Szabó Lajos (MDF)

1990. december 9.

DR. SZABÓ LAJOS (MDF): Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Röviden, tárgyszerűen kívánok kapcsolódni az általános vitához. Elöljáróban talán leszögezhetem, hogy a szakképzési hozzájárulásról és a szakképzési alapról szóló 1988. évi XXIII. törvény módosításának szükségessége a 24. órájába lépett. Tény: a szakképzés helyzete, különösképpen a duális szakképzést folytató intézmények helyzete a fenyegetettség állapotába került: egyrészt a törvény hibája, másrészt a privatizációs folyamat előrehaladottsága miatt. E két tényező figyelembevételével öt észrevételt, illetve megállapítást tennék. 1. Tapasztalható, hogy elkezdődött a szakképzési alapból létesült tanműhelyek, nagyértékű, korszerű gépek vállalati célra történő felhasználásának gyakorlata részben vagy egészében. Erre példa lehet Jász- Nagykun-Szolnok megyében, Kisújszálláson a Kunszöv, Törökszentmiklóson az Alföldi Építőipari Szövetkezet, Szolnokon a Mezőgép, SZotév. Ily módon vész el, illetve veszett el a szakképzési alapból a szakoktatásra fordított összegek egy része. 2. Problémát okozott, hogy az élelmesebb vagy - idézőjelben mondva - "kéregetni" jobban tudó vagy jobb lehetőséggel rendelkező igazgatók jelentősebb pénzeszközhöz jutottak, mások viszont alig-alig kaptak valamit. 3. A pályázati rendszer ugyancsak tartalmazott vagy tartalmaz szubjektivitást. Így a pályázó szakközépiskolák - idézőjelben mondva - "kutya vacsorája"-szerűen részesültek a szakképzési támogatásban, mint például ez évben is a vezetésem alatt lévő kunhegyesi híradástechnikai szakközépiskola. 4. A módosított törvényjavaslat hiányossága, hogy az 1. § (4) bekezdése b) pontja ismételten lehetővé teszi az úgynevezett profilidegen vállalatoktól történő pénzfelvételt. Szabályozni kell, hogy a válllat olyan szakképzést támogasson, amely összhangban van profiljával! 5. Örömmel nyugtázandó a szakképzési hozzájárulás körének és felhasználhatóságának kibővülése. Ugyanakkor, amennyiben marad az 1,5, illetve agrártevékenység esetén 10s szakképzési hozzájárulás, sajnálatos módon nem következik be ugrásszerű változás a szakképzés feltételeinek javulásában. Mindezekkel együtt a szakoktatás biztonsága érdekében tett lépésnek is örülni kell. Ezért egészében támogatom és elfogadásra javaslom a szakképzési hozzájárulásról és a szakképzési alapról szóló 1988. évi XXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. Köszönöm a figyelmet.