetlen a legalacsonyabb hatósági ár fogalma. Gazdaságilag, a gyakorlati életben nem lehet használni ezt. Mégis, van egy módosító indítvány, amelyhez csatlakozni szeretnék, természetesen csak abban az esetben, ha a módosító indítványt beadó nem fogja visszavonni. Ez a 607-es módosító indítvány, amely a törvény 19. §-hoz kapcsolódik, amivel többen, többféleképpen foglalkoztak, maga az előterjesztő is többször módosította az indítványát. Itt arról van szó tulajdonképpen, hogy a Kormány kap egy jogosítványt az esetben, hogyha adózási, pénzügyi és egyéb szabályozási eszközök változnak, egy olyan jogosítványt kap, hogy a nem hatósági árak körében is 6 hónapra az árakhoz hozzányúlhat, tehát stoppolhatja őket, blokkolhatja, felemelheti, leengedheti.
A módosító indítványokat beadók érezték, hogy valahogy az a része nincs rendben ennek a szakasznak - ez a 19. szakasz -, hogy adózási, pénzügyi és egyéb szabályozási eszközök változása esetén kap a Kormány ilyen jogosítványt. Tudniillik nem tudjuk, hogy ez mit jelent. Adózási szabályok akkor változnak, lévén, hogy törvény szabályozza, hogyha mi, itt, változtatjuk őket. Pénzügyi és egyéb szabályozási eszközök akkor változnak, ha egy minisztérium új rendeletet ad ki, új végrehajtási utasítást, ha a Kormány valamit csinál, tehát bármikor, teljesen puha és megfoghatatlan, ezért Szalay úr módosító indítványához csatlakozva a 19. § eltörlését javaslom. És Elnök Úr, most már gépelik ezt az indítványt, bízom benne, hogy szünet után rendelkezésükre tudom bocsátani.
Szeretnék a beadott módosító indítványok közül többhöz csatlakozni és támogatni.
Az egyik legfontosabb az 572-es számú módosító indítvány és annak a 3. pontja, amely a 8. szakasz eltörlését jelenti. A 8. szakasz arról szól, hogy a hatósági árnak olyan magasnak kell lenni, hogy nyereséget és hatékonyságot biztosítson a vállalatoknak. A magam részéről azt hiszem, nem kell áttérni arra, hogy a vállalatok direkt támogatása után az árakon keresztül próbáljuk meg vállalatainkat támogatni, még akkor sem, ha mindannyian nagyon félünk attól, hogy az állami tulajdonban lévő vállalatok tönkremennek, és munkanélküliség lesz országunkban. Azt hiszem, még ez esetben sem szabad egy másfajta támogatási logikát kiépíteni.
Tehát szeretném a függetlenek három képviselője által benyújtott módosító indítványt támogatni és figyelmükbe ajánlani, borzasztó fontos lenne, hogy úgy, ahogy van, ez a 8. szakasz kikerüljön a törvényből.
Van az eredeti törvénytervezetben egy szakasz, ami minden dicséretet megérdemel és ez a 22. szakasz, amely hatályon kívül helyez - nem számoltam össze - körülbelül 40-50 rendeletet vagy utasítást, és azt hiszem, hogy itt volt az ideje, hogy ne csak törvényt alkossunk, hanem a megkezdett, még az előző Kormány által megkezdett deregulációs folyamatra is odafigyeljünk. Azt hiszem, hogy ez minden törvényalkotásnál értelemszerű, amelyek helyett a törvény átveszi a szerepet, más törvények megszűnjenek. Itt, amit üdvözölni kell, az az alacsonyrendű jogszabályoknak a megszűnte és számossága. Amit nem üdvözlök, az az, hogy a törvény gyakorlatilag egységes szerkezetbe foglalta, összerakta ezeket a nagyon sok helyen, sokféle módon szabályozott árszabályokat, és a tartalmi részét nem változtatta, érdemi változás nem történt, az addig, a mai napig hatályban lévő számos rendelkezésnek a szellemét egy az egyben átvette. Azt hiszem, deregulációnak igazából sajnos nem azt nevezzük, hogyha törvényi szinten szabályozunk valamit, és hatályon kívül helyezzük a többi rendelkezéseket, ez csak egy része a deregulációnak. Deregulációnak azt nevezzük és az lenne kívánatos, hogyha a tartalmi mondanivalója is megváltozna az új törvényeknek.
Kérem Önöket, hogy ezt a méltányos és kölcsönös együttműködésre irányuló magatartásomat vegyék figyelembe, és a 8. szakasz eltörlését ajánló módosító indítványt, illetve az én módosító indítványomat támogassák, amely a 19. szakasz eltörlését jelenti. Köszönöm a figyelmüket. (Szórványos taps.)