Pap János (Fidesz)
DR. PAP JÁNOS (FIDESZ): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Miniszter Urak! Több mint fél esztendővel a rendszerváltás után kell feltennünk a következő kérdést: a szándéknyilatkozatokon túl mi a magyar Kormány határozatban is megfogalmazható, egyértelmű álláspontja a vízlépcsőrendszer sorsáról folyó nemzetközi tárgyalásokon. Készült-e olyan szakanyag, amely megfelelően alátámasztja a magyar Kormány több ízben kinyilvánított szándékát a vállalkozás felszámolására, hiszen a csehszlovák fél ezt joggal követeli tőlünk. A környezetvédelmi miniszter által irányított tényfeltáró bizottság milyen tényeket tárt fel júniustól mostanáig? Mikor és kinek számolt be eddigi működéséről? A bizottság késlekedése hátráltatja-e az érdemi kormányzati döntéseket? Az időhúzás ugyanis tragikusan rontja tárgyalási pozíciónkat, és évente milliárdos nagyságrendű kiadással jár anélkül, hogy megkezdődhetnének a helyreállítási munkálatok, mindenekelőtt a Dunakanyarban, ahol a jelenlegi állapotok fenntartása 200-300 millió forintot jelent a költségvetésben. Milyen összeget és milyen jogcímen irányoz elő a kormányzat a következő évre ennek az áldatlan állapotnak a konzerválására? Tudjuk, hogy a vízlépcsőlobby érdeke a költségvetési tétel fenntartása - minél tovább -, az ország érdekei azonban a mielőbbi helyreállítást diktálják. Tavasz óta, az akkor még ellenzékben lévő MDF nyomására a kormánybiztosi titkárság munkájába a független környezetvédő mozgalmak szakemberei is bekapcsolódtak. Közülük került ki a titkárság vezetője. A titkárság sokat tett azért, hogy gátat szabjon a beruházás folytatásában érdekelt csoportok és vállalatok további költekezésének. Felhívták a figyelmet az érvényes kormányzati döntéseket megkerülő, további építkezésekre, valamint a tárgyalásokkal kapcsolatban tanúsított magyar magatartás következetlenségeire. Számol-e azzal a kormányzat, hogy ezek után a titkárság vezetőjének tervezett elmozdítását a környezetvédők nyílt hadüzenetnek fogják tekinteni? Ez a kérdés már nem kérdés, mert a hadüzenet megtörtént. A jelenlegi kormánybiztos kinevezésével nem szűntek meg az odáig szükségszerű konfliktusok a titkárság és a kormánybiztos között. A kormánybiztost az új Kormány miért nem a vízlépcsőrendszer ügyében járatos, azzal régóta foglalkozó szakemberek, politikusok közül választotta? Tisztában van-e a kormányzat azzal az előttünk álló veszélyhelyzettel, melyet a kormánybiztos úr ténykedése okozott? Tisztelt Ház! Kinek jutna eszébe előre átadni tárgyaló partnerünknek a lehetséges lépések és ellenlépések bizalmas elemzését, a rendelkezésünkre álló teljes jogi érvkészletet, miközben a másik fél éppen a legbarátságtalanabb lépéseket fontolgatja velünk szemben. A kormánybiztos úr eljárása felér egy előzetes kapitulációval. Miközben tiltakozom a kormánybiztos által felkínált dokumentumcsomag átadása ellen, kénytelen vagyok feltenni a kérdést: szándékozik-e a Kormány olyan kormánybiztost kinevezni, aki megfelelően tudja képviselni az ország érdekeit? Szándékozik-e a Kormány egészen addig életben tartani a tényfeltáró bizottságot, amíg újabb tényfeltáró bizottságot kellene kiküldeni eddigi, kétes eredményű működésének kivizsgálására? Végül: mikor szándékozik a Kormány megszüntetni a kollektív felelőtlenség jól ismert rendszerét, amelynek ékes példája az, hogy a vízlépcső- kormánybiztosság felügyeletét egyszerre három tárca minisztere gyakorolja? Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon.)