Vincze Kálmán (FKGP)
VINCZE KÁLMÁN (FKgP): Köszönöm, Elnök Úr. Figyelemmel arra, ami az előbb elhangzott, hogy a költségvetés tárgyalására elegendő idő álljon rendelkezésre a vitához, igyekszem rövidre fogni mondandómat. A Kisgazdapárt képviselőcsoportja is úgy értékelte, hogy többpárti Parlamentünk életében mérföldkő a költségvetés beterjesztése. A Kormány a tisztelt Ház elé terjesztette az 1991. évre elkészített állami költségvetés tervezetét. A költségvetés elkészítésénél az általános törvényszerűségek mellett meghatározó motivációs tényezőként kellett figyelembe venni a nemzetgazdaságban állandósult feszültségeket, a gazdaságpolitikai gyakorlat elmúlt tíz évi egyensúlyrontó tényezőit, az újratermelés lassulását, bizonyos területeken a negatív állapotok beállását, a modellváltásból adódó társadalmi problémákat, a piac nemzetközi területén bekövetkezett devizaelszámolási változásokat, az 1990. évi kedvezőtlen időjárási tényezőket. Az előbbiek ismeretében részben érthető, hogy a tervezet nem tudott eltérni a korábbi évek bázisszemléletű költségvetési kiadás és bevétel szembeállítási struktúrájától. Nyilvánvaló, hogy egy költségvetés bevételek és kiadások gyűjteménye, amely egyenlegében, annak előjelében és nagyságrendjében visszatükrözi a nemzet gazdaságának várható makroszintű viszonyait. Rendkívül magas kamatterhek terhelik a pénztulajdonosokat olyan tételek vonatkozásában, mint a külföldi források kamatai, a belföldi adósság terhei, az átlagos gazdálkodói vagyonarányos nyereségrátája és a forgóeszközöket finanszírozó bankkamat különbsége. Ezek a nemzeti jövedelem igénybevételi tételei. Ugyanakkor egyidejűleg forrást von ki a legjelentősebb pénztulajdonosi szférából, azaz a vállalkozások, vállalatok, mezőgazdasági gazdálkodók köréből. A restriktív hitelpolitika, valamint a preferenciák és diszpreferenciák átrendezésének erőteljes folytatása ellenére rosszabb a költségvetés egyensúlyi pozíciója. Az adópolitikában a költségvetési bevételi oldal kényszertörvényeket teremtett 1991-ben, az 1990. évhez hasonlóan. Csökken az élelmiszergazdasággal összefüggő közvetlen és közvetett támogatás, ugyanakkor ellentételként a tervezet nem számol olyan tétellel, vagy mozgástér- kibővítéssel, amely a lassú fejlődés irányába mutatna. Növekvő fogyasztási adó és csökkenő árkiegészítés ellenére nem állt elő a kívánt egyensúlyi állapotot közelítő bevételi és kiadási arány, ugyanakkor a gazdasági szférát ellehetetleníti, illetve az új gazdasági vállalkozásokat eleve kilátástalan helyzetbe hozza. Az EGK-országok, ahol a szubvenciók csökkentése - annak ellenére, hogy a fejlett technika és piac állandósult - alig várható, ugyanakkor a Magyar Köztársaság költségvetése alig számol támogatással. A támogatáspolitikának vissza kellene a költségvetésen keresztül tükrözni a vállalkozásokban bekövetkező struktúraváltást, nemcsak a mezőgazdaság területén, hanem a nemzetgazdaság más ágazataiban is. A lakástulajdonlás és a lakásbérlés speciális magyar kategória költségvetési kapcsolatrendszerét illetően a tervezet a lakáshitelek kamatainak jelenlegi irreális átlagos mértékét nem tudja a továbbiakban elviselhetőnek tartani. A Kisgazdapárt meg fogja az alternatívák közül szavazni valószínűleg azt a variánst, amely részben a költségvetési kiadási tételek között meghagyja, részben a lakosságra terheli a kamatváltást. Egyet kell érteni azzal a kitétellel, amelyik kimondja, hogy az állami kiadások nem lehetnek hosszú távon költségvetési tételek, nincs mellérendelhető bevételi előirányzat. A felhalmozási kiadásnak finanszírozásai tiszta költségvetési tétellé váltak. Ez pozitív tényező. Ugyanakkor ennek a tervezetnek már feltétlenül tartalmaznia kellett volna egy magasabb állóeszközérték-határt. Ez ugyan nem tipikus költségvetési tétel, ugyanakkor nemzetgazdasági közvetett hatékonysági tényező, az amortizáció, amelynek mikroszintű eredménybefolyásoló hatása van, amely költségvetési tétel. A központi költségvetésben bekövetkezett és bekövetkező szervezeti és feladatköri hatáskörváltozások nagyságrendileg változtatták meg az egyes előirányzatokat. A szövegezés, indoklás foglalkozik az átrendezés költségvetési előirányzatot módosító tételeivel, amely az előirányzat- módosulást hivatott alátámasztani, ugyanakkor részleteiben nem érzékelhetők az új szerkezet tartalmi összetevői és a hozzárendelt előirányzatok. Az önkormányzati és központi költségvetés néhány összefüggéséről: a tervezett előirányzatok normatív alapon rendezik a helyi és az állami költségvetés viszonyait, azaz a támogatás és a saját helyi források rendszerét, ugyanakkor nyitva hagy egy önkormányzatonként eltérő sávot, amelyet a helyi adók hivatottak kitölteni. Amennyiben ez a formáció konkrét településre való lebontású részletezésében elfogadásra kerül, akkor a kistelepülések, de a közepes nagyságrendű falvak között is rendkívül nagy szóródás jöhet létre az egyéb közteherviselést illetően. A kisgazdapárti képviselők pozitív elemként kezelik, hogy a központosítás helyett a decentralizációs elv érvényesül akkor, amikor a helyi adók súlya előtérbe kerül. A személyi jövedelemadó 50 százalékos átengedésének az indoka, valamint az indokolt szintű nivellálás nem kérdőjelezhető meg a jelen viszonyok között. Tisztában vagyunk a költségvetési törvény és az ahhoz kapcsolódó törvények ez év decemberi elfogadásának rendkívüli jelentőségével. Tisztában vagyunk azzal, hogy a szinte áttekinthetetlenül hatalmas és sokrétű törvényjavaslati anyag, valamint a rendelkezésünkre álló kétségbeejtően rövid idő kettős szorításában kell a következő hetekben törvénykeznünk. A magunk részéről minden erőfeszítést megteszünk azért, hogy az országnak 1991-re elfogadható költségvetése legyen. Az előzőekben érintőlegesen megfogalmazott kritikai észrevételeket az általános vita során benyújtandó módosító indítványainkban kívánjuk részletesen kifejteni. Köszönöm szépen. (Taps.)