Remport Katalin (MDF)
DR. REMPORT KATALIN (MDF): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Demokrata Fórum az előzetes megbeszélésünk értelmében nem állított vezérszónokot, úgy beszéltük meg, hogy majd a részletes, illetve az általános vita tárgyalása folyamán többen fogjuk kifejteni a Fórum véleményét. Ezért le is adtuk a jelentkezésünket előzetesen, de úgy látszik, a mai napon ez nem érvényesül. (Több hang: Írásban?) Írásban adtuk le a jelentkezésünket. Mivel így később kerültem sorra, ezért nagyon sok mindent elmondtak már előttem a hozzászólók. Elmondták, hogy ez valóban egy olyan kerettörvény, ami nem most teljesedhet ki, hanem majd csak akkor, hogyha a gazdasági viszonyok rendeződnek, hogyha majd az állami tulajdon privatizálásra kerül, tehát amikor már kialakul az önkormányzati tulajdon, és amikor éppen ezáltal a központi adók csökkenhetnek, és így áttevődhet a súlypont a központi adókról a helyi adókra. Az is elképzelhető, hogy ha jól gazdálkodik majd az új önkormányzat a saját vagyonával, ami majd a kezelésébe kerül, esetleg ne is kelljen ehhez az adóformához nyúlnia, kiválthassa saját gazdálkodásával ezt az adóformát. Mivel azonban ezeket az észrevételeket már előttem megtették, ezért inkább azokra az észrevételekre szeretnék reagálni, amik időközben elhangzottak. Kuncze Gábor képviselőtársam megjegyezte, hogy vajon képesek lesznek-e ezek az új önkormányzatok az ingatlanok értékét megállapítani. Én nem félek attól, hogy ne lennének képesek erre, hiszen eddig is a tanácsoknak megvolt az a lehetőségük hagyatéki ügyekben, hogy kiállítsanak adó- és értékbizonyítványt, tehát ez az apparátus ma is fennáll. Hogyha eddig meg tudták állapítani az ingatlanok értékét, akkor ezt a jövőben is meg tudják tenni. Az biztos, hogy nem január 1-jétől, hanem majd esetleg - ahogy az expozéban is elhangzott - év közepétől, de ezek az apparátusok megvannak, és hogyha netalán bizonytalanság keletkezik közöttük az értékek vonatkozásában, még mindig segítséget kérhetnek a megyei illetékhivataloktól, ahol központi nyilvántartás van az ingatlanértékekről. Javasolta Kuncze Gábor azt is, hogy az építményadót töröljük el. Kérem szépen, én ez ellen épp azért tiltakozom, mert az építményadó az egy vagyoni típusú adó, egy új típusú adó, ami merőben különbözik az eddig kivetett adóformáktól. És épp ez teszi lehetővé azt, hogy a közteherviselés elve alapján a vagyonosabb rétegek jobban viseljék ezeket a terheket, míg a szegényebb rétegek kevesebb adót fizessenek. Lehetséges, hogy épp ez lesz az a forma, ami majd a talán épp politikai hatalmuknál fogva nagyobb gazdasági hatalmat szerzett állampolgárokat nagyobb adózással fogja sújtani. És hogyha már itt tartunk, azt mondták, ugye, hogy nem fogadják el a helyi adózást, és nem fogják támogatni ezt a törvényt. Akkor viszont nyilvánvaló, hogy a központi adókból kell esetleg majd terheket, újabb emeléseket tenni, és újabb hiányt előidézni azáltal, hogy a helyi önkormányzatokat tovább támogatjuk a helyi adók kiesése folytán. Békesi László képviselő úr azért aggódik, hogy esetleg ezek az önkormányzatok, hogyha kivetik a helyi adókat, akkor a központi költségvetésőbl nem részesülnek majd esetleg ugyanolyan mértékű támogatásban, mint a többi önkormányzat. Igen ám, de a központi támogatások azok normatívák alapján történnek. Tehát nem is történhet meg, hogy esetleg egyik önkormányzat kiveti a helyi adókat, és ezáltal a normatívák csökkenjenek. A normatívák ugyanúgy megmaradnak ezekre az önkormányzatokra is, tehát ezek a központi támogatások ugyanúgy fognak érvényesülni azokra az önkormányzatokra is, amelyek élnek ezzel az adózási lehetőséggel, és azokra is, amelyek nem élnek ezzel a lehetőséggel. Fél attól is, hogy esetleg a kedvezményekkel és mentességekkel nem megfelelően fognak élni az önkormányzatok, és ezért azt szeretné, hogy ebben az alaptörvényben rögzítsük, hogy milyen kedvezményeket kell megadni és milyen mentességeket kell érvényesíteni. Ez egy kerettörvény. Szabad kezet kapnak az önkormányzatok, hogy mit alkalmaznak belőlük, milyen mentességeket alkalmaznak, a helyi viszonyoknak mik azok a legmegfelelőbb adótípusok, amiket kivethetnek ott egy-egy településen. És ugyanakkor kérdezem, hogy az SZDSZ és a Szocialista Párt miért aggódik annyira az önkormányzatok adókivetésével kapcsolatban, hiszen sajnálatos módon a Demokrata Fórum, ugye, nem ért el nagy sikereket a helyhatósági választásokon, így az önkormányzatok lényegében ellenzéki kézben vannak. Én hiszem azt, hogy megfelelő önmérsékletet fognak tanúsítani ezek az önkormányzatok, hiszen a saját létükről van szó, amikor kivetik ezeket az adókat. (Zaj, mozgás.) Felmerült az a kérdés is, hogy a korrigált forgalmi érték bevezetése jó, vagy nem jó. Én ragaszkodom a korrigált forgalmi értékhez, hiszen, ha négyzetméterre számítanánk, méltánytalan lenne azzal a falusi lakossággal szemben, hogy ugyanazok az elvek érvényesüljenek ott is, mint a kiemelt településen vagy a fővárosban. Elhangzottak egyrészt olyan érvek, hogy az adóminimum szintjén sem lehet sok kis településen kivetni a helyi adókat, másrészt, hogy elviselhetetlen terhet jelent a kistelepüléseken. Az adóminimum ellen én is tiltakozom abban az értelemben, hogy ez meghatározásra kerüljön minden esetben. Adóminimumot ott kell kivetni, ahol hátrányos pénzügyi helyzetben lévő település kiegészítő állami támogatásért fordul a központi költségvetéshez, mert ha ezt nem vet ki, akkor valóban nem fogjuk látni, hogy melyik az a település, amely igazán rászorul erre a kiegészítésre. Elviselhetetlenek lennének ezek a terhek? Tudjuk, hogy kiváltja a házadót, a büntető jellegű telekadót, a gazdasági szférát érintő telekhasználati igénybevételi díjat. Kis településeken hogyan érvényesülnek? Erre számításokat végeztem. Mivel a képviselőtársaim is túlzott adatokat mondtak a becsléseik alapján, és a sajtóban is a szélsőséges értékek alapján kerültek nyilvánosságra adóösszegek, jogos a lakosság aggodalma, hogy valóban mérhetetlen terheket fognak rájuk róni, amiket nem tudnak viselni, talán nem felesleges, ha ismertetem Önökkel a számításomat. Kevermes egy olyan átlagos település, amilyen - meggyőződésem, hogy - több száz van az országban. Háromezer lakosa van, a lakosság átlagjövedelme hét-hét és fél ezer forint. A lakosság fele minimálnyugdíjon él, és körülbelül 30%-a nyugdíjas, tehát tényleg mondható, hogy átlagtelepülés. Az 1260 ingatlanból 800 összkomfortos vagy komfortos, az ingatlanok általában 100 négyzetméter nagyságúak. Erre a 800-ra lehet körülbelül a helyi adókat kivetni. Ha a négyzetméter után számolnánk, akkor a száz négyzetméteres átlagot számítva valóban 30 ezer forint lenne a maximált adó, s a minimáladó szintje is hatezer forint lenne. Tényleg méltánytalan lenne a hétezer forintos átlagjövedelmű lakossággal szemben. Ha viszont a korrigált forgalmi értéket nézem: helyben az ingatlanok értéke átlagosan 600 ezer forint. A korrigált forgalmi érték nem úgy van, ahogyan Zsigmond Attila képviselőtársam mondta, hogy ennek a fele, hanem a lakosságot is figyelembe kell venni. Ennek körülbelül a negyede, ami 150 ezer forint. Ezután a 3% négy és fél ezer forint, tehát minimálszinten 900 forinttal lenne terhelhető egy ingatlan. Ez, úgy érzem, nem olyan elviselhetetlen teher egy évre, hiszen még 100 forint sincs egy hónapra, amit ne tudna viselni a lakosság. A telekadónál még nagyobb a különbség a négyzetméter-számítás és a korrigált forgalmi érték esetében, ugyanis itt átlagosan hatezer négyzetméteresek a telkek, és az átlagértékük körülbelül 50- 60 ezer forint. Ha a terület alapján néznénk és 100 Ft/m2-rel számolnék, akkor itt 600 ezer forint lenne a maximalizált telekadó. Még a minimális szint is 120 ezer forint lenne. Jellemző egyébként, hogy a lakosság jelezte, hogy felajánlja a telkeket, mert nem fogja tudni viselni ezt az adót. Ha viszont a korrigált forgalmi értéket nézem, akkor a 60 ezer forint fele, a korrigált forgalmi érték 30 ezer forint, annak az egy százaléka mindössze 300 forint, tehát maximális szinten is 300 forintban érinti csak a telektulajdonost ez az új típusú adó. Kommunális adó kivetése méltánytalan lenne ezen a településen, hiszen az utat, a vízművet közösségi alapon, közösen fizették meg, míg csatornázás, szennyvíz, illetve gáz nincs a településen. Hogy bizonyítsam azt is, hogy ha a sajátunkról van szó, és látjuk, hogy értelmes célra adjuk az adónkat, akkor valóban a fizetési hajlandóságunk is megnő, ezért érdemesnek tartom megemlíteni, hogy például az útadó, az útépítési hozzájárulás 8600 forint lett volna kötelezően, azonban a lakosság 10 ezer forintot vállalt, mert tudta azt, hogy szüksége van az útra, és saját hasznát látja belőle. Mint mondtam, kommunális adót kivetni ezen a településen nem lehet, idegenforgalmi adót szintén nem lehet: határmenti településről van szó, ahol a falusi turizmus sem jelent meg, és semmi nem vonzza a vidékieket vagy a máshonnan érkezőket. Ami pedig a vállalkozók kommunális adóját illeti, illetve az iparűzési adót, ebből szintén nagyon jelentéktelen bevétele lenne csak az önkormányzatnak, hiszen mindössze öt vállalkozó van, és ipart is mindössze 5-6 fő végez másodállásban. Ebből is látható tehát, hogy egy családot egy ház után átlagosan egy átlagos településen körülbelül 900-1000 forintban érintene minimálszinten, az építményadó 300 forint lenne, még a maximalizált telekadó is; más adó nem lenne kivethető ezen a településen. Úgy érzem, nem volt felesleges elmondanom, hiszen nagyon sok az aggodalom az új típusú adóval szemben. Mint mondtam, a törvény kiteljesített értelmezése, alkalmazása, mely tényleg csak akkor következhet be, ha a gazdasági viszonyaink lehetővé teszik, hogy a központi adó mértékét csökkentsük. Az általam is elmondottakra tekintettel kérem, a törvényt támogatni szíveskedjenek. (Taps.)