Pap János (Fidesz)
DR. PAP JÁNOS (FIDESZ): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Miniszter Úr! Hazánk lakosságának kétségbeejtő és romló egészségi állapota összefügg a környezet fokozódó pusztulásával, így a nagy mértékű légszennyezéssel is. Ma tízszer annyi asztmás beteget tartunk nyílván, mint 1975-ben, nő és emelkedik a hörgőrákesetek száma. 1986-os adatok tanúsága szerint a légszennyezés által kozott kár országos szinten 13-15 milliárd forintra rúgott akkor. Ebből az összegből csak az egészségügyi kár nagysága 3,7 milliárd forintra tehető. Látható, tisztelt miniszter úr, hogy a környezetvédelmi problémákkal való nem törődésnek megvan az ára, amit az adófizető polgároknak kell megfizetniük, sokszor pénzben, de leginkább egészségükben. Mindenki számára közismert, hogy nemcsak Budapesten, de a vidéki városokban is a járműforgalom mellett az ipari források légszennyező hatása a legerőteljesebb. Az utóbbi hónapok nagy vívmánya, hogy a rádió és a televízió híradásai beszámolnak a budapesti légszennyezettségi adatokról, a vidéki városok szennyezettségéről nem áll módunkban tájékozódni, mivel ott mérések sem történnek. Az emberek meghallgatják ezt a híradást, és tehetetlenül indulnak munkába. Most már több mint hét hónapja, az ön hivatalba lépése óta, nem látni olyan intézkedéseket, rendeleteket, amelyek a vidéki városok - pl. "Piszkos 12" - levegőszennyezésének mérséklését elősegítené. Persze tudom, az önkormányzati törvény értelmében a legevőszennyezés problémáival, a szabványok esetleges szigorításával az önkormányzatok is foglalkozhatnak. Kérdésem a következő: Miért nem jelent meg a mai napig a levegős rendeletek módosítása, ami a környezetvédelmi törvény elkészültéig nagyon fontos szerepet tölthetne be. Ismerve Százhalombatta, Dorog, a borsodi régió helyzetét, s tudva azt, hogy a külföldi kormányok segélyprogramjai, valamint alacsony kamatlábú hitelei rendelkezésre állnak már hónapok óta, valamint a külföldi környezetvédelmi háttéripar levegős területen történő beruházási szándéka több alkalommal kifejezésre jutott. Mit tett ön és minisztériuma azért, hogy a súlyosan szennyezett vidéki városok levegőszennyezési problémái, ha nem is megoldódjanak, de mérséklődjenek. Hogy lehet az, hogy Budapest levegőmonitoring- rendszerét a mai napig nem üzemelték be, amelynek finanszírozása részben a környezetvédelmi tárcához tartozik. A monitoring-rendszer kapcsán nem tartja-e furcsának és megdöbbentőnek miniszter úr azt a káoszt, amelyet az elmúlt hét hónapban sem sikerült a Kormánynak felszámolnia. Nevezetesen amennyiben a szennyeződések - vagyis az emisszió - a gyárkéményen jönnek ki, akkor az ennek megakadályozását előirányzó rendelet, jogszabály megalkotása a környezetvédelmi tárca feladataihoz tartozik. Ha viszont a gépjárművekből áramlik ki ugyanez a szennyező, pl. nitrogénoxid, aromás aldehid, szénmonoxid, akkor a közlekedési tárca feladata. Mindennek tetejében, ha a szennyező anyagok már a légtérben vannak - imisszió -, akkor az a Népjóléti Minisztérium, illetve a KÖJÁL-ok illetékességi körébe tartozó probléma. A feladatok nem megfelelő módon és nem megfelelő helyre történő telepítése következtében Budapesten a monitoring- hálózat finanszírozása a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium feladata. A hálózatot a KÖJÁL üzemelteti, viszont a szmogriadó elrendelését csak a főváros teheti meg annak a szmogriadó-tervnek alapján, amelyet a Népjóléti Minisztérium a mai napig nem készített el. Kíván-e a miniszter úr káosz, szétdaraboltság megszüntetése ellen bármit is tenni, ha igen, akkor mit. (Taps.)