Horváth Balázs (MDF)
DR. HORVÁTH BALÁZS belügyminiszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A helyi önkormányzatok megalakulásával összefüggő kiegészítő és átmeneti szabályokról szóló jogszabály XII. szakasza értelmében az 1990. november hó 15-ig benyújtott megyei jogú várossá nyilvánítási kérelmekről Önöknek, az Országgyűlésnek november 30-ig meg kell hozni döntésüket. Ez indokolta, hogy kértük a sürgősséget. A megyei jogú várossá nyilvánítás céljából 21 város önkormányzatának képviselő-testülete nyújtotta be a jogszabályban írtaknak megfelelően - egy kivételével - kérelmét, vállalva a törvényben előírt azon kötelezettségét, hogy saját területén ellátja a megyei önkormányzati feladat- és hatásköröket. E városok közül - mint ahogy az imént erre érintőleg hivatkoztam - 20 megfelel a jogszabályi követelményeknek. Egyetlen kérelmet benyújtott város, Esztergom népessége nem éri el a 30 ezer főt sem, tehát nem felel meg a népességszámban előírt feltételeknek, amit egyébként a magam részéről is - lévén ez nagyon hangulatos és szép város - nagyon sajnálok. Az egyes városok megyei jogú várossá nyilvánításáról szóló, az Országgyűlés elé beterjesztett jelen határozati javaslat, amely nem szorul általános és részletes vitára, mert határozati javaslat, az önkormányzati törvény 61. szakaszának gyakorlati megvalósulását jelenti, nevezetesen a megyei jogú város települési önkormányzat, amelynek területén - persze megfelelő eltérésekkel - a saját hatásköreként ellátja a megyei önkormányzati feladat- és hatásköröket is. A megyei jogú várossá nyilvánítások sora is - amennyiben a javaslattal az Országgyűlés, Önök egyetértenek - részét képezi annak a folyamatnak, amely a települések nagysága, fejlettsége és sajátossága figyelembevételével megadja a lehetőséget az önkormányzatiság, a települési önállóság minél nagyobb fokú érvényesüléséhez, kiteljesüléséhez. Az önkormányzati rendszer fontos jellemzője, hogy a jogosítványok minden önkormányzatot egyenlően illetnek meg, a feladat- és hatáskörök viszont eltérőek lehetnek. E jogosítványoknál fontos azt hangsúlyozni, hogy a megyei jogú városi státusz kettős szereppel bír. Erre az önkormányzati törvény több helyütt is utal. E városok részben települési önkormányzatok, ezért el kell látniuk az ezzel kapcsolatos tevékenységeket, másrészben a megyei jogú státusz révén többletfeladataik vannak, mert megyei önkormányzati feladat- és hatásköröket is ellátnak. Ezen túlmenően a megyei jogú városok önkormányzatának nemcsak a helyi lakosság ellátása érdekében kell többletfeladatokat vállalnia, hanem a térségben betöltött szerepük is sok kötelezettséggel jár. Tisztelt Országgyűlés! Az előzőekből következően a megyei jogú városok megalakulásakor igen fontos, mily módon állapodnak meg a megyei önkormányzattal a különböző funkciók, az ehhez kapcsolódó ellátó és szolgáltató intézmények vállalásában, megosztásában. Mind a megyei, mind a megyei jogú városi önkormányzatoknak szem előtt kell tartaniuk azt, hogy a megye, illetve a régió lakosságát úgy, mint eddig - de most már munkamegosztásban - kell ellátniuk. Erre a törvény egyébként is kötelezi őket, figyelembe véve a már kiépült intézményi és szervezeti rendszereket. Nagyon fontos ügyelni arra továbbá, nehogy olyan szemlélet érvényesüljön, miszerint az én házam az én váram, és a megyei jogú város önkormányzata esetleg csak a saját lakosságával törődve a környező településeket ellátatlanul hagyja. A helyi adottságok lényegesen befolyásolják a megyei önkormányzat és a megyei jogú városi önkormányzat közötti ésszerű munkamegosztást, együttműködést. E sajátosságok határozhatják meg azt, hogy mely funkciókat kell megosztani, vagy párhuzamosan fenntartani, esetleg kitelepíteni vagy máshová telepíteni. Ezzel kapcsolaban is utalni kell arra, hogy a törvény széles körű lehetőséget ad az önkormányzatok számára ahhoz, hogy feladataik ellátása érdekében szabadon társulhassanak. Ez a jog a települési és megyei önkormányzatokat egyaránt megilleti. Fontos átgondolni a megyei jogú városok önkormányzatának a felsőfokú ellátást biztosító térségi szerepkörét is, ebből adódóan azt, hogy mily módon lehet elősegíteni a nem városi, illetve a nem megyei fenntartású speciális felsőfokú, regionális intézmények működési feltételeit. Nagyon sok példát lehetne erre hozni. A megyei jogú városi státusz - mint említettem - jelentős többlet- feladatköröket jelent, s ez megfelelő mértékű önkormányzati bevételek meglétét tételezi fel. A megyei jogú városok feladatköréből, funkcióiból és ezzel kapcsolatos intézményeinek finanszírozása szempontjából tehát meghatározó jelentősége van az önkormányzatok gazdálkodásának. Lényeges azonban ezzel összefüggésben egyértelműen kijelenteni - és erre a törvény is utal -, hogy a megyei jogú város a megyei önkormányzattól, illetve az állami költségvetésből átengedett bevételi támogatáson túl nem igényelhet más kiegészítő állami vagy megyei támogatást. Fontos felhívni a figyelmet arra is, hogy a megyei jogú város nem utasíthatja el az átvállalt, általa működtetett, közszolgáltatás iránt nem a városban, hanem a térségben jelentkező igények kielégítését sem. A megyei jogú városoknak ezért fokozott figyelmet kell fordítania arra, hogy az eddigi társadalmi, gazdasági, illetve szervező, ellátó szerepüket úgy kell betölteniök, hogy a jövőben is biztosított legyen ne csak a helyi lakosok, hanem a szűkebb és tágabb környezetében élő állampolgárok kiegyensúlyozott ellátása. Mindebből az is következik, hogy a megyei jogú várossá nyilvánítás nem jár külön előnnyel az állami támogatásokat illetően sem. Ez esetben is érvényesül azonban a normatív támogatások azon alapelve, hogy ahol a feladat és az intézmény van, az önkormányzat ott kapja a támogatást is. Így tehát pusztán az új jogállás a megyei jogú városok számára többlettámogatást nem jelenthet. Tisztelt Ház! Erre figyelemmel kérem, hogy a beterjesztett határozati javaslat indokolásának figyelembevételével - amelyet ki fogok még négy település (remélem és vélem, majdani megyei önkormányzat) vonatkozásában egészíteni - elfogadni szíveskedjenek; nevezetesen: Békéscsaba, Debrecen, Dunaújváros, Eger, Győr, Hódmezővásárhely, Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Nagykanizsa, Nyíregyháza, Pécs, Sopron, Szeged, Székesfehérvár, Szolnok, Szombathely, Tatabánya, Veszprém és Zalaegerszeg városokat szíveskedjenek megyei jogú várossá nyilvánítani. Kérem engedjék meg, hogy néhány település vonatkozásában - majdani megyei jogú városi önkormányzat vonatkozásában - a bizottsági viták és elnök úrék jóvoltából kiegészíthessem az imént elmondottakat. Azokra a településekre gondolok, amelyek ilyen, vagy hasonló jellegű státuszt nem értek el ez ideig, illetve az önkormányzati bizottsági vita során fenntartásai voltak a bizottságoknak. Dunaújváros. Rendkívül hosszú a város története; amit egykor még Dunapentelének hívtak. A város kommunális infrastruktúrája teljes körűen kiépített, képes a lakosság és a környék ellátására. Egészségügyi létesítményei közül megemlítendő az ezerágyas kórház és a korszerű rendelőintézet. Ez az átlagnál magasabb szintű ellátást biztosít; és kapacitásának mintegy egytized részével körzeti feladatokat lát el. Szociális intézményrendszere, intézményhálózata sokrétű - szociális otthon, hajléktalanok szállása, értelmi fogyatékosok napközi otthona stb. -, kiépített. A város középiskoláiba - ugye, a lélekszámot tudjuk: 59 ezer fő - 5300 diák jár, akik közül 1500 a bejáró. A városban működik a Nehézipari Műszaki Egyetem Kohászati és Fémipari Főiskolai kara több mint hétszáz hallgatóval. Speciális oktatási létesítmény a zeneiskola stb. Ezekkel az intézményekkel, amelyeket tovább lehetne még sorolni, de azt hiszem, szükségtelen, mert nem akarok a türelmükkel visszaélni, a megyei feladat- és hatásköröket, ha nem is tudja teljes egészében ellátni - hiszen ez nem is feladata, lévén még más ilyen funkciójú város a megyében -, de azért el tudja látni, azokból nagyon sokat át tud vállalni; magyarul: tehermentesíteni tudja a megye keleti felében a megyeszékhelyet. Hódmezővásárhely. A históriája szintén visszavezet a tizenharmadik- tizennegyedik századig. Ezt kiváltképp az ottani képviselők nagyon jól tudják. Intézményi hálózata az, ami meghatározó megint ebből a szempontból; az ötszázágyas kórház, a több mint százágyas rehabilitációs intézet - mindkettő betegeinek, illetve ellátottjainak több mint egytizede városkörnyéki lakos. A városban hat középiskola, gimnázium, négy szakközépiskola és szakmunkásképző dolgozik. A 3600 diák közül - hangsúlyozom ismét - ezer a bejáró, és ezen túl 600 diákkollégiumban nyert elhelyezést. A debreceni Agrártudományi Egyetem Állattenyésztési Főiskolai Kara e városban - a majdani megyei jogú városban - működik. Állatkórházzal is rendelkezik. A-kategóriás könytár, művelődési központ, múzeum, zeneiskola stb. is van a városban, tehát a szellemi infrastruktúra is kiépített. Úgy véljük, és ez a Belügyminisztérium álláspontja, hogy eleget tud tenni a megyei szintű kötelező önkormányzati feladatok ellátásának. Kulturális vonzáskörzete pedig az átlagost jóval meghaladja. Nagykanizsa. A törvényi feltételeknek - 50 ezer fő - szintén megfelel. Klasszikusan szép dunántúli település. A története is erre mutat. Már a Kiegyezés után rendezett tanácsú város volt. A hasonló nagyságrendű városokhoz képest kiemelkedően jó infrastruktúrával rendelkezik, víz- és gázellátása százszázalékos, a lakások kétharmad része csatornázott. Az elvezetett szennyvizek közel hetven százaléka biológiailag is tisztított. A fentiek alapján - nem akarom részletezni; hat középiskola stb., stb. - alkalmas megyei jogú központnak. Sopronról már annak idején is több vita volt. Én azt hiszem, hogy a leghűségesebb városról részletesebben beszélni teljesen felesleges. Egyetem, főiskolai infrastruktúra; Nyugat-Európa, Ausztria kapuja; a felsőoktatási intézmények vonzásköre, kulturális jelentősége. Ipara a közeljövőben a vámszabadterületi elképzelésekkel kapcsolatban még inkább ki fog épülni. Azt hiszem, elég indok van, ami alátámasztja az előterjesztésünket. Köszönöm a hosszú ideig tartó előadást. Elnök Úr, ennek az oka az volt - ahogy erre már céloztam -, hogy nem volt meggyőző az expozé, illetve az előterjesztésünk eme négy település vonatkozásában, és ezért megkaptuk a jogot és lehetőséget arra, hogy most egészítsük ki. Ezért a figyelmüket köszönöm. És elnézést!