Békesi László (MSZP)

1990. december 10.

DR. BÉKESI LÁSZLÓ (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! A szocialista frakció a törvényjavaslatot a szükséges konstrukciók közé sorolja, egyetért azzal, hogy szülessen törvény a helyi adók rendszeréről és a helyi adóztatás lehetőségéről. Nem sorolnám fel azokat az érveket, amelyek részben az expozéban elhangzottak, és amelyekkel egyetértünk. Valóban önállóan gazdálkodó önkormányzatok számára a helyi adóztatás jogának a megteremtése, ugyanakkor azoknak a garanciáknak a beépítése, amely lehetetlenné teszi, megakadályozza, hogy a helyi adóztatás parttalan legyen, szükséges - ezért erre a törvényre szükség van. Szeretnék néhány olyan pozitívumra rávilágítani, amelyet a szocialista párti frakció jó szívvel támogat, és elfogadását, megerősítését ajánlja. Helyes, hogy a települési önkormányzatok adóztatási jogát kívánja a törvényjavaslat megteremteni, azzal a kivétellel, amely Budapest esetében természetes. Az is helyes, hogy nem a központi adók pótlékolásának jogát kívánja az önkormányzatok részére átadni, noha a világban nagyon sok helyütt a helyi adóztatásnak ez egy bevett gyakorlati formája. Nem zárjuk ki, hogy hosszabb távon, néhány esztendő után, a gazdaság felszálló ágában, az inflációs időszak lezárta után majd ez lehet egy korszerű helyi adóztatási rendszer jövője, de ma nem ez. Helyesnek tartjuk, hogy az önkormányzatok adóztatási joga részben vagyonelemekhez, részben az általánostól eltérő természeti és gazdasági feltételekhez kötődik, azt gondoljuk, ez hosszabb távon is tartható. Ebből a körből kifogásolni már most, a jelenlegi körülmények között is elsősorban a tevékenységhez kötődő adóztatási jogot tartjuk, hiszen ez ellentmond gazdaságunk fellendítése, dinamizálása, a vállalkozások gyarapítása, az ehhez csatlakozó tulajdonformák átalakítása nagyon fontos programjának. Azt gondoljuk - s ez megint nem mostani dolog -, talán később a végső fogyasztást terhelő, forgalomra épülő helyi adóztatásnak lesz majd valamikor létjogosultsága, s nem 1991-ben, amikor még erős az inflációs nyomás. Miben látjuk a törvényjavaslat gyengéit? Majdnem mindenben egyetértek Kuncze Gáborral, az SZDSZ képviselőjével, néhány eltérést azonban szükségesnek tartok hangsúlyozni. Az első dolog - s ez a költségvetési törvényjavaslat vitájához tartozik, de a helyi adóknál ismét meg kell említenünk -: minden olyan helyi adóztatás, amely gazdasági kényszerre épül, a mi frakciónk számára elfogadhatatlan. Azaz elfogadhatatlan az az alapelv, hogy a helyi adó hiánypótló funkciót töltsön be az önkormányzatok gazdálkodásában. Ez így nem megy, ebben az esetben az önkormányzatnak nem döntési szabadsága, hanem olyan gazdasági kényszer hatására létrehozott döntése fog szerepelni, amelyre az 1991-es költségvetés egy 26 milliárdos konkrét tervezettel utal. Nem véletlen, hogy éppen a potenciális gazdasági kényszer enyhítése érdekében ajánlunk a költségvetés keretében egy tízmilliárdos normatív támogatási növelést. Fontos garanciális elemnek tartjuk és ajánljuk beépíteni a törvénybe éppen az ilyen és ehhez hasonló makroszámítások és az ennek nyomán kialakuló, az önkormányzatokat terhelő kényszer elkerülése érdekében, hogy az önkormányzatok által megállapított minden többlet helyi adó az önkormányzatok saját forrása legyen, s ezzel a Kormány, a központi költségvetés ne csökkenthesse az önkormányzatok számára megállapított központi normatívákat, támogatásokat. Az elvnek nagyon nehéz lesz persze majd érvényt szerezni, hiszen borzasztó nehéz megállapítani azt a bázist, amelyhez képest a támogatás nem csökkenthető, mégis talán valamelyest erősítheti az önkormányzatok biztonságát s bizalmát egy ilyen garanciális elem beléptetése. Külön kell szólnom az építményadóról. Én azt gondolom, ha konzekvensen vagyont és vagyonelemeket akarunk adóztatni a helyi adók körében, amivel egyetértünk, akkor ezekből az építményeket nem lehet kihagyni, de nem úgy helyes, ahogy ezt a jelenlegi építményadó tervezete tartalmazza. Bár az államtitkári expozé az ilyenkor szokásos fordulatokkal élve a régi konstrukció mindegyikét sommásan elvetette, érvelvén az új konstrukció pozitív elemei mellett, én azt gondolom, mégsem helyes ez a sommás elvetés, hiszen ha valami, a magyar házadórendszer egyike volt a legkorszerűbb - hozzáteszem, nem is minden büszkeség nélkül -, Európa legliberálisabb házadórendszereinek. Minden, amihez képest az építményadó a helyi adók körében a lakóházakra vonatkozóan szigorítást tartalmaz, számunkra elfogadhatatlan és értelmetlen. Kétségtelen, hogy az önkormányzatoknak joguk van a lakóházakra megállapítandó építményadókban kedvezményeket, mentességeket biztosítani, ne ezt a hálátlan feladatot bízzuk az önkormányzatokra, tartsuk meg azokat a kedvezményeket és mentességeket a központi szabályokban, amelyekkel élni lehetett a házadó esetében. Erre Kuncze Gábor is utalt. A mi végkövetkeztetésünk nem az, hogy ne legyen építményadó, legyen építményadó, de lakóházak esetében ezek a kedvezmények érvényesüljenek. Hadd ne mondjam el, az átlagos lakásnagyságot ne terhelje helyi adó, azok, akik eddig mentességet élveztek, míg ez a mentesség le nem jár, élvezzék azt, akinek hiteltartozása van a lakására, ne fizessen építményadót, nem sorolom tovább. Ezek után még mindig nagyon sok építmény marad, amely után a tervezetnek megfelelően az önkormányzatok a helyi adót megállapíthatják. Az építmények esetében vitatjuk a forgalmi érték megállapításának lehetőségét és helyességét - egyetértek Kuncze Gáborral -, a telekadó megállapítása esetében mi is egyetértünk a forgalmi érték megállapításának lehetőségével. Azt gondoljuk tisztelt Ház, minden alapvető törekvésünkkel szembekerül a vállalkozók kommunális adójának bevezetése. Értelmetlen, helytelen, még akkor is, hogyha egy jogcímen történő adóhalmozódást a törvénybe épített garanciák kiiktatják. Azért nincs értelme, mert az ebben érintett kör a magánszemélyek kommunális adójával adóztatható, ha pedig mindenáron tevékenységi alapon akarunk adóztatni, ami hosszú távon tarthatatlan, akkor az iparűzési adóval ezt a kört meg lehet fogni. Munkahelyek száma után megállapítani helyi adót, amikor pont ellenkező céljaink vannak, tökéletesen értelmetlen dolog, ezért alapvetően ellenezzük a konstrukciónak ezt az elemét. Mindent összevetve, tisztelt Ház, úgy látjuk tehát módosításokkal a törvényjavaslatot elfogadhatóvá lehet tenni, nem megfeledkezve arról, hogy itt egy bonyolult rendszerről van szó, amelynek a végrehajtásához nemcsak törvényre, hanem a végrehajtáshoz alkalmas, felkészült apparátusra is szükség van, s ez bizony még az önkormányzatok előtt áll. Amennyiben az ésszerű módosításokat a Parlament elfogadja, úgy meg fogjuk szavazni a törvényjavaslatot. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)