Gergátz Elemér
GERGÁTZ ELEMÉR földművelésügyi miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt kérdező Képviselő Urak! Egyetértek a képviselő urakkal abban, hogy állattenyésztésünk néhány ágazata válsággal küzd. E helyzet kialakulását részben az árakban már érvényesíthetetlen mértékű költségnövekedés okozta, részben pedig a nagy volumenű rubel-elszámolású piacaink bizonytalansága. Szándékosan nem beszélek piacveszteségről, még akkor sem, ha az eddigi gyakorlattól eltérően az államközi megállapodások részét képező úgynevezett indikatív listákon sem mezőgazdasági, sem élelmiszeripari termék jelenleg nem szerepel.A megszokott kereskedelmi gyakorlat megváltozása mind a két oldalon a kezdeti időszakban bénítja a piaci részvevőket, újfajta magatartás kialakulása válik szükségessé a termelőtől a feldolgozóig. Ennek eredményei ma már néhány területen biztatóak, és a mezőgazdasági termékek kereskedelmére alkalmas árucsere- és barterkonstrukció kialakulóban vannak. Megfelelő pénzügyi hidak kidolgozása esetén lehetővé válik hagyományos áruink értékesítése legnagyobb vevőnk, a Szovjetunió piacán.
Körvonalazódik az a tapasztalat, hogy a szovjet piac igényei semmivel sem csökkentek, s megfelelő finanszírozási megoldások esetén a kiszállítások növelhetők is lennének. A túltermelési válság látszatát erősítő fő exportpiacaink elbizonytalanodása, valamint a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés ciklusosságából adódó átmeneti problémák felerősödése.
Az sem vitatható, hogy a változó piac hatásait a termelésnek is követni kell, amit például az állattenyésztés területén ma már számszerűsíteni lehet. A piaci hatások eredményeként mintegy egymillió darabbal csökken a sertéshústermelés, megközelítőleg ötven kilotonnával kevesebb baromfihús előállításával számolunk, és intézkedéseket hoztunk a termelőkkel közös áldozatvállalás mellett a tejtermelés 15%-os csökkentésére.
Mindezek azonban több tízezer család és gazdálkodó jövedelmét, megélhetését érintő változások.
Tisztelt Képviselő Urak! Konkrét kérdéseikre az alábbiakban válaszolok. Két évvel ezelőtt a belső élelmiszerellátás érdekében éppen egy interpellációval összefüggésben a Kormány korlátozta a turistaforgalomban történő élelmiszer-kivitelt. A jelenleg meglévő feszültségek levezetése érdekében a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kishatármenti és turistaforgalomban kivihető tételeinek módosítását a Pénzügyminisztérium felé kezdeményeztük. Az ide vonatkozó rendelet rövidesen kiadásra kerül.
Itt jegyzem meg, hogy minden ország a turistaforgalomban történő árukivitelt szigorú szabályokkal ellenőrzi. Az élősertések kivitelére vonatkozó szabályokat az agrárpiaci rendtartást felügyelő tárcaközi bizottság alakította ki az elmúlt időszakban. A lefölözési intézkedést a piaci prognózisokban szereplő, a vágott termékeket jelentősen meghaladó jövedelemtöbblet részbeni megosztására hozta.
A helyzet folyamatos elemzésével az élőkivitel pályázati feltételeit az idő előrehaladtával egyre ösztönzőbbé alakította. A január-februárban megjelent pályázatban lefölözést nem alkalmazott, és február 14-i pályázatában már az élősertések kivitelére exporttámogatást is el lehet nyerni. Kérem ez nem kevés összeg, disznónként majdnem ezer forint. A malac és süldő exportját a bizottság az élősertéssel azonos módon kezelte, azaz a múlt év szeptemberétől szabaddá tette. Sajnálatos, hogy az elérhető piacok ezt az állományt nem vásárolták fel.
Emiatt kényszerült a mezőgazdasági kormányzat arra, hogy a felnevelésükhöz szükséges takarmányt a hazai gabona-árualapok átcsoportosítása mellett importból egészítse ki.
A külkereskedelmi tevékenység általános liberalizálódására 1991. január 1-től rendkívüli lépéseket tettünk. A külkereskedelmi tevékenység engedélyezése helyébe a természetes és jogi személyek alanyi jogú külkereskedelme lépett. Ezzel egyidejűleg a termékek kivitelezésének engedélyezése is nagymértékben megváltozott. Az engedélyköteles termékek köre döntően azokra terjed ki, amelyek a főbb piacokon beviteli oldalról szabályhoz kötöttek vagy kontigentáltak. Így például 1991. január 1-től minden bejegyzett gazdálkodó szervezet szabadon exportálhat sertéshúst, az Európai Közösség tagállamainak kivételével. Amint az Európai Közösséggel a megállapodást sikerül megkötni, a liberalizálás ezen országokra is kiterjed. A tej és a tejtermékek hasonló elbírálás alá esnek.
Általánosságban megjegyezzük, hogy a kivitel engedélyezése az árutöbbletes termékcsoportokban nem jelent korlátozást, mivel az engedélyezés a regisztrálás után automatikus. Az engedélyeztetési eljárással kapcsolatban imént kifejtett tájékoztatón túlmenően szeretném megjegyezni, hogy a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékkör mintegy 85%-a 1991. január 1-től nem engedélyköteles, és ha a volumen oldalról közelítik meg, akkor ez körülbelül 50%. A liberalizálás további lépéseit a kereskedelmi tömörülésekkel, illetve azok tagországaival folytatott kétoldalú megegyezéseink üteme határozza meg. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)