Palotás János (MDF)
PALOTÁS JÁNOS (MDF): Köszönöm, Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kizárólag a szakmai vitához, kizárólag szakmai kérdésben szeretnék szólni, hiszen a részletes vitáról van szó. Salamon László képviselőtársam két módosító javaslatát szeretném kiemelni, ez az egyetlen, amire ki akarok térni, mert meghatározónak tartom. Nem terjed ki a közkegyelem - a módosító javaslat szerint - a visszaesőkre, illetve nem terjed ki a közkegyelem, a kegyelem hatályát veszti azzal szemben, akit a törvény hatályba lépését követő 5 éven belül elkövetett szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélnek. Az általános elveket az általános vitában e kérdés kapcsán elmondtam. A gyakorlatot szeretném ehhez hozzáfűzni a részletes vitában, mert meghatározó fontosságúnak tartom.Mindössze egy lehetőség van megítélésem szerint e két módosító javaslat végrehajtására. A másodikból szeretnék kiindulni, hiszen azt a bizottságok támogatják, az elsőt nem támogatta az alkotmányügyi bizottság. 1996-ban Magyarországon, ha valakit bármilyen bűncselekmény kapcsán elítélnek, vizsgálatot folytatnak, és ha azt elkövetett szándékos bűncselekménynek minősíti a bíróság, emiatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik. Ezen személyek esetében csak egy esetben van lehetőség ezen törvényben megfogalmazott paragrafus érvényesítésére, az ebben lévő jogalkotói szándék érvényesítésére. Abban az esetben, ha 1990 végén, illetve 91-ben a nyomozóhatóságok elvégzik az eljárást, a nyomozást. Külön, az amnesztiatörvény szellemével ellentétesen elvégzik, és listát állítanak össze arról, hogy kiket kell abban az esetben az amnesztia alól kivételnek tekinteni, ha az elkövetkező évben valamilyen bűncselekményt követnek el, ami a szándékossága miatt szabadságvesztés ítélettel jár. Ha ezt a nyomozóeljárást nem végeznék el ebben az időszakban, akkor csak egy elképzelhetetlen lehetőség volna előttük, egy 1996-os bűncselekményben, mégpedig az, hogy bármit követ el bármelyik bűnelkövető Magyarországon, aki ebbe a kategóriába tartozik, az eljárását fel kell függeszteni, és ki kell adni a nyomozóhatóságnak, hogy nézzen utána, hogy az illető mit csinált 1990. október 25. és 28. között, hátha vonatkozik rá ez az eset. Miután ez az eljárási mód valószínűtlen, hogy valamennyi bűncselekménynél kiterjesszék erre vonatkozóan a vizsgálatot a következő öt évben, ezért másik megoldásként csak az kínálkozik, hogy most elvégzik a háttérben a vonatkozó vizsgálatot. Ez a visszaesőkre éppígy vonatkozik, hiszen ma a visszaesőket nem mentesítené Salamon László képviselőtársam javaslata, tehát valamennyi, e kategóriába tartozó, és bűncselekménytől egyébként független, az elmúlt időszakban bűnt elkövetők, aki a bűncselekmény szempontjából visszaesőnek lenne minősíthető, a következő hónapokban feladatul kell adni a nyomozóhatóságoknak, hogy az illetők ellen folytassák le a vizsgálatot, hogy mit csináltak 1990. október 25. és 28. között. Ha ezt nem folytatják le, akkor nem lehet rajtuk érvényesíteni ezt a törvényalkotói szándékot.
Miután a visszaesőknél sem hiszem, hogy a Parlament gondolkodásával vagy a Parlament szándékával összhangban lenne, szerintem ez ott sem valósítható meg. Ugyanúgy nem valósítható meg a következő öt év szándékos bűncselekményeinél. Szeretném, ha értenék képviselőtársaim, hogy lehet, hogy csak egy jogtechnikai dolog lenne ez. Végül is nem szokták amnesztiában részesíteni azokat a bűnözőket, akik különösen károsak a társadalom számára. Lehet, hogy ezért került csak bele a "szándékos". A valóságban nem kívánnak a háttérben nyomozati munkát elvégezni. Az érintett társadalmi körben ezt így nem lehet megmagyarázni. Az ő számukra erre nem lehet biztosítékot adni. Az ő számukra egy biztosíték van, hogy az előterjesztett törvénytervezet zárja ki ezt az akár hátsó szándékot is, a törvénynek nem szabad olyan feladatot kirónia, amelyikből következik, hogy a megvalósítás, az érvényesítés szándéka esetén mégiscsak sor kerülne legalábbis a nyomozati eljárásokra.
Kérem képviselőtársaimat, hogy ezt a két módosító javaslatot ne támogassák. Köszönöm. (Taps.)