Kádár Péter (SZDSZ)
KÁDÁR PÉTER (SZDSZ): Köszönöm, Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Urak vagy Államtitkár Urak! A vállalatok fizetési zavarainak a témája az utóbbi egy-két évben gyakran fölvetődik. Az úgynevezett sorban állás köztudottan nemcsak a gazdálkodó szférában, de az állami és a társadalombiztosítási költségvetés teljesítésében is súlyos gondokat okoz. A különböző nemű adóhátralékok és a járadék-befizetési késedelem a felső szinten jelzi azt a lassan kaotikussá váló helyzetet, ami lent a vállalati gazdálkodás szintjén tapasztalható. Csak zárójelben hadd jegyezzem meg, egy újabb kérdést vagy interpellációt megérne az, vajon miért nem késztethetők a nagygazdálkodók e hátralékok megfizetésére, míg a társadalombiztosítás eljárást kezdeményezhet a kisvállalkozókkal szemben a vállalkozói engedélyek bevonására, amennyiben járadékfizetésük súlyos.A fizetési válság sújtja mind a kis-, mind a közép-, mind a nagyvállalatokat, ha eltérő súllyal is. A krízisből csupán egy csoport tudja kivonni magát, a monopolhelyzetűek köre.
Mint azt a miniszter urak is igen jól tudják, a sorban állás kárvallottjai között az egyik első a gépjárműipar. Hadd szemléltessem ennek az ágazatnak a működési zavarát egy konkrét példával. A Gyulai Könnyűfém-öntő és Betonelemgyártó Vállalat alkatrészt gyárt a Rábának. A Rába a Csepel Autógyárnak. A Csepel az Ikarusnak. A gyártási lánc első szeme az Ajkai Timföldgyár alumíniumkohó üzeme. Az ajkai cég két hasonló társával a hazai piacon előnyös helyzetben van, nem küszködik fizetési zavarokkal, hisz termékét akkor és annak adja el, amikor és akinek akarja, már azok között, akik fizetőképesek.
A második láncszem, a gyártási lánc legkisebb szeme, a könnyűfémöntő viszont kénytelen fizetni neki, mert ha nincs anyag, akkor áll a munka, ha áll a munka, akkor ugrik a megrendelés, bért meg csak kell fizetni eközben is. Hiába gazdálkodik okosan, nem nyer a játékban. Sorsa a következő láncszemtől függ, hogy a nála jóval nagyobb súlycsoportban lévő Rába tud-e fizetni neki az autóbuszba építendő olajteknőkért.
A Rába türelmet kér, majd fizetni fog, ha a Csepel is megadja a tartozását, a Csepel pedig akkorra ígéri a törlesztést, ha majd az Ikarus tud boltot csinálni a késztermékkel. Ennek a nehézségeiről, a szovjet fél szerény akkreditív-nyitási szándékairól, a szanálás és a privatizáció kuszaságairól már sokat olvashattunk a lapokban.
Ezeknek a fölvetése ugyancsak megérdemelne egy interpellációt.
De vissza a fizetési válság zavaraihoz! Miközben a nagyok százmilliós tartozásaikat, illetve követeléseiket próbálják egymáson behajtani, addig a kicsi a létéért küzdve igyekszik néhány millióval megvágni a hozzá legközelebbi nagyot, azaz kikönyörögni tőle valamit a kintlévőségéből. Olykor csupán igazgatója rámenősségén múlik, hogy meg tudja-e szerezni munkatársai számára a jövő havi bérkeretet.
Ha egy bizonyos Marx úr itt és most írná meg a gazdaság filozófiáját, tegyük fel, a Kormány gazdasági szakértőjeként, egy sarktételét minden bizonnyal másképp fogalmazná meg, így: a nagy hal halálra éhezteti a kis halat.
Ezzel nem azt akarom mondani, hogy a nagy halat ne fenyegetné az éhenhalás veszélye, hisz például becslések szerint az Ikarus, Csepel együttes, dollárban kifejezett tartozásállománya 100 milliós tételre rúg.
Tisztelt Miniszter Urak! Szeretném tudni a Kormány elképzeléseit arról, hogyan lehetne, illetve hogyan kívánják megszüntetni a magyar gépjárműipar fizetési, illetve termelési válságát. Köszönöm a figyelmet. (Gyér taps. )