Hack Péter (SZDSZ)
DR. HACK PÉTER (SZDSZ): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mindenekelőtt köszönöm Önöknek, hogy a döntés tegnapról mára halasztásával lehetőséget nyújtottak a számomra, hogy nagyon röviden szóban is kiegészítsem a törvényjavaslatot. Ígérem, hogy nem fogok visszaélni a türelmükkel, valóban csak egészen rövid kiegészítésre szorul az írásban Önökhöz eljuttatott indoklás. Azzal kell kezdenem, hogy nem tartom szerencsésnek, amikor törvényeket aktuális politikai igényekhez igazítunk, egy aktuális helyzetben törvényt módosítunk csak azért, hogy könnyebbé tegyük a dolgunkat. Ugyanakkor látnunk kell, hogy az elmúlt évben, 1989-ben egy sor előzmény nélküli törvény született meg és ebben a sorban az egyik legfontosabb törvény az 1989. évi XXXIV. törvény az országgyűlési képviselők választásáról. Ennek a törvénynek igazán törvényhozási előzménye csak a régmúltban volt Magyarországon, az elmúlt negyven évben nem volt hasonló törvényünk, így a törvény után bekövetkező gyakorlati tapasztalatok a törvény megalkotásánál még nem voltak ismertek. Ezért indokolt általában minden törvénynél - ilyen törvényeknél pedig különösen indokolt -, hogy a törvény első gyakorlati tapasztalatai után számba vegyük ezeket a tapasztalatokat és a gyakorlati következtetéseit levonjuk. A jelenlegi helyzetben, amikor az Országgyűlésre óriási nyomás nehezedik a törvényalkotás szempontjából, nyilvánvalóan nem tehetjük meg, hogy átfogóan elemezzük a választások tapasztalatait, és ezen tapasztalatok alapján átfogóan módosítsuk az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényt. Néhány tapasztalatot azonban - és a legfontosabb tapasztalatokat - már ez az év, azt hiszem, valamennyiünk számára megadott. Ez a tapasztalat a választásokon való alacsony részvétel tapasztalata volt. Ezt láttuk az általános választásokon, az országgyűlési képviselői választásokon, de ez volt a tapasztalat a helyhatósági választásokon is. Láthattuk, hogy az a feltevés, hogy a törvényhozási úton lehet ösztönözni a választókat a választási részvételre, megdőlt. Így az a törvényi előírás, amely az érvényesség, a választási forduló érvényességének és eredményességének feltételeit normatívan szabályozza, ez a feltevés ez csak bonyolultabbá, költségesebbé teszi a választási procedúrát, több fáradságot, több gondot okoz mindenekelőtt a választásokon részt vevő polgároknak, de nagyon sok fáradságot okoz a választási bizottságok tagjainak is, azoknak az önkéntes segítőknek és hivatásos önkormányzati alkalmazottaknak, akik ebben az évben is több vasárnapjukat áldozták arra, hogy a választásokon vegyenek részt, és a választások lebonyolítását segítsék. Ebből a tapasztalatból adódik az, hogy egy nagyon szűk ponton, egyetlenegy paragrafusban, azon belül is egyetlenegy bekezdésben, javaslom, hogy módosítsuk az országgyűlési képviselők választásának szabályait. Ez a módosítás is kizárólag az időközi választásokra vonatkozik, amelyekből a közeljövőben néhányra sor fog kerülni, és hogyha ilyen intenzitással dolgozik az Országgyűlés, akkor azt hiszem, hogy a jövőben még több ilyen időközi választásra kerül sor, hiszen több képviselő meggondolja, érdemes-e egyáltalán képviselőnek lenni ilyen óriási munkateher mellett. De a törvényjavaslat csak arról szól, hogy az időközi választások szabályainál egy enyhítést vezessünk be, az érvényesség feltételét ne szabjuk meg, tehát a választási forduló érvényes legyen, függetlenül attól, hogy mennyien vesznek rajta részt. Megítélésem szerint ez nem jogalkotási kérdés - még egyszer mondom, az, hogy ösztönözzük a választókat -, ez politikai kérdés, a választásokon részt vevő politikai erőknek kell olyan propagandát kifejteniük, hogy az emberek elmenjenek szavazni. Az eredményesség feltételeit pedig olyan módon kívánom a törvényben szabályozni, hogy a szavazatoknak egynegyedét kapja meg legalább a képviselő, akit megválasztanak. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az így megválasztott képviselő abszolút számokban több szavazatot kap, mint a második fordulóban a jelenlegi szabályok alapján megválasztott képviselő. A nemzetközi tapasztalatok is azt mutatják, hogy olyan országokban, ahol nincsen a hatályos magyar joghoz hasonló előírás, nincs meg ez az 50%-os küszöb, ott is nagyon gyakori az, hogy 50% fölötti a választási részvétel, tehát nem a törvényi előírás hozza ezt a magas részvételt. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a törvény kétharmados többséggel elfogadandó törvény, tehát a Ház konszenzusát igényli. Az idő sürget, a közeljövőben lesznek választások, ezért én tisztelettel arra kérem az Országgyűlés illetékeseit és különösen az alkotmányügyi bizottságot, hogyha van rá mód és lehetőség, a közeljövőben tárgyaljuk meg a bizottságban ezt a törvényjavaslatot. Ha a bizottsági ülésen kirajzolódik a konszenzus a pártok között, akkor ezt a törvényt szinte percek alatt el lehet fogadni az Országgyűlésben, még a jelenlegi feszített tempóban is szánhatunk egy kis időt ennek a törvénynek az elfogadására. Egyben bejelentem, hogy amennyiben az alkotmányügyi bizottság ülésén ez a konszenzus nem jön létre, tehát úgy tűnik, a pártok nem értenek egyet az ilyeténvaló szabályozással, akkor én a törvényjavaslatomat vissza fogom vonni, hogy ne terheljem a Ház plénumát. Köszönöm a figyelmüket. (Taps minden oldalról.)