Szabó Iván (MDF)
SZABÓ IVÁN (MDF): Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársak! Nagyon röviden a gazdasági bizottság részéről az írásban Önöknek kiosztott jelentéshez szeretnék két ponton kommentárt fűzni, tekintettel arra, hogy itt a vitában ez már igen sokszor előfordult részben az előző, részben a jelenlegi ülésen.Az egyik a 8. §-nak a kérdése, amit Ungár Klára és Szalay Gábor is exponált, annak 2. bekezdése tárgyában. A teljes cikkelynek a törlésére vonatkozóan a gazdasági bizottságnak egyhangú állásfoglalása volt, hogy ezzel nem lehet egyetérteni, egyetlen szavazat a törlés mellett nem volt, még az előterjesztő csoportból való képviselők sem tudták támogatni ezt a javaslatot, az elvetés teljesen egyhangú volt, erre a cikkelyre jelen körülményeink között - ha nem is örök időkre - még szükség van.
A 8. § tárgyában a gazdasági bizottság Lotz Károly ide vonatkozó javaslatát fogadta el, kérem, ezt ajánlom a tisztelt képviselőtársaknak a figyelmébe.
A 19. § valóban egy igen érdekes kérdést feszeget, azt, hogy bizonyos körülmények között mi az a terület, amelyikre a Kormánynak árbeavatkozási mandátumot ad. Eleve az előterjesztés csak 6 hónapra vonatkozó lehetőséget teremtett meg, s ezt eredetileg Szalay Gábor egy előzetes parlamenti jóváhagyáshoz kívánta kötni olyan árak tekintetében, amelyek egyébként nem esnek a jelenlegi törvénytervezet hatálya alá.
A bizottsági vitában igen részletes érvek szóltak amellett, hogy meghatározott körülmények között elképzelhető, hogy a parlamenti vita pontosan valamilyen olyan cikknek a területén olyan hiányt vagy inflációs nyomást okoz az országban - ha ebben gyorsan nem lép a Kormány -, amelyik lehetetlenné teszi ennek adott esetben, szükséghelyzetben azonnali beavatkozással történő megállítását.
Ebben a tekintetben Szalay Gábor visszavonta ezt az indítványát, a Parlamentet mindenképpen a döntések mögött felsorakozó vagy azt elvető szervként bevezetni kívánta, ezért a gazdasági bizottság egyetértett, s merjük remélni, hogy a Kormány is egyet fog érteni azzal, hogy itt a Parlamentben elfogadásra kerüljön az a módosítás, hogy ilyen szükséghelyzetben indokoltan bekövetkező intézkedésre utólagosan a Kormány a Parlament jóváhagyását kérje, ami azt jelenti, hogy a 6 hónapnál rövidebb időszak alatt is elképzelhető, hogyha ez az intézkedés nem volt megfelelően alátámasztható, a Parlament annullálja.
Ebből a szempontból tehát Szalay Gábornak a 713-as számú módosítását támogatja a gazdasági bizottság, amely annyiban talán szigorított az ő "puhító" javaslatán, hogy kivette azokat a meghatározásokat, amelyeket javasolt eredetileg - hogy ez csak alapvető élelmiszerek, nyersanyagok és energiahordozók tekintetében álljon fenn -, és valamennyi, nem a törvény hatálya alá tartozó termék vonatkozásában ezt az eljárást a gazdasági bizottság indokoltnak tartotta.
Még egyetlen kérdésre szeretném felhívni a tisztelt Ház figyelmét. Ez pedig az, hogy az árakról szóló törvény igen szoros összefüggésben áll a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvénnyel. Nagyon komoly elmélyülést javaslok tisztelettel mindenki számára a módosító indítványok elfogadása, illetőleg el nem fogadása tekintetében, ugyanis a két törvénynek egymásra épülő törvényhelyei és cikkelyei vannak. Nehogy olyan ellentmondásba keveredjünk, hogy a tisztességtelen piaci magatartásnál esetlegesen elfogadott módosítás konzekvenciái nem jelennek meg az árban, vagy fordítva. Nagyon komoly erőfeszítést igényel mindnyájunktól, hogy a szavazás alkalmával ezt a két törvényt összefüggéseiben - méghozzá cikkelyenkénti összefüggéseiben - vizsgáljuk, mert számos módosító indítványt itt és ott egyszerre tárgyalva, a gazdasági bizottságban észleltük, hogy nem lehet az egyikhez hozzányúlni a másiknak a módosítása nélkül.
Ezt ajánlom tisztelettel a Ház figyelmébe. (Gyér taps.)