Botos Katalin (MDF)
DR. BOTOS KATALIN pénzügyminisztériumi államtitkár: Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársam! A feltett kérdésére a következőket tudom válaszolni. Mindenekelőtt azt, hogy a normaemelés nem függ a Pénzügyiminisztérium intézkedésétől, legalábbis a normára vonatkozó konkrét intézkedésétől. Nem akarom megkerülni a feltett kérdésekre a konkrét választ, de a helyzet bemutatása érdekében, hogy a kép teljes legyen, azért elmondanám, hogy az élelmezési nyersanyagnormák meghatározása 1989-től nem a Pénzügyminisztérium feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés. Tény, hogy az alaprendelet - nem idézem a számokat, gondolom, itt vannak, tehát az alaprendelet, idézőjelbe téve - a miénk, de az új, a mindenkori élelmezési nyersanyagnormákra épülő térítésidíj-rendszer bevezetésével egyidejűleg 1989-től bevezetett módosítások már az akkori elnevezések rövidítésének megfelelően SZEM-MM-PM, illetve SZEM- MM-PM újabb - csak más számokkal - együttes rendeletek, már a három leginkább érintett tárca, tehát a Szociális és Egészségügyi, a Művelődési és a Pénzügyminisztérium együttes rendeleteként jelentek meg. Mint a jogszabály-megjelölés is mutatja, a téma fő felelőse a Szociális és Egészségügyi, ma Népjóléti Minisztérium. De a képviselőnő kérdésére konkrétan visszatérve a következőket mondhatom el. A hatályos szabályozás alapján az intézménynek ma is módja van a normáktól eltérni. Tény, hogy ezt a módot csak akkor gyakorolhatja, ha az nem jár a költségvetési támogatás felemelésével. Ez azt is jelentheti, hogy az igénybevevők térítési díja emelkedik. De a fenntartónak lehetősége van arra is, hogy a térítési díj emelése helyett más pénzeszközeiből - amennyiben ilyenek vannak - biztosítsa a fedezetet. Tehát a gyermekétkeztetési norma központi intézkedés nélkül is emelhető. A képviselőnő azt is megkérdezte, hogy van-e koncepció erre vonatkozóan. Információink szerint - éppen a mai napon, december 10-én, így szól a dátum, a munkatársaimtól kapott információm szerint folyt egy olyan egyeztető tárgyalás az illetékes szakértők között, éppen a Népjóléti Minisztériumban, ahol ezt a koncepciót kialakították, és ennek legalábbis a kialakítását már - hogy úgy mondjam - folyamatba tették. Tehát ennek a koncepciónak a fővonása az lenne, hogy visszaadja a szabadságát az önkormányzatnak, mert az önkormányzati önállóságot nyilvánvalóan korlátozná a jelenlegi szabályozás fenntartása. Valószínűleg az lesz majd a megoldás, hogy az önkormányzatok számára szakmai ajánlásokat adunk, meghatározva a rászorulók támogatásának a prioritását. Tulajdonképpen az a tény, hogy az önkormányzati új normatívák, például az általános iskolai oktatásra adott 30 ezer forint/fős kvóta, módot adnak arra, hogy ezt erre a célra is felhasználják. Ezen túlmenően az önkormányzatok számára több lehetőség nyílik, hogy rangsorolják feladataikat. Az önkormányzati szabadság e területen a legnagyobb, mivel a normatívák felhasználása nem kötött. Én azzal persze tisztában vagyok, hogy képviselőtársam nem igazán boldog ezzel a válasszal, hiszen azt szeretné, hogy a központ adjon erre kellő lehetőséget. Azt hiszem, hogy a délelőtti költségvetési vita elég világossá tette az ország rendkívül nehéz helyzetét és azt, hogy ezeknek a bizonyos szolgáltatásoknak, amelyeket igénybe vesznek a legkülönbözőbb formákban a társadalom különböző rétegei, a terheit egyre nagyobb mértékben kell megosztani az igénybevevő családok, sajnos, ebben az esetben, és a szóba jöhető központi, illetve helyi önkormányzatok között. Köszönöm szépen, és kérem, fogadja el válaszomat. (Gyér taps.)