Botos Katalin (MDF)

1990. december 21.

DR. BOTOS KATALIN tárca nélküli miniszter: Elnök Úr! Tisztelt Ház! A vállalkozási nyereségadó-törvény szintén jelentős vitát váltott ki a tisztelt Ház tagjai között. A törvényjavaslathoz mintegy 35 módosító indítvány készült, ezek közül jó néhánnyal a Kormány is egyetértett, és a bizottságok is elfogadásra javasolták, amivel a Kormány - mint mondom - szinkronban volt. A Kormány által nem támogatott és elfogadásra ily módon nem javasolt képviselői indítványok közül fontosságuk alapján a nyereségadózás három területén felvetődő javaslatokat szeretném itt most röviden csokorba kötni. A nyereségadó általános mértékével kapcsolatos, a nyereségadó-kedvezmények körével kapcsolatos és az adókötelezettség mérséklése érdekében az elszámolható költség kiszélesítésére irányuló javaslatokról szeretnék néhány szót ejteni. Az adó mértékére vonatkozó képviselői indítványok azt jelzik, hogy az Önök véleménye is jelentősen differenciált. Három - ugyanis három, egymástól és az érintett kört, vállalkozói kört tekintve jelentősen eltérő - javaslat érkezett be. Az egyik Palotás János és Fejes János képviselő uraké, amely szerint a 3 millió forint alatti nyereség 35%-os adójának megszüntetésével egyidejűleg a többségi magántulajdonnal működő vállalkozások az alapítás évében 75%-os, ezt követően pedig 50%-os nyereségadó-kedvezményben részesülnének. Tisztelt Ház! Ez praktikusan azt jelenti, hogy az érintett vállalkozói kör adókötelezettsége átlagosan 10, illetve 20%-kal mérséklődne, nem is beszélve arról, hogy ezen túl még más adókedvezményekre jogosultak-e vagy nem. Előzetes számításaink szerint e javaslat 1-2 milliárd forint adókieséssel járna egyenlegét tekintve, de az igazi komoly problémát az okozza, hogy e javaslat megvalósulása a magántulajdonon alapuló vállalkozások körén belül is igen jelentős adózási különbségeket keletkeztet, attól függően, hogy a befektetés hova történik. A többségi magántulajdont el nem érő részvénytársaságokban érdekelt kisbefektetők, a dolgozói részvényvásárlási program és a privatizálás egyéb módszerei is veszélybe kerülnének ebben az esetben. A javasolt megoldás olyan jelentős adózási különbséget eredményezne a vállalkozói körben, az állami tulajdon utáni részesedést is figyelembe véve, hogy sok esetben nem a piaci és a gazdasági ésszerűség döntené el, hogy milyen szervezeti és gazdálkodási kereteket célszerű választani, hanem az adókedvezmények megszerzése. Kuncze Gábor képviselő úr javaslata szintén e területen jelent meg. Ennek a lényege, ugye, az volt, hogy a 3 millió forint alatti nyereség csökkentett, a 30%-os adó mértékéből származó jövedelemtöbbletet a következő 3 millió forintos sávban 50%-os mértékkel vonjuk el úgy, hogy a 6 millió forintnál nagyobb nyereséget elérő vállalkozások 40%-os átlagadót fizessenek. E javaslattal a Kormány azért nem ért egyet, mivel a 3 millió forint feletti nyereséget realizáló, de még így is kis szervezetnek minősülő vállalkozások adója 3 millió forintnál drasztikus, mintegy 20%-os mértékkel adózik magasabban, ugyanakkor nemcsak a legkisebb vállalkozásokat ösztönözné ez a javaslat, hanem az átlagosnál alacsonyabb hatékonysággal működőket is. További problémája a javaslatnak, hogy szándékkal ellentétesen a vállalkozói szektorban általában nagyobb lenne a jövedelemelvonás a jelenleginél. Dr. Szabó Iván javaslata a nyereségadó általános kulcsának 40%-ra történő emelésével foglalkozik, azzal, hogy az újonnan létesülő magánvállalkozások az első évben 60%-os adó-visszatérítést kapnának, és minden magánvállalkozás további 3 éven keresztül, tehát a +91-+93-as években számítva, a nyereségadó 50%-át tarthatná vissza. Ez 16-20%-os adóterhelést jelentene a vállalkozók számára. A Kormány - kompromisszumkészségét kifejezendő - e javaslat felé hajlik, bár szeretné ismét kinyilvánítani általam azon véleményét, amit az expozéban és az adótörvények bevezetésében is, hogy a magántőkét az adórendszer már ma is megkülönböztetett figyelemben részesíti, különböző kedvezmények alátámasztják, hogy a Kormány ebben az esetben a gazdasági prioritásokat határozottan az adópolitika szempontjai fölé helyezte. A magánvállalkozáskor a kezdőknek a legnagyobb gondot az induló tőke megszerzése okozta, és ehhez több milliárdos adókiesés árán igen nagymértékű segítséget ad az 50%-os gyorsított amortizáció, és egyidejűleg a személyi jövedelemben az adóalap csökkentésének lehetőségével adott kamatmentes állami kölcsönnel egyenértékű kedvezményt. Tisztelt Ház! Viszonylag széles körű volt az adókedvezmények kiszélesítésére vonatkozó más képviselői indítványok száma is. Ezek többsége egyrészt az elmaradott térségek kedvezményének további emelésére, kiszélesítésére vonatkoztak, másrészt élelmiszeripar, élelmiszer- kiskereskedelem, kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek kapcsán pontosan azoknak a csökkentéseknek, a kedvezmények mérséklésének a visszaállítását szolgálták volna, amely mérséklésekre a törvény az egységesség érdekében, az adózás elvének normatívabbá tétele érdekében törekedett. Tisztában vagyunk a javaslatok céljaival, és érezzük a Kormány részéről a szükségességét a kedvezőtlen adottságú térségekre irányítandó fokozottabb figyelemre. Szeretném azonban felhívni a figyelmet arra, hogy ennek ellenére nem látunk most lehetőséget ezen indítványok formájában az adókedvezmények szélesítésére, hiszen már eddig is jelentős kedvezményeket tartalmaz a törvény egészében az elmaradott területek számára, a beruházások 30%-át ezeken a területeken le lehet vonni. Öt évig az új adóalanyok csökkenő kedvezményt vehetnek igénybe, tehát a kezdést segíti. Arra hívom fel az Önök figyelmét, hogy a kormányzat gondolkodásában nem az adott helyzet konzerválása, nem az olyan típusú támogatások előtérbe helyezése áll, amely adott helyzetben a támogatási szükségességet tartósan fenntartja, hanem az új vállalkozások indításában előbb-utóbb megszüntethetővé teszi. Az adórendszer továbbfejlesztése során az alapvető elvárások között szerepelt az egyes tevékenységek jövedelemhelyzetét javító, piacot helyettesítő adókedvezmények radikális csökkentése, a fennmaradó preferenciák struktúraformáló szerepének erősítése, ami körülbelül ugyanaz, amit az előbb elmondtam. Az adókedvezmények körének kiszélesítésére vonatkozó indítványok azonban - tisztelt Képviselőtársaim - mintegy tízmilliárd forint körüli összeggel csökkentenék a költségvetés bevételeit, figyelembe véve ezt a feszített helyzetet, azt hiszem, nem kell hosszasan indokolnom, hogy ez a kiesés mit jelentene most a számunkra. A kedvezmények kiszélesítésére irányuló javaslatok közül súlyánál és elvi fontosságánál fogva is kiemelem Fejes Attila 1069. számú indítványát, amely a közszolgáltató tevékenységekkel kapcsolatos adókedvezmény-bővítést tartalmazza. Nagyon röviden szeretném itt elmondani a kormányzatnak azt az álláspontját, hogy ez a javaslat egy olyan állapotot próbálna visszaállítani a törvényhozásban és a jogszabályalkotásban, amelyet 1989-ben éppen azért szüntetett meg a kormányzat, mert nem azt a célt érte el vele, amit eredetileg kívánt. Mások kapták az adókedvezményt, mint akiknek szánták. Nem az a vállalkozói, közszolgáltatói kör, hanem éppen a nekik beszállító építők és építtetők, és ennek az indokoltságát nem látjuk. Ez egy problematikus rendszer lenne. Nem lenne értelme visszatérni egy problematikus rendszerre. Tisztelt Ház! Az adókedvezményekhez kapcsolódó indítványok között jelentős részben a környezetvédelem további ösztönzését szolgálók is találhatók. A törvényjavaslatban a beruházási költségek 20%-os adókedvezmény-felemelését, a káros környezeti hatások körének kiszélesítését, a környezetvédelmen túl a természet- és műemlékvédelem kedvezményezését javasolták a módosító indítványt benyújtó képviselők. Azt, hogy a környezetvédelem közérdek, a kormányzat messzemenően elfogadja. Egyértelműen programja szerintinek tartja e szempont előtérbe helyezését. Ezért is került új kedvezményként 1991-től a javaslatban is megfogalmazásra. Ugyanakkor a környezetvédelmi előírások megtartását és javítását kötelező normatív szabályok írják elő, amelyet valamennyi adóalanynak komoly szankciók kilátásba helyezése mellett kell megtartania. Az adórendszer ehhez, mint ösztönző lehetőség, hozzá tud járulni, hiszen akinek a beruházáshoz nincs megfelelő forrása, nyeresége, az a nyereségadó-kedvezményt sem a tudja erre a célra igénybe venni. A javaslatban megfogalmazott káros környezetvédelmi kihatásokat csökkentő beruházások adókihatása várhatóan mintegy 900 millió forint, az indítványok elfogadása esetén a költségvetési bevételkiesés megsokszorozódna. Másrészt igen nehezen ellenőrizhetővé válna, mert fellazulnának azok a definíciók, amelyek a valóban szükséges, és a ténylegesen csak a káros hatást kivédő beruházási folyamatok között meg kellene hogy vonhatók legyenek. Mindezek alapján a Kormány az adókedvezmény feltételeinek további szélesítését nem javasolja. Az adó csökkentésében a kedvezmények bővítése mellett - mint említettem - jelentős súlyt képviselnek az elszámolható költségek körének növelésére tett indítványok. A javaslatok között szerepel a mezőgazdasági termelésben bekövetkező rendkívüli elemi kár, aszály, belvíz kockázatának ellensúlyozására az érintettek által létesítendő jövedelemkockázati alap forrásának megteremtése. A képviselőtársaink indítványa arra irányul, hogy az alap forrásaihoz a termelők adózatlan eredményükből járulhassanak hozzá. Tisztelt Ház! Szeretném felhívni a figyelmet, hogy megértjük a közös összefogás szükségességét, de mivel adózatlan eredményből történő vállalásról van szó, ez egyértelműen a kormányzat részvállalását jelenti, és minimum, magának az előterjesztő képviselőnek a becslése szerint is egy olyan 2 milliárd forintos kihatású javaslat, ami a költségvetést megterheli, tehát ennek egyértelműen a fedezetét meg kell találjuk a megtakarítási oldalon is. A módosítási javaslatok között a legnagyobb kihatású Palotás János és Fejes Attila a gyorsított amortizáció terjesztését célzó javaslata. Jelenleg is az egyik szembetűnő különbség a többségi magántulajdonú társaságok és az egyéb adóalanyok között, hogy az előbbiek saját hatáskörben a gépekre, berendezésekre, járművekre 50%-os gyorsított értékcsökkenéssel számolhatnak, ilyen gyorsan írhatják le tehát ezen állóeszközöket. Az indítvány ezt tovább szeretné növelni 100%-osra, és még egyéb más részletekben is bővíteni szeretné a kedvezményt. A javaslatot a Kormány - tisztelt Képviselőház - nem támogatja, mivel ez egy olyan drasztikus kiterjesztését jelentené a jelenlegi leírási kedvezményeknek, amellyel a vállalkozói kör adóalapja a többségi állami szektor kivételével gyakorlatilag az osztalék egy részére szűkülne, a szövetkezetek esetében többévi adóalap tűnne el, az indítvány kihatása több mint 10 milliárdos bevételcsökkenést jelentene. De ez a 10 milliárd is éppen elég nagy kiesés, ahogy ezt látták képviselőtársaim, amikor a kiadási oldalon meg szeretnénk az ellentételt találni. Éppen ezért - tisztelt Képviselőház - arra kérem Önöket, hogy a Kormány által is támogatott módosításokkal egyetemben fogadják el a törvényt. Köszönöm szépen. (Gyér taps.)