Kádár Béla
DR. KÁDÁR BÉLA, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! A külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. számú törvény módosítására vonatkozó törvénytervezet vitája mind az Országgyűlés plenáris ülésein, mind a különböző parlamenti bizottságokban a pártok és képviselők értő és felelősségteljes hozzáállását tükrözte. Mindezzel kifejezésre juttatták annak a kormányzati törekvésnek a támogatását, amely a külföldi tőke nagyobb mértékű magyarországi beáramlását kívánja előmozdítani. Örömmel állapítottuk meg, hogy a fő kérdésben lényegében valamennyi politikai párt és a független képviselők is egyetértettek. A törvénytervezet alapján véve a külföldi tőke beáramlási feltételeinek további liberalizálását szolgálja. E szempontból kiemelem a többségi külföldi részvételű gazdasági társaságok alapításához szükséges eddigi hatósági engedélyezési rendszer megszüntetésére vonatkozó javaslatunkat, amellyel valamennyi hozzászóló egyetértett. Rendkívül aktív bizottsági vitákban a Kormány több képviselője, illetve bizottsága is a módosító indítványt fogadta el. A beérkezett módosító javaslatok többsége alapvetően három kérdéskörrel foglalkozik: az adókedvezmények sávos rendszerével, az adókedvezmények igénybevételéhez szükséges minimális alapító vagyon nagyságával, és az első öt évben 100%-os adókedvezménnyel járó különösen fontos tevékenységekkel. Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy a Kormány nevében ismertessem az egyes képviselői, illetve bizottsági módosító javaslatokkal összefüggő álláspontunkat a törvénytervezet paragrafusainak sorrendjében. l. Az 1107-es számú módosító indítványban dr. Eörsi Mátyás képviselő úr azt javasolja, hogy az alapításhoz ne kelljen devizahatósági vagy más hatósági engedély. Az indítványt nem javaslom elfogadásra, mert a benyújtott törvényjavaslatból a hatályos törvény 9. §-ának (3) bekezdése hatályon kívül helyezi, és a korábbi bekezdés szövegének a megváltoztatásával egyértelműen jelzi, hogy külföldi részvételű társaság alapításához nem szükséges engedély. Annak törvényi kimondása pedig, hogy a társaság alapításához az előírt hatósági engedély nem szükséges, kizárná annak a lehetőségét, hogy bizonyos tevékenységek - pl. szerencsejátékok folytatására alakuló társaságok - létrejöttéhez a későbbiekben a törvény engedély beszerzését szabja meg. A 899-es számú módosító indítványban Horváth Béla képviselő a törvényjavaslat 2. §-ában foglalt, a törvény 12. §-a (1) bekezdésének további kiegészítését javasolja azzal, hogy a külföldi Magyarországon már működő társaságban való részesedése, elidegenítése esetén a kapott ellenértéket új társaságba vagy már működő társaságba fektethesse be. A gazdasági bizottság a "való" szó helyébe "külföldiként megszerzett" szavakat fogadta el, és a képviselő is egyetértett ezzel. Az alkotmányügyi bizottság a "működő" szó helyett a "létrejött" kifejezéssel fogadta el a gazdasági bizottság javaslatát. A Kormány részéről jogilag legfontosabbnak az alkotmányügyi bizottság javaslatát tartjuk, és ezt javasoljuk elfogadásra. A "külföldiként szerzett" kifejezéssel pontosan behatároltuk, hogy külföldi és nem magyar tag befektetéséről van szó. A "létrejött" kifejezés a működés előtti, az alapítási folyamatra is kiterjed. A 994-es számú módosító indítványban Frajna Imre képviselő úr újabb adósávok bevezetésére vonatkozó indítványának elfogadását nem támogatom. A módosító indítvány ugyanis az adókedvezmény sávos rendszerében lényeges változtatásokat kíván bevezetni, az adókedvezményeket alapvetően a külföldi tőke részvételétől függővé téve, ugyanakkor az adókedvezmények mértékében is jelentős változásokat javasol. A külföldi befektetők ezen adókedvezmény- rendszert már megszokták, megértették, ezzel számolnak. Lényeges változtatás bevezetése a magyar szabályozórendszer iránti bizalom megrendülésével is járhat. A 936-os és az 1039-es számú módosító indítványokban Csépe Béla és Békesi László képviselő urak azt javasolják, hogy az adókedvezményre jogosító alapítói vagyon maradjon továbbra is 25 millió forint, a Kormánynak azon javaslatával szemben, hogy emeljük ezt fel 50 millió forintra. A képviselő urak indítványát a következők miatt nem javaslom elfogadásra. Alapvető cél, hogy a külföldieket minél nagyobb mértékű tőkebefektetésre ösztönözzük. A 25 millió forintos értékhatár 1986-ban került meghatározásra. Az azóta eltelt öt évben az infláció mértéke olyan nagyságrendű volt, ami indokolja ezen összeg legalább 50 millió forintra való felemelését. Ma már egyébként az 50 millió forint is lényegesen szerényebb az eredeti 25 milliónál. Az 1021-es számú módosító indítványban Szarvas Béla képviselő úr javaslata nemcsak a 25 millió forintos alapítói vagyonra vonatkozó értékhatár fenntartását indítványozza, hanem az adókedvezményre jogosító külföldi részesedés hányadát 30%-ról 20%-ra kívánja csökkenteni. Ezt az indítványt nem javaslom elfogadni, az előbbiekben kifejtettek alapján. Az 1002-es számú módosító indítvány l., 2. és 3. pontját illetően Pál László képviselő úr a törvény adókedvezmény-rendszerét érdemben és filozófiájában kívánja módosítani, amikor az adókedvezmény helyett kedvezményes adókulcs bevezetésére tesz indítványt. Javaslatát a Kormány az alábbi indoklással nem támogatja. Véleményünk szerint ez újfent olyan lényegi változtatást jelentene adórendszerünkben, amely a külföldiek szabályozásunk stabilitása iránti bizalmának megingásához vezethet. Ez egyben a teljes jelenlegi adórendszerünk ennek megfelelő átalakítását is igényelné, másrészt a kedvezményes adó bevezetése azt jelentené, hogy az általános vállalkozási nyereségadó-szint csökkenése esetén a külföldi befektetők kedvezményei is csökkennének. A javaslat szerint a megoldás bevezetésével egyébként korábban alakult és a jövőben megalakuló vegyesvállalatok adózási rendszere egymástól is eltérő lenne, ezért az indítványt nem támogatjuk és a törvényjavaslatban foglaltak elfogadását javaslom. Tegnap a késő esti órákban érkezett meg Eörsi Mátyás által a plenáris ülésen felvetett pontosító javaslat, amelyet a Kormány támogat és az alkotmányügyi bizottság szintén elfogadta. Az indítvány elfogadása esetén a törvényjavaslat 4. §-ában érintett, a törvény 15. §-ának (3) bekezdése b) pontjának a hatálybaléptető és az átmeneti szabályok között történő elhelyezésével egyértelművé válik, hogy ez a rendelkezés nem az alaptörvénynek, hanem a módosító törvénynek a része. Bogárdi Zoltán képviselő úr 1047-es számú módosító idnítványát korábbi információink ellenére mégsem vonta vissza. A képviselő úr indítványában a 100%-os adókedvezmény helyett 80%-os, illetve a 6. évtől 60%-os adókedvezmény megadására tesz javaslatot. A javaslatot nem támogatjuk, ugyanis az adórendszer lényegi megváltoztatására irányul. Ezzel az indítvánnyal megszűnne a 100%-os adókedvezmény az induló években, holott a környező országok gyakorlatában elfogadott és megszokott. A 100%-os induló adókedvezmény elhagyása nemzetközi versenyképességünket csökkentené. Dr. Szájer József és dr. Eörsi Mátyás képviselő urak módosító indítványainak lényege, miután a külföldiek egyébként is csak névre szóló részvényt szerezhetnek jelenleg, ezért szükségtelen az adókedvezményeknél erre külön hivatkozni. A Kormány e módosító indítványokat elfogadta. Az 1031-es számú módosító javaslatban dr. Szájer József képviselő úr a vám utólagos megfizetésére vonatkozó rendelkezés elhagyására tesz javaslatot, amit a Kormány az alábbiak miatt nem támogat. A hatályos jog nem tartalmaz előírást arra, hogy a vámmentes vámkezelés milyen időbeli hatályú és nem tartalmaz elidegenítési korlátozást sem. E joghézag számos visszaélést szült. Nem egy olyan külföldi részvételű gazdasági társaság ismert, amely az apportként vagy pénztőkéből behozott termékek, például személygépkocsi, egyéb termelőeszköz vámmentes vámkezelése után azonnal megszűnt, a vámmentesen behozott termékek pedig vagy az alapító felek tulajdonában maradtak, vagy kereskedelmi értékesítésre kerültek. Az ebből adódó jelentős nyereséget természetesen transzferálhatták. Az indítvány indoklása, hogy a behozott termelőeszközöket két éven belül nullára lehet leírni, csak a társaságok kisebb csoportjára vonatkozik, az általános amortizációs szabályok ezt nem teszik lehetővé. A 939-es módosító indítvány második részében Katona Kálmán képviselő úr indítványát a gazdasági bizottság módosította. Ennek alapján elfogadását javaslom. A termelőeszköz fogalmának meghatározása ugyanis egyértelművé teszi azt az árukört, amelyre a vámmentesség alkalmazható. A vám utólagos megfizetési kötelezettsége pedig azt a célt szolgálja, hogy a társaság termelési célú apportját termelésre használja fel és ne azok értékesítéséből, használatbavételéből vagy bérbeadásával, azaz kereskedésből érjen el gazdasági eredményt. Amennyiben a fenti módosító indítványt a Parlament elfogadja, akkor természetesen szükség lenne a 10. §, valamint a 8. § összehangolására. E nélkül a vám utólagos megfizetése alól mentesülnének azok a társaságok, amelyek nem apportként hozták be a termelőeszközöket, hanem azokat saját számlájukon tartott pénzeszközökből szerezték be. Az 1002-es számú módosító indítványban Pál László képviselő úrnak a belföldi piaci magatartásra vonatkozó szövegkiegészítő indítványát a Kormány támogatja. Az 1107-es számú módosító indítványban Eörsi Mátyás képviselő úr szövegpontosító javaslatát a társaság 38. §-a szerinti külföldinek történő minősítéséről a Kormány ugyancsak támogatja. Az 1032-es számú módosító indítványában dr. Szájer József képviselő úr azt javasolja, hogy a befektetés pénznemének, ha csak tárgyi vagy szellemi apportot hoz a külföldi fél, a külföldi által írásban megjelölt pénznemet fogadjuk el. E javaslatot nem támogatjuk. A javaslat törvényi vélelmet ad arra az esetre, ha a külföldi fél nem pénzbeli betéttel teljesítette szolgáltatását. Eszerint ilyenkor annak az országnak pénznemét kell fizetőeszköznek tekinteni, amelyet a befektető székhelye, vagy állandó lakhelye alapozott meg. Egyébként megítélésünk szerint a külföldi székhelye, illetve lakóhelye sokkal inkább megfogható fogalom, mint a külföldi írásos nyilatkozatában megjelent ország. A javaslat megvalósítása többlet adminisztrációs teherként is jelentkezne, hiszen a külföldinek írásos nyilatkozatában kellene állást foglalnia. Gondot jelenthet továbbá, ha egy nem konvertibilis valutával rendelkező külföldi befektető nyilatkozatában olyan országot jelölne meg, ahol a fizetési eszköz konvertibilis valuta. Az 1107-es számú módosító indítvány 4. és 5. pontjában dr. Eörsi Mátyás képviselő úr a törvényjavaslat hatályba lépésével kapcsolatos módosító javaslatát a Kormány nem javasolja elfogadásra, hiszen a törvényjavaslat hatályba léptető rendelkezése ad megoldást arra az esetre, amikor a megalakulni kívánó társaságok már benyújtották a kérelmüket a korábbi hatályos törvény alapján az államigazgatási szervekhez. A 14. § (1) bekezdésének második mondata azt a helyzetet kívánja egyértelművé tenni, hogy ilyen esetekben az államigazgatásnak nem kell válaszolnia a beadott kérelmekre. Egyebekben pedig a törvény hatályba lépése után természetes, hogy a korábbi hatályos törvényben előírt engedélyek megkövetelése értelmetlen lenne, és ezt a cégbíróság sem követelheti meg. Az 1002-es számú módosító indítvány 5. pontját illetően Pál László képviselő úr javaslatát, amely a törvény 4. §-a (2) bekezdés hatályon kívül helyezését javasolja, a Kormány támogatja, de Katona Kálmán képviselő úr 99-es számú ez irányú javaslata jogi szempontból pontosabb. Ha az engedélyezési eljárásra a jövőben nincs szükség, úgy értelmét veszti a 4. § (2) bekezdési rendelkezés, amely szerint többségében vagy teljesen külföldi tulajdonában álló részvénytársaság más részvénytársaságban többségi tulajdont nem szerezhet. Az 1002-es számú módosító indítvány 6. pontjában Pál László képviselő úr javaslatát, amely a törvény 34. §-ából az engedélyezési eljárásra történő visszautalás hatályon kívül helyezését javasolja, a Kormány támogatja. Az 1002-es számú módosító indítvány 7. pontja szerint Pál László képviselő úr a különösen fontos tevékenységi kör szűkítését javasolja. Ezt nem támogatom. A különösen fontos tevékenységek listáját szükséges fenntartani, illetve azon csak minimális változtatásokat célszerű átvezetni, mivel a külföldiek számára az a lista már jó eligazítást ad azon területekről, amelyeknél a Kormány a külföldi tőkét iparpolitikai meggondolásokból preferálja. Ezen túlmenően nagyszámú tapasztalat igazolja, hogy a külföldiek ilyen információkat igényelnek, s ez a kialakult nemzetközi gyakorlat is. A javaslat szerint a szűkítés olyan lényegi elemeket érint, amelyek elfogadása esetén a háttéripar, a csomagolóanyag-gyártás, az élelmiszer- gazdaság egyes területei kikerülnének a különösen fontos tevékenységek listájából. Megítélésünk szerint ezen területekre a külföldi tőke bevonása igenis kívánatos. A gazdasági bizottság dr. Szűcs István szóban előterjesztett, és Pál László 1002-es számú indítványához csatlakozó javaslatával a különösen fontos tevékenységeknek az energetikával, környezetvédelemmel és biotechnológiával történő kiegészítését indítványozza. E javaslat megvalósítása azonban nem tűnik megoldhatónak. A törvény mellékletében megjelölt különösen fontos tevékenységek meghatározása ugyanis az ipari termékjegyzék besoroláson alapul. Egyes energetikai berendezéseken kívül a környezetvédelmi és biotechnológiai berendezések gyártása, a technológiák létesítése kérdésében nincs ITJ- meghatározás. A KSH véleménye is álláspontunkat támasztotta alá. Tulajdonképpen arról van szó, hogy az ipari termékjegyzék sem környezetvédelmi, sem biotechnológiai berendezéseket nem tartalmaz, hiszen ezen berendezések az ipari termékjegyzék egyéb cikkszámai alatt szerepelnek: például egy új szivattyú felszerelése adott esetben szolgálhat környezetvédelmi célokat is. Ezért az indítvány adózási szempontból is kezelhetetlen. Az ITJ-számok hiányában a besorolás visszaélésekre lehetőséget adó, és szubjektív megítélések tárgya lesz. Egyébként a VÁNYA-törvény módosítására vonatkozó törvényjavaslat egyes környezetvédelmi beruházásokra a beruházási költségek 20%-ának megfelelő adókedvezményt biztosít. A külföldi részvételű gazdasági társaságban történő minden termelő tevékenység, beleértve a környezetvédelmi és biotechnológiai berendezések előállítását, az első öt évben 60%-os adókedvezményt élvez, majd ezt követően 40% az adócsökkentés mértéke. Végezetül engedjék meg, hogy ezúton is megköszönjem a tisztelt Ház építő szándékú, egyetértő és támogató megnyilatkozásait. Kérem, hogy az általunk is elfogadott képviselői módosító indítványokkal a tisztelt Országgyűlés a benyújtott törvényjavaslatot elfogadni szíveskedjék. Köszönöm. (Taps.)